Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Lengyel László: Káosz vagy kiút

Népszava|2017. szept 23. 07:40
[A+ A-]

A SZÍNPADON EGYSÉGBEN AZ ELLENZÉK - Amúgy mindenki harcol mindenki ellen Fotó: Molnár Ádám

Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása. A társadalom kész a rendszerváltásra, ám a politikai pártok és politikusok ebben nem vezetik, segítik, hanem akadályozzák. Már nem mondhatjuk, hogy a manipulált és meggyőzhetetlen nép veszejti el a felvilágosult keveseket, hanem az elbutult és elromlott ellenzéki politikai elit nem teljesíti feladatát. Az ellenzék nemhogy kitört volna a gettóból a közép, a független, vagy akár a tisztességes liberális konzervatív szavazók felé, nemhogy bebizonyította volna kormányképességét, civilizáltságát, hanem barbár politikai kultúrát és a gyengék erőszakoskodását produkálja egyre szűkebb térben. Nincs közös ügy, gondolat, program se a választásokra, se a kormányzásra. Üresség és populizmus, sértettség és gyűlölködés járnak kéz a kézben, ész és értelem helyett. Képesek lesznek elveszteni Budapestet és azt a néhány nagyvárost, megállapodás híján, amelyek nélkül se győzelem, se a kétharmad megakadályozása. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Vagy lesz fordulat és kiút, vagy marad a káosz és bekövetkezik az ország tartós elveszejtése.

A politikai megállapodás és koalíció pártján

Politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében. Nemcsak azért mert a választási rendszer erre kényszerít, hanem mert a Fidesz-állam lebontásának feladatát és az új társadalmi, gazdasági és politikai reformok véghezvitelét csak széleskörű összefogással lehet megvalósítani. Ezért nemcsak a baloldali pártoknak és mozgalmaknak egymással, hanem a liberálisokkal és a tisztességes, Orbán-ellenes konzervatívokkal, azok pártjaival és köreivel is szövetségre kell lépniük. Szövetségre az egyéni képviselők közös indításánál és a lista állításánál. Jó példa az összefogásra az ukrán oktatási törvény elleni közös fellépés. Minél több civil, hiteles jelölt kell, akár a konzervatívokat tömörítő Eötvös Csoportból vagy a Momentumból.

A politikai tárgyalások sora megakadt felső szinten. Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulniuk a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt vagy a koordinált indulás változatairól. Lásson végre hozzá mindenki a közös munkához, egy közös üzenet közvetítéséhez, a logisztika megszervezéséhez, a pénz megszerzéséhez, a médiakapcsolatok kialakításához. Európai, modern, élhető, igazságosabb és demokratikus Magyarországot akarunk, nyugati és nem keleti országot! Aki ezt akarja, álljon össze!

Az Európai Unió és Magyarország

Európa vagy Oroszország, Nyugat vagy Kelet a tét. A menekültkérdésben három elvi és gyakorlati célnak kell vezetnie a magyar politikát, nevezetesen a nemzetbiztonság, a szolidaritás és a humanitás egymással összehangolt céljainak. A magyar nemzet békéjének és biztonságának biztosítása mindannyiunk érdeke. A magyar államnak kötelessége védenie polgárainak nyugalmát és rendjét. A magyar biztonság csak az Európai Unió közös biztonságpolitikai együttműködésével, az EU külső határainak és nem a nemzetállami határoknak a védelmével oldható meg. A szolidaritás elve azt jelenti, hogy az európai államok szolidárisak egymással a menekültkérdésben. Joggal elvárható, hogy Görögországgal és Olaszországgal szemben, amelyekre a menekültek terhe zúdul, a többiek, így Magyarország is, szolidárisak legyenek. Aki nem szolidáris a másikkal, nem várható, hogy vele szolidárisak legyenek. Itt nem Brüsszelről, nem az EU Bizottságáról, hanem a görög szigetek és az olasz partok lakosairól, illetve szuverén nemzetállamokról van szó, akiktől elvárnánk, hogy hasonló helyzetben velünk legyenek szolidárisak. Végül a megállapítottan levizsgált és regisztrált háborús menekültekkel szemben emberi, és ahogy Ferenc pápa, illetve protestáns egyházi vezetők kimondták, keresztényi humanizmussal kell eljárni. Nem azért kell befogadni bizonyítottan nem illegális, nem terrorista nőket, gyerekeket és férfiakat, mert erre köteleznek, hanem mert érző emberek vagyunk, hiszünk az emberek közti kölcsönös segítségben.

