Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Brüsszel puhítja a V4-eket

Népszava|2017. okt 19. 20:59
[A+ A-]

A szerdai volt az első alkalom, amikor a bizottsági elnök külön megbeszélést folytatott a csoport vezetőivel. FOTÓ: AFP/DARIO PIGNATELLI

Juncker bizottsági elnök igyekszik egységes tömbként is megszólítani a visegrádi négyeket, miközben az érintett országok sem értenek egyet például az euró vagy a menekültválság alapkérdéseiben.

Nem születtek megállapodások, sem újabb kötelezettségvállalások Jean-Claude Juncker és a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szerda esti nem-hivatalos csúcstalálkozóján. De a résztvevők abban megállapodtak, hogy a jövőben több hasonló eszmecserét tartanak a vélemények megismerése és a nézeteltérések elsimítása érdekében.

Az Európai Bizottság brüsszeli székházában rendezett vacsorán a Bizottság elnöke kompromisszumot és konszenzust kínált fel főfogásként a négy vendégnek. A találkozón felmerültek vitás kérdések is, de Juncker szóvivője, Mina Andreeva lapunknak nyilatkozva barátinak és konstruktívnak nevezte az informális találkozót.

A szerdai csúcs volt az első alkalom, hogy a bizottsági elnök külön megbeszéléseket folytatott a visegrádi országok vezetőivel. A találkozó nyíltan vállalt célja az volt, hogy Juncker első kézből megismerje a négyek álláspontját egy sor kérdésben, és újólag megerősítse az EU egységének megőrzésére irányuló brüsszeli szándékot. Az elnök az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében külön is megemlítette, mennyire fontos betemetni az árkokat: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője” – fogalmazott akkor.

A britek közelgő kilépése az EU-ból összerántotta a huszonheteket, és lökést adott az integráció elmélyítésére vonatkozó elképzeléseknek. Nagy kérdés, hogy fennmarad-e az egység, és a 2004 után csatlakozott, főként közép- és kelet-európai országok milyen helyet fognak elfoglalni a megújulni vágyó közösségben. Az Európai Bizottság nem szeretné, ha az unió az előreszaladók és a leszakadók laza tömörülésévé válna, de ellenzi az egy helyben topogást, a döntések további halogatását is.

 

Orbán pénzt kért Rómának
Orbán Viktor miniszterelnök Juncker és a V4-ek találkozóján azt javasolta, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy pénzügyi alapot Olaszország támogatására. Róma ebből finanszírozhatná erőfeszítéseit az Észak-Afrikából érkező migrációs hullám megállítására. Sürgette egyben Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az EU-ba, hangsúlyozva, hogy az EU-török viszony és a Nyugat-Balkán európai integrációja szorosan összetartoznak.

 

Az EU jövőjét taglaló hivatalos tervekből kiviláglik, hogy az előrehaladás élcsapatának többen az eurózóna országait szánják, és sürgetik a még kimaradókat, hogy csatlakozzanak a valutaunióhoz. Úgy tudjuk, hogy a szerdai megbeszélésen Juncker nem különösebben reklámozta a közös pénzt, a visegrádiak pedig azt hangsúlyozták, hogy minden stratégiai döntésnek huszonhetes körben és a kormányfők testületében kell megszületnie. “Világosan elhangzott, hogy nem lesz nyomásgyakorlás. A csatlakozásról mi fogunk dönteni” – nyilatkozott a vacsora után Ales Chmelar, cseh Európa-ügyi miniszter.

A közös valuta a Visegrádi Négyeket is megosztja, hiszen Szlovákia már eurót használ, Csehország flörtöl a bevezetésének gondolatával, Lengyelország és Magyarország viszont egyelőre hallani sem akar róla. Robert Fico szlovák kormányfő egy korábbi nyilatkozatában világossá tette, hová húz a szíve: “Nagyon fontos számunkra a Visegrádi Négyeken belüli regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az Európai Unióhoz való tartozás” – mondta.

A migrációs hullám kezelése látszólag összetartja a régió országait, hiszen valamennyien elutasítják a menedékkérők kötelező betelepítését. De Pozsony itt is némiképp kilóg a sorból, mert nem kérdőjelezi meg az Európai Bíróság döntését a migránskvótákról, és hajlandó részt venni a döntés végrehajtásában. Ahogy egy magas rangú diplomata lapunknak kifejtette: “Számunkra a történetnek vége van.”

A lengyel és a magyar kormánynak a jogállamiság hazai helyzetéről van vitája Brüsszellel, és a “szabadságharcukat” sem a cseh, sem a szlovák partnerek nem támogatják. Hírek szerint a Junckerrel elköltött vacsorán nem sok szó esett a demokratikus intézményrendszer leépítését kísérő aggodalmakról.

