Népszava

Kultúra

Megérinteni, olvasni, megvenni

Népszava|2016. szept 26. 05:45

Könyvcsodák között lehetett válogatni a Vigadóban FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Első ízben rendezték meg a magyar fővárosban a könyvritkaságok nemzetközi kiállítását és vásárát. A szombaton és vasárnap tartó, ingyenesen látogatható eseményen ősnyomtatványok mellett még Horthy Miklós Hitlerhez írt, kézzel jegyzett levele is látható volt, csakúgy, mint Einstein levele. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője lapunknak azt mondta, a rendezvény elsősorban nem a vásárlásról, hanem az élményről, a magyar tematikájú emlékek reprezentálásáról szólt.

Pénteken este öltönyös férfiak, kiöltözött nők folytattak elmélyült csevejt egymással a Pesti Vigadóban, a Nemzetközi Antikvár Szövetség (International League of Antiquarian Booksellers) Budapesten rendezett 42. kongresszusának zártkörű eseményén. A rendezvényen egyúttal megnyitották a könyvritkaságok nemzetközi kiállítását és vásárát is.

Adrian Harrington brit könyvszakember, a nemzetközi szövetség korább vezetője, jelenleg tiszteletbeli elnöke megnyitóbeszédében azt hangsúlyozta, milyen sok munkára, odaadásra volt szükség a Magyar Antikváriusok Egyesületének részéről a kiállítással egybekötött vásár megszervezését illetően.

„Nagy megtiszteltetés az is, hogy ebben a gyönyörű épületben lehetünk” – nézett körbe a néhány éve megújult Vigadó lépcsőfeljárója, homlokzata felé pillantva. Említést tett arról is, hogy a mostani seregszemlére, amelyet első ízben szerveztek Budapesten, a világ minden tájáról szállítottak kéziratokat, ősnyomtatványokat. Harrington felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy a könyvek megérintése, olvasása és megvétele a tulajdonképpeni célja a kétnapos vásárnak.

A brit antikvárius mellett a nemzetközi egyesület több tagja is köszönetet mondott a Magyar Antikváriusok Egyesületének. Felidézték azt is, hogy a magyar szervezet tizenöt évvel ezelőtt alakult, és 2010-ben csatlakozott a Nemzetközi Antikvár Szövetséghez (ILAB), teljes értékű taggá pedig a következő évben vált. Méltatták Bősze Ádám antikvárius munkáját, aki 2009-ben a magyar fővárosba hívta az ILAB megnyitón is jelen lévő vezetőségi, bizottsági tagjait azzal a nem titkolt céllal, hogy elindítsa a hivatalos ügymenetet azért, hogy a magyar egyesület is betársulhasson a világszervezetbe. Mint említették, az ILAB-tagság rangot jelent: az a szervezet, amelyet tagjaik közé választanak, elfogad egy szigorú etikai kódexet, továbbá számtalan kötelességet magára vállal.

Azt megelőzően, hogy a számtalan idegen nyelvet beszélő szakember, s a civilnek tekintett újságírók alig két-három fős csoportja felmehetett volna a Vigadó felső szintjére megtekinteni az eladásra kínált könyvritkaságokat, Borda Lajos antikvárius zárta a hivatalos köszöntők sorát. A négy évtizede antikvár könyvekkel foglalkozó szakember arról beszélt, a hazai antikvárpiac igencsak sokat szenvedett a történelem sötét időszakai miatt.

Mint említette, a világháborúk megpróbáltatásai után, a fordulat évét jelentő 1948-as esztendőtől kezdve nehéz sors jutott az antikváriumosoknak. "Az antikváriumokat államosították, vagy szinte negyven évre kifosztották" - mondta. "Huszonöt évvel ezelőtt kezdődhetett új éra az antikváriumosok életében. Mondanám, hogy fényes lenne a jövőnk, ha nem fosztották volna ki az üzleteket, de így is bízom a magyar gyűjtőkben" - zárta gondolatait.

Ezt követően végre felmehettek a galériába az egyszerű könyvbarát újságírók is, csakúgy, mint az a több száz érdeklődő, akik szombaton és vasárnap délelőtt tíztől este hatig látogattak a rendezvényre. Különböző országok antikváriumai önálló standokon várták a szakma jelen lévő krémjét, és a könyvbarát érdeklődőket. A vitrinbe zárt könyvkülönlegességek között számtalan igazán egyedi példány, már-már matrónának számító kötet is helyet kapott. Kiállították, s ennél fogva eladásra bocsátották Szent Jeromos három levelét magába foglaló kötetének első kiadását, amely 1517-ben jelent meg. Jeromos tudatos választás: az összes antikvárium igyekezett magyar tematikájú relikviákkal beállni a sorba, a korai keresztény teológus pedig Dalmatia és Pannonia provincia határán született.

