Előző
Következő
új cikk

Külföld

Miért éppen Guam?

Népszava|2017. aug 12. 05:33
[A+ A-]

A kiéleződött szócsata egyelőre csak fenyegetésnek tűnik, Guam lakosai mégis tartanak Phenjantól. FOTÓ: AFP/VIRGILIO VALENCIA

Észak-Korea katonai fenyegetőzéseinek központjába egy kis csendes-óceáni sziget került. Az Egyesült Államok külbirtokán, Guamon kezd népszerűvé válni a függetlenné válás gondolata, pedig egy éve még kevesen fontolgatták ezt a lehetőséget.

A szigeten most mindenki arról beszél, hogy Donald Trump szokatlanul harcias kijelentéseire válaszul Phenjan beígérte, négy rakétát lő ki Guam irányába (nem magára a szigetre). Állítólag napokon belül Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elé terjesztik a részletes tervet. Az észak-koreai vezetés azt is kiemelte, hogy a Hwasong-12 típusú, közepes hatótávolságú rakéták Japán fölött repülnének át. Úgy tűnik, a kiéleződött szócsata egyelőre mindkét részről inkább üres fenyegetés, de Guam lakosai mégis aggódnak, mi történik, ha egy rakéta netán „félremegy”, s a területükön csapódik be. Az észak-koreai rakéták elvileg 14 perc alatt érnék el a szigetet.

Guamról leginkább annyit tud a világ, hogy az Észak-Koreához legközelebb fekvő amerikai terület. Két támaszpont is található a stratégiai fekvésű szigeten: az Andersen légibázis és a haditengerészeti bázis az 541,3 négyzetkilométeres terület negyedére terjed ki. A Mariana-szigetekhez tartozó Guamot 1565-ben foglalták el a spanyolok, 1898-ban került az Egyesült Államokhoz, a spanyol-amerikai háborút lezáró párizsi szerződés értelmében. Japán a Pearl Harbor elleni támadást követően elfoglalta, de a szövetséges erők három évvel később visszavették. 1950 óta az Egyesült Államok külbirtoka. A szigeten született gyerekek amerikai állampolgárok lesznek, de Guam lakói nem szavazhatnak az elnökválasztáson. Saját kormányzót 1970 óta választhatnak, s egy – szavazati joggal nem rendelkező – képviselőjük van a washingtoni kongresszusban. A 163 ezres lakosság 40 százaléka chamorro őslakos, 24 százalék fülöp-szigeteki, 10 százalék mikronéziai, 18 százalék vegyes származású, 7 százalék fehér. A bázisokon hétezer amerikai katona állomásozik.

Eddie Baza Calvo, Guam kormányzója nem győzi hangsúlyozni, hogy a fenyegetettség szintje nem változott, nincs ok a pánikra. Ha valamiért aggódnak, akkor az az, hogy a kardcsörtetés visszavetheti az idegenforgalmat. Évente 1,3 millió turista keresi fel a szigetet, főként Japánból és Dél-Koreából. 2013-ban, amikor hasonlóképp kiéleződött a feszültség, a szigetet Thaad védelmi rendszerrel szerelték fel, ám ez sem nyújt teljes biztonságot. „Ha a négy bejövő rakétát nem tudnák leszedni, Phenjan sikeresen bizonyítaná a rendszer sebezhetőségét” – mondta Bruce Bennett, a Rand védelmi szakértője a CNN-nek.

„Nőtt a nyugtalanság Trump impulzív retorikája miatt. Korábban is volt észak-koreai fenyegetés, de most még agresszívebb válasz érkezik a Fehér Házból” – mondta a Washington Examiner című lapnak Michael Bevacqua, a Guami Egyetem professzora, aki a sziget önállóvá válásának híve. Az elszakadásnak 20-30 százalékos a támogatottsága, a tavaly választott 15 helyi képviselő közül öt a függetlenségpárti. A többség azonban realista, s még az elszakadás mellett kardoskodók is megjegyzik, hogy a sziget megélhetését biztosító bázisok mindenképp maradnának.

E. É.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!