Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Kísérleti forradalom

Népszava|2017. dec 11. 06:03
[A+ A-]

Az alapjövedelem bevezetésének első lépéseként teszteljük le a programot - ez szerepel a Párbeszéd programjában. Ahogy Karácsony Gergely a Népszavában megjelent cikkében írta: 10-20 ezer, véletlenszerűen kiválasztott ember bevonásával 2-3 év alatt, évi 5-10 milliárd forint ráfordítással valósítható meg ez a kísérlet. Eredményeként a társadalom megtudhatná, néhány ezer család pedig megtapasztalhatná, mit jelent a gyermekenként 30 ezer, és a felnőtteknek járó 60 ezer forintos alapjövedelem, és a minden „idősnek” biztosított 90 ezer forint alapnyugdíj.

Biztosan nagyon sokat. De nem eleget.

Nincs egyedül ezzel a véleményével, korábban Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja is rokonszenves elemzést tett közzé a lapban az általa Köztársasági Alapjövedelemnek (KA) nevezett juttatási rendszer bevezetése mellett. Felteszi a kérdést, az alapjövedelem bevezetéséhez vezető úton meg kell-e lépni más intézkedéseket (pl. bérminimum emelése, garantált jövedelem bevezetése, alapnyugdíj, progresszív szja).

Kézenfekvő a javaslat: az alapjövedelem bevezetésének első lépése az alapnyugdíj azonnali és az érintettek teljes körére kiterjedő bevezetése legyen. Néhány éves működtetés kellő tapasztalatot adna a teljes rendszer megvalósításához. Láthatóvá válnának szociális és pénzügyi hatásai, pontos előrejelzést adna a sokkal nagyobb léptékű reform, az alapjövedelem bevezetéséhez. Ezt egy Magyarország polgárai iránt felelősséget viselő kormánynak azonnal, már 2019. január 1-től be kell vezetnie.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a nyugdíjrendszernek nemcsak fenntarthatónak kell lennie, hanem megfelelőnek is. A nyugdíjrendszer már ma sem megfelelő, mert nagyon sok embernek ad méltatlanul alacsony ellátást. A megfelelőségnek nyilvánvalóan nincs egzakt kritériuma, mást jelent Dániában vagy Hollandiában, mást jelent nálunk vagy Ukrajnában, mást jelentett évekkel ezelőtt, és mást fog jelenteni évek múlva. A morális követelmény egyértelmű: megfelelő a nyugdíjrendszer, ha felszámolja az időskori szegénységet, biztosítja a méltó időskor feltételeit. Az azonnali kezelés egyik eszköze az alapnyugdíj bevezetése és a nyugdíjminimum felemelése.

Az alapnyugdíj mértéke pl. 40000 Ft/hó, forrása az állami költségvetés. 65 év felett járna annak, aki magyar állampolgár és legalább negyven évi magyarországi lakhellyel rendelkezik, továbbá járna a rokkantnyugdíjasoknak is. 2,25 millió jogosulttal számolva ez mintegy 1100 milliárd forint évente, a GDP kb. 3,5 százaléka. Erre épülne rá a „munkanyugdíj”, amelyet változatlanul a befizetett járulékok és szolgálati idő alapján állapítanának meg, forrása tehát a járulékbefizetés. Itt is szükséges azonban a 2008 óta változatlan nyugdíjminimum felemelése, 28500 forintról legalább 50000 forintra. E két intézkedés együttes eredőjeként, nem lenne olyan 65 évesnél idősebb, életét végig dolgozó ember, akinek a járandósága 90000 forint alatt lenne, akár már 2019-től kezdve. Ez meggyezik a létminimum jelenlegi összegével.

A nyugdíjrendszer elégtelensége mellett van azonban egy másik, sokkal súlyosabb elem, is, amely az azonnali intézkedést sürgeti.

Magyarország (és ezzel Európa egésze sincs másként) a demográfiai összeomlás állapotában van. A legkifejezőbb mutató az idős népesség eltartottsági rátája (a 65 éves, valamint idősebb népesség és az aktív korú - 15–64 éves - népesség hányadosa), amely folyamatosan emelkedik, kifejezve a munkavállalási korú lakosságra az öregkori ellátások megteremtése miatt nehezedő terhet. 2016-ban száz aktív korúra 27 időskorú "eltartási" terhe hárult, az előrejelzés szerint 2060-ig a mutató értéke elérheti az 53-at.

Magyarországon az előrejelzések szerint 2050-ben 8,3, 2100-ban 6,4 millió állampolgár fog élni. A következő 33 évben eltűnik az országból 1,5 millió (!) fő, és az országból elvándorlók visszatelepülése, vagy/és a migráció nélkül ez igen súlyos gazdasági problémákhoz fog vezetni. Sőt már vezet is, hogy a kivándorlást nem is számba véve, egyre zsugorodik a munkaképes korú lakosság, és nő az eltartottak aránya. Égető szükség van a szabályozott, lassú bevándorlás támogatására.

Ha nem vigyázunk, az „eredmény” a fokozódó és nem csak időskori elszegényedés. Ha nem csinálunk semmit, lényegében feltartott kezekkel masírozunk a nyomorba.

Kabai Tibor szociológus