Bukarest Berlinhez igazodik

A tavaly novemberben államfővé választott nagyszebeni német származású polgármester, Klaus Johannis után a Román Hírszerző Szolgálat is német vezetőt kapott Eduard Hellvig személyében. Traian Basescu volt elnököt „sokkolta” a kinevezés, a román-amerikai stratégiai partnerségi viszonyt félti, Hellvig ugyanis bejelentette: nemzetbiztonsági kérdésekben a Washington-London-Bukarest tengely helyett a Washington-Berlin-Bukarest tengelyt kell követnie Romániának.

A román királyságot ugyan német dinasztiára, a Hohenzollernekre építve hozták létre 1881. május 10-én és az utolsó király, az 1947. december 30-án, a kommunista hatalom által elűzött Mihály máig rendkívül népszerű Romániában, azóta arra még nem volt példa, hogy ne román származású vezető álljon az ország élén. Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, a Német Demokrata Fórum korábbi elnöke mégis földrengésszerű győzelmet aratott tavaly novemberben a biztos befutónak tekintett, és az első fordulóban 10 százalékos előnyt felmutató Victor Pontaval szemben. (Megválasztásakor azonban már nem a német szervezet, hanem a román Nemzeti Liberális Párt elnöke volt.) Johannis népszerűsége azóta is töretlenül szárnyal, a lakosság bízik benne és nagy reményeket fűz a német precizitáshoz, mindenekelőtt a Románia rákfenéjének tartott korrupció felszámolását várják tőle.

Szárnyal Johannis népszerűsége

Egy friss felmérés szerint minden rekordot megdöntött már megválasztása óta Johannis: a tavaly októberi 35 százalékról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik bíznak a német származású elnökben. Az igazi szenzációt azonban az jelenti, hogy már decemberben (az elnökválasztás második fordulója november 16-án volt, Johannis csak december 22-én vette át hivatalát) lekörözte Mugur Isarescu jegybankelnököt, aki a rendszerváltás óta stabilan vezette a román közéleti személyiségek bizalmi listáját. Isarescu kegyvesztettségéhez hozzájárult a svájci frank váratlan megerősödése és az, hogy a román jegybanki kormányzó elutasította a magyar devizahiteles mentő minta követését, így bizalmi indexe több mint három százalékponttal, 42 százalékra esett vissza. Johannis elnökválasztási ellenfele, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök népszerűségvesztése egyelőre megállíthatatlan. A kampány kezdetén Ponta támogatottsága 39 százalékos volt, jelenleg 24 százalékon áll.

A nagyszebeni polgármester megválasztásával nyilvánvaló volt, hogy Románia és Németország viszonya is szorosabbra fűzhető, és ezt nem is kifogásolja a román lakosság, annak ellenére, hogy Románia hagyományosan francia irányultságú. (Igaz, az utóbbi időben gyakori a feszültség Párizs és Bukarest között, a kormányok színezetétől függetlenül. Az ok a franciaországi illegális romatáborok felszámolása, a román állampolgárságúak hazatoloncolása kapcsán a francia médiában megjelent románellenes hangok.) Történelmileg nem annyira szoros a román-német, mint a magyar-német viszony, de Németország megítélése nagyon jó, így nemcsak hogy nincs lakossági ellenvetés egy esetleges közeledés ellen, hanem egyenesen elvárás az.

Beiktatása után Johannis azt mondta, nem kíván változtatni a román külpolitikán, a román diplomácia irányvonalát az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnerség, illetve az ország európai uniós és NATO-tagsága határozza majd meg. Egyértelművé tette azonban az uniós tagság kiemelt fontosságát.

Február 19-én jelentette be az államfő, hogy Eduard Hellvig európai parlamenti képviselőt, volt pártja, a jelenleg ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik alelnökét jelölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói tisztségébe. A vezetőváltás azt követően történt, hogy a SRI igazgatói posztja január 27-én megüresedett, a szolgálatot nyolc éve vezető George Maior váratlan lemondása nyomán. Sajtóhírek szerint Maior azért távozott, mert a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal az úgynevezett Big Brother-törvény kapcsán, amelyet a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánított. Az intézmény ideiglenes vezetését ellátó Florian Coldea aligazgató is hirtelen médiaszereplő lett, miután a korrupció gyanújával előzetes letartóztatásba helyezett Elena Udrea, Traian Basescu kedvence, pártjának vezetője törvénytelenségekkel vádolta meg.

Johannis jelöltje megnevezésekor azt mondta, bízik abban, hogy Hellvig vezetésével a szolgálatnál helyreáll az a "nyugalom", amely a munka folytatásához szükséges. Az új igazgató hivatalos kinevezése vélhetően jövő héten megtörténik, ha a parlament mindkét háza megszavazza, aminek nagy a valószínűsége, hiszen minden párt támogatja. Victor Ponta megjegyezte ugyan, hogy kívánatosabbnak tartotta volna, ha Klaus Johannis nem a volt pártja soraiból javasol jelöltet a posztra, de nem zárkózott el támogatásától. A miniszterelnök egyenesen közvitát kezdeményezne arról, hogy mennyire méltányos, ha az éppen hatalmon lévő politikai erő az összes fontos tisztségbe saját embereit nevezi ki.