A négyek egyelőre igyekeznek arra összpontosítani, ami összeköti és nem elválasztja őket. Baráti hangulatban ugyan, de a vacsorán ők is “kitálaltak”, szóba hozva azokat a terveket, amelyek a fejlettebb tagállamok piacának védelmét célozzák a szegényebb, keleti tagországokkal szemben. Valamennyien ellenzik a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását, és fellépnek minden olyan kísérlet ellen, amely a fejlesztési források megvonásával ijesztgeti őket. Jean-Claude Juncker nem tett ígéretet a bizottsági álláspontok módosítására, de további egyeztetéseket ígért.

Alakul a dublini reform

A fejlesztési támogatások csökkentésével vagy felfüggesztésével büntetné a menedékkérők fogadását elutasító országokat az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amely csütörtökön jóváhagyta a migrációs hullámok jövőbeni kezelésére vonatkozó álláspontját. Az úgynevezett “dublini rendszerről” elfogadott szakbizottsági vélemény szerint ezentúl nem kizárólag az érkezési ország lenne a felelős a migránsok menedékkérelmének az elbírálásáért. A frontországokból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági vizsgálaton már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. Az áthelyezéskor figyelembe vennék a menedékkérők európai kötődéseit, például azt, hogy élnek-e rokonaik valamely országban, tanultak vagy dolgoztak-e korábban az EU területén. Ha egyik feltételnek sem felelnek meg, akkor az a négy tagállam jöhet szóba célországként, amelyek az adott pillanatban a gazdasági fejlettségükhöz és a lakosságuk méretéhez képest a legkevesebb migránst fogadták be.

A jogszabálytervezetről még szavaz az EP plenárisa, és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk róla. Magyarországgal az élen jónéhány régióbéli ország ellenzi a központilag irányított kötelező betelepítési mechanizmust. Csatlakozott most hozzájuk Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke, aki egy csütörtöki lapinterjúban azt mondta, hogy a migránskvótáknak “nincs jövőjük” az EU-ban. Tusk egyébként azt javasolja, hogy a dublini reformról a dosszié érzékenysége miatt ne a miniszterek, hanem a tagállami vezetők próbáljanak politikai megállapodásra jutni.

Cecilia Wikström, a parlamenti jelentés szerzője szerint a tagállamoknak többségi és nem egyhangú döntéseket kellene hozniuk a menekültügyi szabályozásról, így elkerülhető lenne, hogy néhányan blokkolják a döntéseket. “Magyarországra már nem számítok, feladtam (hogy meggyőzzem) Magyarországot” – mondta a képviselő a szavazás után.

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Fókuszban az európai migráció

Kedvező döntés helyett csak ígéretet kapnak a britek arról, hogy kellő haladás esetén majd megkezdhetik a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kapcsolatokról. A csütörtökön kezdődött uniós csúcs ma foglalkozik a Brexit tárgyalások állásával, de borítékolható, hogy nem ad zöld utat a megbeszélések következő szakaszának elindításához, bárhogy is sürgeti a váltást Theresa May brit kormányfő. Érkezésekor Angela Merkel német kancellár a sajtónak azt nyilatkozta: reményt lát arra, hogy a decemberi csúcson a huszonhetek elég érettnek találják majd a helyzetet ahhoz, hogy rátérjenek a következő fordulóra. Addig is belső egyeztetéseket tartanak a közös álláspontjuk kialakításához.

A migráció kezelése jó ideje vissza-visszatérő témája az uniós csúcstalálkozóknak, ezúttal a huszonnyolc vezető arról döntött, hogy felgyorsítják hozzájárulásaikat a kibocsátó és tranzitországokat támogató pénzügyi alapokhoz.

A késő esti vacsorán külpolitikai témákról, az iráni és az észak-koreai helyzetről tárgyaltak a vezetők. Az EU-török kapcsolatok jövőjét Merkel kérésére tűzték napirendre. A kancellár még a parlamenti választási kampányban tett ígéretet arra, hogy felveti uniós partnerei előtt: érdemes-e továbbra is támogatni Törökország EU-csatlakozását. A leendő osztrák kancellár, Sebastian Kurz a konzervatív Európai Néppárt vezetőinek csúcs előtti találkozóján azt mondta, hogy az EU-török csatlakozási tárgyalásokat le kell állítani. Bojko Boriszov bolgár kormányfő viszont kiállt a Törökországgal fenntartott jó viszony mellett. Angela Merkel a találkozó előtt arról beszélt, hogy meg kellene fontolni az Ankarának járó uniós támogatási alapok folyósításának a felfüggesztését. A nézetkülönbségek miatt az állam- és kormányfők eleve nem tervezték, hogy közös állásfoglalást fogadnak el az EU-török viszony jövőjéről.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!