Az EU magországai hozzákezdenek saját országaikon túl az EU régen várt gazdasági, politikai és társadalmi reformjaihoz. A szorosabb integráció célkitűzése azt jelenti, hogy Európa fejlett része nemcsak intézményi reformokat – bankunió, fiskális unió, politikai unió -, hanem a közös értékrend szigorúbb számonkérését, a jogállamiságot, a liberális demokráciát is elhatározta. Magyarország kormánya tudatosan ellenszegül, háborút folytat az Európai Unióval polgárai akarata és felhatalmazása ellenére. Mindez Magyarország egyre gyorsuló peremre szorulásához, büntetéséhez, végső soron kizáródásához vezet.

Magyarország érdekérvényesítő-, sőt, ma már tárgyalóképessége is eltűnt: Európa és az európai nagyhatalmak vezetői tudatosan figyelmen kívül hagyják az Orbán-kormányt és annak álláspontját. Az ellenzék mindent megtesz, hogy önálló, a kormányétól eltérő nemzetközi véleményt fogalmazzon meg a jogállamiság, a menekült-ügy, az európai alapok kezelése, a magyar munkavállalók uniós kezelése ügyeiben. Vissza kell szereznünk az európai nemzetek és intézmények bizalmát, hogy Magyarország ismét egyenrangú és megbízható partner legyen a nemzetközi közvélemény szemében, és ne negatív példa és pária. Az egyesült ellenzéknek ki kell jelentenie, hogy Magyarországot minél előbb az euró-övezet tagjává kívánja tenni.

Az Orbán-kormány eddig elpazarolta és ellopta az Európai Uniótól kapott eurómilliárdokat. Ezzel elvesztegette azt a pénzt, időt és esélyt, hogy Magyarország felzárkózzon a fejlett országokhoz, hogy Írországhoz, Finnországhoz és a balti államokhoz hasonlóan a belső körbe kerüljön. A kormány az európai pénz-ígérvényekkel akar választásokat nyerni. Mi azt ígérjük, hogy ezeket az ígérvényeket, amelyeket az Orbán és a Mészáros családok javára tesznek, nem teljesítjük. Ahogy le fogjuk állítani Paksot, úgy le fogjuk állítani a pazarló, korrupt egyéb beruházásokat is. Másként, másra, valóban szükséges útra, vasútra, egészségügyi, szociális és oktatási beruházásokra fogjuk ezeket a pénzeket fordítani. Azt szeretnénk, ha az iskolások asztalán számítógépek állnának, és nem a felcsúti kisvasutat. Azt szeretnénk, a házak tetején napelemek lennének Kisvárdán és Mezőkövesden, nem milliárdokért stadionok. Azt szeretnénk, hogy Kishantoson nemcsak a jog és tisztesség uralkodjon, de az európai pénzű fejlesztés. Azt szeretnénk, hogy Boldva község tökmagolaj-sajtolójának mintájára, európai pénzekkel támogatott vállalkozások legyenek a szegény cigány falvakban. Azt szeretnénk, hogy miként a budapesti XIII. kerület a rendelőintézetébe saját forrásból CT-vizsgálót telepített, amelynek megvétele töredéke a vizes vb szervezési költségeinek, ugyanez kerüljön be az európai fejlesztésekbe. Hány emberi életet lehetett volna megmenteni!

Haladás és társadalmi igazságosság összehangolása

Társadalmi haladás és modernizáció nélkül nincs társadalmi igazságosságra és esélyegyenlőségre esély, súlyos társadalmi egyenlőtlenséggel és igazságtalansággal nem lehetséges haladás és modernizáció. Ha nincs gazdasági növekedés és modernizációs felzárkózás, akkor a szűkös javak elosztása szükségképpen igazságtalan. Ha a modern állam, az érdekképviseletek és a civil szervezetek nem teremtenek igazságosabb intézményeket és feltételeket a jövedelmek, státuszok, vagyonok elosztásában és újraelosztásában, akkor a szélsőséges egyenlőtlenség a növekedés és a modernizáció akadályává válik.

