Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Visegrád haldoklik

Népszava|2017. dec 13. 06:05
[A+ A-]

Az utóbbi időben mintha kevesebbet hallanánk a kormány illusztris személyiségeitől, milyen párját ritkító a visegrádi országok együttműködése, és hogy az egész világ hüledezik látva – mint erre a magyar diplomácia vezetője többször rámutatott -, Brüsszel konok kísérletei ellenére mennyire egységes maradt Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország. Talán azért esik kevesebb szó a V4-ekről, mert minden ellenségük belátta: nincs értelme éket verni a visegrádi államok közé, mert egymás iránt érzett szolidaritásuk – már csak történelmi okok miatt is - kikezdhetetlenül erős.

Nem feltétlenül ezt az érvet erősíti azonban egy nehezen kétségbevonható tény. Nyár óta Szlovákia és Csehország mindent elkövet azért, hogy ne említsék őket egy lapon Lengyelországgal és Magyarországgal. Pozsonynak egy huszárvágással sikerült is elérnie, hogy az Európai Bizottság ne indítson eljárást a menekült kvóták elutasítása miatt, Prágát azonban Budapesthez és Varsóhoz hasonlóan az Európai Bíróság elé kívánja idéztetni a brüsszeli testület. Magyarország és Lengyelország alighanem arra számított, hogy az októberi cseh választás után Csehország is csatlakozik az Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett radikális Brüsszel-ellenes maghoz, így együtt majd könnyebben harcolnak az ezen országokat kitartóan sanyargató EU ellen. Volt is ráció e feltételezésben, mert a szeptemberi cseh választáson győztes ANO párt legnagyobb pártfogóját, Milos Zeman elnököt szintén a közép-európai lázadók közé sorolják, ráadásul Andrej Babis az utóbbi években, még pénzügyminiszterként is, populista kijelentésekkel hallatott magáról.

Bár a már kinevezett cseh kormányfő leszögezte, hazája továbbra sem akar menekülteket befogadni, látható az igyekezete: ő sem akarja, hogy kormányát egy lapon emlegessék a lengyellel és a magyarral. Azzal próbált kibúvót keresni, hogy 200 millió koronát ajánlott fel az EU-nak a menekültválság kezelésére. Ezzel a 8 millió eurónak megfelelő összeggel nyilván aligha oldható meg a krízis, de azt egyértelműen mutatja, hogy Babisnak nagyon kínos a Csehország elleni kvótaper.

Babis felvetése nem új. Robert Fico szlovák kormányfő tavaly, a szlovák uniós elnökség idején vetette fel a rugalmas szolidaritás elvét, amely szerint nem lenne kötelező menekülteket befogadni a kvóták alapján, ha az adott ország ezt pénzzel kiváltja. Felvetése azonban nem aratott osztatlan sikert sem Brüsszelben, sem a magyar-lengyel tengelynél. Ám van esély az ötlet feltámasztására. Múlt héten Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, hatástalanok a kötelező kvóták, és ezt az EU állam- és kormányfőinek a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon be kellene látniuk, és több pénzzel kellene segíteniük azokat az országokat, amelyek megnyitják kapuikat a menekültek előtt. A soros uniós észt elnökség is hasonló javaslattal állt elő.

Miközben a magyar kormány azzal vádolja az EU-t, hogy a menekültek beengedésével a Soros-tervet valósítja meg, Brüsszel épp kompromisszumra törekszik. Igaz, Budapestet és Varsót a tények a legkevésbé sem zavarják.

Rónay Tamás