Persze, mindenféle művek fellelhetőek voltak a széles körű kínálatban. Nem kevés pénzt kértek Albert Einstein relativitáselméletének megoldásáért, ez a kézirat 35,5 millió forintért találhatott gazdára. 11 milliót ért egy exkluzív, korai indiai kézzel írott könyv, Juhász Gyula Ne bántsátok a lombokat című tintával írt, és aláírt verse (első megjelenés: 1926-ban, az Új Idők hasábjain) pedig kilencszázezer forintért került hirdetésre. Kiállították Corvin János latin nyelvű birtokadományozó levelét, akárcsak Horthy Miklós Hitlerhez, kézzel írt levelét is. A könyvritkaságok felett csak nehezen tudott volna úgy átsiklani valaki, hogy ne vette volna észre Fazekas Mihály elbeszélő költeményét, a Lúdas Matyit.

A Vigadóban azt a jövőre kétszáz éves példányt lehetett áttanulmányozni, amely az első hiteles kiadásnak minősül. Fazekas művét 1815-ben a Bécsben tanuló Kerekes Ferenc, későbbi debreceni professzor a szerző személyét nem ismerve adatta ki. Fazekas levélben közölte felháborodását a történtek miatt, ezt követően művét átdolgozta, majd azt 1817-ben megjelentette a császárvárosban. A hétvégén közszemlére tett példányban is megtalálható az előszó azon része, amelyben a szerző a balszerencsétlenségből elkövetett plágiumról ír.

A kiállításon azt is megtudhatta a látogató, milyen volt az elmúlt évszázad íróinak kézírása. Kosztolányi Dezső zöld tollal írt, 1931-ben keltezett levele mellett számtalan Karinthy Frigyes által írt kötetdedikációt is kiállítottak. A humorral jócskán felvértezett író-költő több könyvet is aláírt "Édes Gézám" megszólítással, ezek a szépen írt, egyáltalán nem rövid dedikációk Petényi Géza belgyógyásznak, későbbi Kossuth-díjas akadémikusnak szóltak, aki a Karinthy família közeli barátja volt. Kiállították az Egy polgár vallomásai egyik kötetét is, amelynek címlapjára Márai Sándor 1935-ben írt. Az Atticus Antikvárium sem aprózta el a dolgot, ők József Attilához nyúltak, elhozták a Medvetánc és a Nagyon fáj című kötetek eredeti példányait.

Miközben végigjártuk a tárlatot, kétséget kizárólag megállapíthattuk: a rendezvényt szinte teljesen szétkapták a szakmabeliek. Ha éppen nem megkapóan lendületes eszmecsere folyt egy-egy könyv felett, a szakemberek nagy műgonddal értékes könyvritkaságokat lapoztak át, de akadt olyan érdeklődő, aki elmélyülten tanulmányozott jó néhány több százéves térképet. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője lapunk kérdésére azt mondta, ez a hétvége elsősorban valóban a könyves szakemberek számára ünnep, s tulajdonképpen nem is a vásárlás, hanem az ország könyvcsodáinak reprezentálása a cél.

Emlékeztetett rá, hogy több tucat külföldi antikváriumos érkezett a fővárosba, némileg irigykedve mesélte, hogy nekik még az Országos Széchenyi Könyvtár azon részét is megnyitották, amelyeket egyszerű halandó nem láthat. Bálinger elmesélte, hogy a Központi Antikvárium például Thuróczi János történetíró híres művével, a Magyarok Krónikájaként is hivatkozott Chronica Hungarorummal (kiadás: Augsburg, 1488) készült, de kiderült, hogy egy grazi antikvárium ennek a műnek az 1534-ben, Bécsben kiadott változatával érkezett. "Úgy gondoljuk, egy Kant eredeti, vagy több ezer eurót érő régi Amerika térképek sokkal vonzóbbak lehetnek a külföldieknek, mintha Széchenyi leveleiből hoztunk volna a vásárra. Egyébként is, biztos vagyok benne, Széchenyi neve a Lajtán túl nem sokat jelent" - árulta el.

Mészáros Márton