Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Új Egyenlőség-jel - Beteg demokráciák

Népszava|2017. dec 15. 06:01
[A+ A-]

Kevés eset mutatja be jobban az illiberális demokráciák működését, mint az Állami Számvevőszék vizsgálata, amely szerint a Jobbik tiltott párttámogatást fogadott el, és ezért összesen mintegy 600 millió forint büntetést rónak ki a pártra. Nem az a kérdés, hogy a Jobbik büntetése jogos-e, a kérdés az, hogy az elmúlt 27 évben miért nem vette észre semelyik állami szerv azt a sok milliárd forintot, melyet különféle nagypártok ellenőrizhetetlen forrásból felhasználtak.

A jog szelektív uralma az illiberális demokráciák jellegzetessége. A Magyarországon is terjedő "barátaimnak bármit, az ellenségeimnek a törvényt" típusú gondolkodásmód írja le legpontosabban, hogy mi különböztet meg egy "egészséges demokráciát" egy "beteg", illiberális demokráciától.

A "beteg", illiberális demokráciák terjedése nem elszigetelt, hanem világjelenség. Olyan országokat értünk ez alatt, ahol ugyan vannak választások, de két választás közötti időszakban a többség zsarnoksága jellemző. Az alkotmányt a kormánypárt kénye-kedve szerint a saját hatalomtechnikai érdekei szerint alakítja, nem működnek megfelelően a végrehajtó hatalmat ellenőrző független szervek, és a demokrácia működését biztosító szabadságjogok csak látszólagosak. A Freedom House szerint 2005-ben még 120 jól működő, "egészséges" demokrácia volt a világban, idén már kevesebb mint 90. A demokratikus közösség által elvesztett országok többsége azonban nem diktatúrává vált, hanem illiberális demokráciává. Magyarország mellett ez történt Lengyelországgal, de ismerős lehet az ilyen rendszer sok balkáni országból is.

Az illiberális demokrácia nem valamilyen ideológia berögzülés miatti káros formája a kormányzásnak. Az ilyen típusú rendszerekben elsősorban egy politikailag elkötelezett kisebbség részesül az ország által megtermelt javakból, és nekik vannak előjogaik jobb egészségügyi rendszerhez, jobb oktatáshoz, és persze több szabadsághoz. Nem a rászorultság vagy a teljesítmény dönti el, hogy ki, mit érdemel, hanem a hatalomhoz való hűség. Mindez növekvő társadalmi különbségekhez, növekvő korrupcióhoz és összességében növekvő szegénységhez vezet.

Hogyan lehetséges, hogy mindezek ellenére sok illiberális demokráciában – így Magyarországon is – virágzik a gazdaság? Úgy, hogy ezek a rendszerek általában rendelkeznek valami olyan pénzforrással, melyet nem a gazdasági teljesítmény, hanem a "jószerencse" biztosít. Oroszországban ez a teljesítményfüggetlen pénzforrás az olaj és a gáz, Magyarországon és Lengyelországban pedig az európai uniós támogatások. Az EU tehát nemcsak a demokratikus értékeknek a legnagyobb népszerűsítője, hanem paradox módon - és akaratán kívül - a pénzügyi forrásai révén az illiberális demokráciáknak is egy fontos támogatója. És amíg az illiberális demokráciák lényeges korlátozás nélkül használhatják az uniós pénzeket hibás gazdaságpolitikájuk elfedésére, addig ezen országok polgáraiban sem fog tudatosulni, hogy mitől is jobb egy liberális demokrácia egy illiberálisnál.

Boros Tamás politikai elemző