Hellvig is erdélyi

A 40 éves Eduard Hellvig zilahi születésű és Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait. 1997-ben szerzett oklevelet a Babes-Bolyai Tudományegyetem közigazgatási és politológia karán, 2006-ban pedig a George C. Marshall Biztonságpolitika Tudományok Európai Központjában. 2004-ben és 2012-ben bukaresti parlamenti képviselővé választották a liberális párt színeiben, 2012-ben rövid ideig a regionális fejlesztési és idegenforgalmi tárcát vezette Victor Ponta első szociál-liberális koalíciós kormányában. Jelenleg a PNL európai parlamenti képviselője.

Traian Basescu államfő azonban egy kedd esti televízió műsorban hevesen kirohant Hellvig ellen. Azt mondta, sokkolta, hogy Eduard Hellvig az intézményvezetői tisztség várományosa. Basescu azt kifogásolta, hogy a liberális politikus egy korábbi blog bejegyzésében úgy vélekedett, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben a Washington-London-Bukarest tengely helyett a Washington-Berlin-Bukarest tengelyt kell követnie Romániának. A volt elnök szerint ugyanis az ország titkosszolgálatainak élén „atlantista” vezetőknek kellene állniuk.

Klaus Johannist csütörtökön máris Berlinben fogadta Angela Merkel német kancellár és Joachim Gauck államfő. A román elnök országa Schengen övezethez való, 2011 óta húzódó csatlakozása ügyében lobbizott, és Angela Merkeltől ígéretet is kapott a támogatásra. A német kormányzat Moldova európai integrációs törekvéseinek támogatását is megígérte.

A romániai magyar szavazópolgárok túlnyomó többségének voksait is megszerző Johannis a berlini sajtótájékoztatón elmondta, hogy véleménye szerint Romániában nincs magyar kérdés. Arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy "szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez "fenyegetettséget" jelent.

Románia és a NATO

Klaus Johannis kezdeményezésére a román parlament nemrég megszavazta, hogy Románia a GDP 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, eleget téve ezzel a NATO felkérésének. Keleti szomszédunknál a Krím félsziget orosz annexiója és a kelet-ukrajnai konfliktus a magyarországinál komolyabb pánikot okozott, több megfontolásból is. A román-orosz viszonyt számos történelmi tényező terheli, mindenekelőtt a Molotov-Ribbentrop paktum révén elszakított Moldávia kérdése. Bukarestet leginkább a Dnyeszteren túli befagyasztott konfliktus aggasztja, valamint az, hogy a testvérország Moldova európai uniós közeledését az ukránhoz hasonló módon megakaszthatja Oroszország. Moldova a tavalyi vilniusi keleti partnerségi csúcson megtette az első lépést a társulás irányába, amit az orosz vezetés egyáltalán nem néz jó szemmel.

Ezért Romániában szimbolikus, érzelmi kérdés Moldova Köztársaság és Transznyisztria. Ennek köszönhetően az amerikai-román stratégiai partnerség, a dél-romániai Deveseluba telepített amerikai rakétaelhárító pajzs is érzelmi töltetet is kapott. Az amerikai-román stratégiai partnerség különösen ingerli Moszkvát. Románia katonai erő szempontjából nem jelentős, de kétségtelen geopolitikai súlya a Fekete-tenger térségével együtt az orosz-ukrán válság fényében még inkább felértékelődött. Súlyát növelte a Deveseluban épülő NATO rakétaelhárító bázis mellett a Fekete-tenger menti kikötő, Konstanca közelében levő Mihail Kogălniceanu légi támaszpont közös, amerikai-román használata is. A deveselui bázis azonban nemcsak a biztonság-, hanem a veszélyérzetet is növelte Romániában, hiszen Oroszország kezdettől tiltakozott a rakétapajzs ellen, arra kért biztosítékot, hogy a szomszédjába telepített (ezt a lengyelországi bázisra is értette) Aegis rakétaelhárító rendszer valóban csak az Észak-Koreából és Iránból indított ballisztikus rakéták ellen irányul és semmiképpen sem fenyegeti Oroszországot.

Az Egyesült Államok tavaly újabb 175 tengerészgyalogost vezényelt Romániába, a Mihai Kogalniceanu-i légi támaszpontra, ahol már eleve 265 tengerészgyalogos állomásozott, a Fekete-tengeren pedig állandósult az amerikai hadihajók jelenléte. A Kirgizisztánban tavaly nyáron bezárt manaszi támaszpont helyét a romániai bázis vette át az Afganisztánba irányuló ás onnan elszállított hadfelszerelés tranzitállomásaként. Itt a tengerészgyalogosok mellett más amerikai egységek is állomásoznak.

Washington még tavaly engedélyt kapott Bukaresttől arra, hogy bármikor 600 tengerészgyalogosból álló gyorsreagálású egységet és több katonai légi járművet állomásoztasson Románia területén, a fekete-tengeri bázison, a Mihai Kogalniceanu támaszponton, ahol az amerikai katonák mellett a nemzetközi biztonsági erők, az ISAF és az Enduring Freedom katonái is jelen vannak. Idén február 5-én megszületett a döntés arról, hogy a Baltikum mellett Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába telepít órákon belül bevethető alakulatokat a NATO.Tavaly amerikai hadgyakorlat is volt a román légtérben, több amerikai F-16-os harci repülőgép érkezett Romániába, a hadügyminiszter pedig azt kérte amerikai partnereitől és NATO-szövetségeseitől, hogy vezényeljenek Romániába néhány repülőszázadot, amíg 2017-ben bevethetővé válnak Románia saját F-16-osai.