Élhető országot, városokat és falvakat kell teremtenünk, ahol megvan a jobb egészségügy, oktatás, szociális háló, szolgáltatás – a jobb élet reménye. A Fidesz-kormány ezt vette el: igazságtalan és tisztességtelen a jövedelmek elosztása, az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Egy tiszántúli vagy dél-baranyai kis faluban, születésed pillanatától esélytelen vagy az egészséges, tanult, reményteli életre, ellentétben egy Budán született gyerekkel. Ha ott infarktust kapsz 54 évesen, bizonyosan meghalsz, míg itt majdnem biztos, hogy túléled. A Fidesz nem csökkentette, hanem növelte a különbségeket – mi megpróbáljuk mérsékelni. De ehhez nemcsak jószándék és szociális lelkiismeret, hanem gazdasági növekedés, és jövedelem is kell.

Amit a Fidesz csinál, az modernizációs zsákutca. Egyrészt fejlesztéspolitikájában egyoldalúan odakötözte Magyarországot egyetlen, konjunktúraérzékeny iparághoz, az autóiparhoz, másrészt nyíltan támadta a pénzügyi, az energetikai, a telekom és a kereskedelmi szolgáltatókat, tovább növelve a szolgáltatási szakadékot a fejlett világ és Magyarország között. A közművállalatok államosításával és az európai fejlesztési pénzek presztízsberuházásokra pazarlásával tovább rontotta a beruházások hatékonyságát és versenyképességét. Kihasználatlan maradt a gazdasági növekedés gyorsításának, a gazdasági modernizációnak és az utolérésnek igen kedvező időszak. Azzal, hogy az oktatási és egészségügyi szerkezeteket és szervezeteket roncsolta, az érdekképviseletet megsemmisítette és a nyugdíjrendszert visszacsinálta, a szociális rendszert visszavágta, egyszerre tette lehetetlenné a modernizációhoz szükséges társadalmi és állami modernizációt. A növekedési pálya, amelyen járunk fenntartható, de nem szolgálja a felzárkózást. Olyan növekedési pályára kell térnünk, amelynek van belső dinamizálási motorja és nem európai pénzekre szorul. Ehhez vissza kell nyerni a magántőke bizalmát a jogbiztonsággal és a jól végig gondolt fejlesztéspolitikával. Nincs baloldali populizmus, de lesznek egészségügyi-, oktatási-, munka- és nyugdíjtervezetek. A modern gazdasághoz és az igazságosabb társadalomhoz elengedhetetlenül szükséges közigazgatási reformot is véghez kell vinni, vagyis a Fidesz által szétvert, rosszul működő, túlcentralizált és korrupt államot fel kell majd váltani a korszerű, tiszta kezű, hatékony kormányzati szerkezettel és kormányzással. Az ellenzéknek bíznia kell a szakértőkben, van tudás és tisztesség az egyes szakmákban - pártállástól és ideológiai nézetektől függetlenül.

Az önkormányzati autonómia helyreállítása

Az ellenzéki pártok legfontosabb támaszai az ellenzéki és független polgármesterek és önkormányzati vezetők lehetnek, akik számára élet-halál kérdés helyi közösségük életfeltételeinek javítása. A választók közvetlenül választották őket, és nehéz feltételek között szakmailag felkészülten, tiszta kézzel helyt álltak. Megállapodásra kell velük jutni, hogy ahol lehet, induljanak el az országgyűlési választásokon önálló jelöltként közösségeik és az ország érdekében. A Wittinghoff Tamások és a Szitka Péterek, a Gémesi Györgyök és a Hajdu Lászlók megérdemlik a bizalmat. S amint lehetőség lesz rá, be kell nyújtani azt a törvénytervezetet, amely megszünteti az összeférhetetlenséget a parlamenti és az önkormányzati képviselet között.

A választás nem a politikusokról és a pártokról, hanem a választókról és a társadalomról szól. A politikusok felelőssége, hogy megoldást találjanak, mert a társadalomban leváltó hangulat van, de a káosz miatt nem tudja, hogy kire szavazzon, ki lehetne a leváltó. Ne hagyjuk a választót kétségben és kétségbeesésben! Az én, én, én helyébe a minek kell lépnie. Magyarországnak elviselhetetlen országból élhető országgá kell válnia!

Lengyel László

Lájkoljon minket a Facebook-on is!