Brexit – Október 31-ig kap halasztást az Egyesült Királyság

Donald Tusk arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt, Theresa May pedig közölte: Nagy-Britanniának amilyen gyorsan csak lehet, el kell hagynia az EU-t.

Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében.

Az MTI összefoglalója szerint az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ezt kifejezetten nem úgy kell érteni, hogy akkor esetleg módosíthatnak a határidőn.

Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzítő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tagság. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, részt kell vennie az európai parlamenti választásokon. Amennyiben ezt nem teszi meg, június 1-jén kiesik az Európai Unióból.

A zárónyilatkozatban kitértek arra: London vállalta, hogy a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban.

Emellett ismét leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválási szerződés, valamint hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével”. Aláhúzták végül, hogy ezen időszakban az Egyesült Királyság teljes jogú tag marad, ennek minden kötelezettségével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt.

Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására.

Újságírói kérdésre válaszolva nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta: meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, hogy a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések.

Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincsen semmi új – jegyezte meg tréfásan. Mint mondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot. Azon véleményének is hangot adott, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodásos Brexitet, noha – mint kiemelte – azt preferálta volna, ha csak megállapodás lesz, Brexit nélkül.

Theresa May a rendkívüli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt: Nagy-Britanniának megállapodásra kell jutnia a kiválási megállapodás elfogadásáról, és amilyen gyorsan csak lehet, el kell hagynia az Európai Uniót. A brit kormányfő közölte, hogy az Európai Unió helyt adott az Egyesült Királyság kulcsfontosságú kérésének, és biztosította a Brexit korábbi határidejének kitolását.

Mint mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a szigetország rendezett formában hagyhassa el az uniót akár már május 22-én, annak ellenére, hogy az uniós tagországok vezetői hat hónapos kiterjesztést biztosítanak erre. Ha ezt sikerülne elérni, nem kellene megtartani a májusban esedékes európai parlamenti választásokat – tette hozzá.

Mint közölte, sok embernek számára csalódást okoz, hogy Nagy-Britannia az uniós kilépés határidejének meghosszabbítását kérte, a szerződések szerint az Egyesült Királyságnak már el kellett volna hagynia az EU-t.

May aláhúzta: a menetrend egyértelmű, lépéseket kell tenni a megállapodásra vonatkozó konszenzus elérésére. Nehéz hetek következnek, túl kell jutni a holtponton a brit parlamentben. Hozzátette: kötelessége, hogy találjon megoldást a britek döntésére a népszavazáson, semmi sem sürgetőbb vagy fontosabb.

Angela Merkel német kancellár eközben hangsúlyozta: az Európai Unió elhárította a brit európai uniós tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnése jelentette veszélyeket. Szerinte a sok akadály ellenére az európaiak bebizonyították, hogy még ilyen nehéz helyzetben is egységesek tudnak maradni. A brit miniszterelnök megígérte, a májusban esedékes európai parlamenti választásokat követően is konstruktívan vesz részt az unió Brexit-ügyi munkájában. A vita tétje egy olyan megoldás megtalálása volt, amely lehetővé teszi, hogy a brit parlament beleegyezését adja az uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodáshoz – mondta.

Merkel hangsúlyozta, hogy a két éven keresztül előkészített kilépési megállapodás minden pontját be kell tartani. A kilépés napja ebből a szempontból nem lényeges – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök úgy nyilatkozott, hogy a legjobb megoldás született az Európai Unió egységének megőrzése szempontjából. Hangsúlyozta: a megbeszélésen jelentősen eltértek az álláspontok a brit tagság megszűnésének kiterjesztett határidejét illetően, azonban sikerült kompromisszumot elérni, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kiválási megállapodást elfogadja a londoni parlament.

Azt mondta, ő felelős a félévesnél hosszabb Brexit kiterjesztésének megakadályozásáért, és megpróbált meggyőzni más európai uniós vezetőket, hogy minél rövidebb határidőben egyezzenek meg az Európai Unió zökkenőmentes működésének megőrzése érdekében.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint a rendkívüli EU-csúcson kompromisszumos és jó megoldás született. Mint közölte, a megbeszélések során az osztrák álláspont közelebb volt a francia véleményhez, amely rövidebb határidőt biztosított volna Nagy-Britannia számára, „de nem a szigorúságról van szó, hanem arról, hogy mennyi időre van szüksége Londonnak a megállapodás parlamenti elfogadásához”.

Leo Varadkar ír miniszterelnök Twitter-üzenetében kijelentette, Nagy-Britanniának rész kell vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, ellenkező esetben el kell hagynia az Európai Uniót június 1-jével megállapodás nélkül. „A munka elvégezve”, de a júniusban esedékes uniós csúcstalálkozó lehetőséget biztosít majd arra, hogy az unióban maradó tagországok vezetői részletesen áttekintsék majd a dolgok állását – tette hozzá.

Joseph Muscat máltai kormányfő jelentősnek nevezte a brit kilépés kitolt határidejét, amely véleménye szerint időt ad az Egyesült Királyságnak, hogy „végre kijelölje a járni kívánt utat”. A júniusi felülvizsgálat pedig lehetőséget ad az unióban maradó országoknak, hogy áttekintsék a helyzetet – mondta.

Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság még egy esélyt kapott az Európai Uniótól arra, hogy elkerülje tagságának megegyezés nélküli megszűnését. London október végéig még megoldásokat találhat – tette hozzá.