EU;Magyarország;Brüsszel;CEU;

2017-04-12 07:04:00

Brüsszel - Terítéken a magyar ügyek

Politikai vitát tart szerdán az Európai Bizottság a legfrissebb magyarországi fejleményekről. Ez az első eset, hogy a Jean-Claude Juncker vezette testület több területre kiterjedően megvizsgálja az Orbán-kormány megkérdőjelezhető döntéseit. Általános vélemény szerint a bűvös hetes szám nem fog elhangzani, vagyis a testület nem fog rendkívüli szankciós eljárást javasolni.

Nemcsak a Közép-Európai Egyetem jövőjét befolyásoló törvénymódosításról fognak hallani szerdán az Európai Bizottság tagjai, amikor az első alelnök, az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásáért is felelős Frans Timmermans előterjeszti a legfrissebb magyarországi fejleményeknek szentelt beszámolót. Terítékre kerül a nemzeti konzultáció, a menekültpolitika, a civil szervezetekről szóló törvénytervezet és az Orbán kormány több más vitatott intézkedése. A délelőtt 10 órakor kezdődő, 11 napirendi pontot tárgyaló testületi ülés utolsó vitatémája lesz a magyarországi helyzet.

Értesüléseink szerint a “CEU törvényt” és a nem-kormányzati szervezetekről szóló jogszabály-tervezetet az Európai Bizottság jogi szolgálata is megvizsgálta. “A magyar jogászok rendkívül jók. Mindig megtalálják azokat a megoldásokat, amelyekbe az uniós jog alapján nem lehet belekötni” — mondták a Népszavának az elemzéseket közelről ismerő források.

Hírek szerint a bizottsági ülésen Frans Timmermans nem fogja javasolni az. úgynevezett 7. cikkelyes, vagyis rendkívüli szankciós eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Ezt akkor kezdeményezheti az EU ellenőrző testülete, ha a jogállam rendszerszintű megsértésének a veszélyét tapasztalja egy tagállamban. Az alelnök legutóbbi nyilvános megszólalásai arra engednek következtetni, hogy a tagállamok támogatása nélkül nem látja értelmét a büntetésekkel való fenyegetőzésnek. A kormányközi törvényalkotó fórum, a Miniszteri Tanács viszont nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy megfogalmazza a fékek és egyensúlyok rendszerének magyarországi leépítése miatt érzett aggodalmait. A Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban tapasztalható törést ugyanakkor magasrangú bizottsági tisztségviselők is figyelemreméltónak ítélik. Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a Juncker-testület szerdai vitájában fog eldőlni, pontosan mi lesz a Budapestnek címzett brüsszeli üzenet: pusztán aggodalmak megfogalmazása vagy komoly figyelmeztetés, esetleg kötelezettségszegési eljárás indítása.

Kedden Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár győzködte Brüsszelben az európai uniós ellenőrző testület tagjait — és a nemzetközi sajtó képviselőit — arról, hogy a “CEU törvény” nem az, aminek látszik: nem a “Soros egyetemet” ellehetetlenítő jogszabály, hanem a felsőoktatási intézmények átlátható működését biztosító rendelkezések gyűjteménye. Palkovics a megbeszélései végén azt mondta: véleménye szerint sikerült meggyőznie tárgyalópartnereit arról, hogy nem sérül az egyetemek autonómiája, a kormány nem akarja megszüntetni a CEU-t, amelynek a működése mindenképpen biztosított. Az államtitkár szerint az Európai Bizottság az uniós joggal összhangban lévőnek találta a jogszabályt, és nem kéri a módosítását. A szakpolitikus Frans Timmermans-szal, Navracsics Tibor oktatásért felelős biztossal és a tudományos kutatást felügyelő Carlos Moedas kabinetfőnökének a helyettesével találkozott.