Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Orbáné a vidék, de elvesztette a fiatalokat

Népszava|2018. ápr 14. 05:28
[A+ A-]

NEM AKAR TÖBB UNIÓT - Kampányát kizárólag a bevándorlás kérdése uralta FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Narancsszínűre festette a Fidesz Magyarország térképét, de a főváros és az ifjúság elpártolt Orbán Viktortól - írja a BBC budapesti tudósítója.

Az országgyűlési választásról szóló összegzésében Nick Thorpe, a brit közszolgálati BBC budapesti tudósítója azt emeli ki, hogy miniszterelnök kétharmados többséget szerző pártja győzelmet aratott csaknem az összes vidéki választókerületben, míg az ellenzék Budapesten szerezte a legtöbb mandátumot. A Fidesz a fiatalok szavazatának a nagy részét is elveszítette, és a várakozások szerint ezt a gondot azzal próbálja majd orvosolni, hogy az új összetételű kormányban több lesz a fiatal miniszter.

Orbán európai legitimációját megerősíti a választás kimentele, és a nacionalista pártok szerte a kontinensen erőt merítenek a Fidesz győzelméből – írja Thorpe.

Orbán politikáját ismertetve a BBC tudósítója kiemeli, hogy a választási kampányt a bevándorlás kérdése uralta, és a kormányfő azt ígérte, hogy megvédi az ország határait, megállítja a muszlim migrációt. Thorpe emlékeztet arra, hogy Magyarország 2015-ben kerítést épített a szerb és a horvát határon.

„Orbán bevallottan euroszkeptikus, aki ellenzi az EU további integrációját. Elutasította, hogy részt vegyen az EU menekültelosztási programjában, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnököt méltatta” - írja Nick Thorpe, és idézi Marine le Pent, a francia Nemzeti Front vezetőjét, aki Orbán választási győzelméhez gratuláló Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, „az EU által szorgalmazott tömeges bevándorlás újra elutasításra talált”.

Orbán politikájának lényeges elemeként a brit tudósító megemlíti azt is, hogy a miniszterelnök további adócsökkentést és növekedésbarát politikát ígért, és azzal érvelt, hogy az ellenzék kormányra kerülése veszélyeztetné a növekedést.

A BBC az aktuális helyzet összefoglalásán túl részletes Orbán-portréval is szolgál.

Ebben felidézi, hogy 2015 januárjában a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni terortámadás után Orbán Viktort egyáltalán nem érdekelte az elkövetők családi háttere, árvaházi neveltetésük, radikalizálódásuk folyamata: számára az első pillanattól fogva világos volt, hogy a bevándorlókat kell hibáztatni. Már akkor úgy fogalmazott az állami tévének nyilatkozva: nem fogja engedni, hogy Magyarország bevándorló országgá váljon. Azóta fáradhatatlanul ezt a szöveget ismétli. Azzal, hogy egyenlőségjelet tesz a migránsok és a terroristák közé, egyszerű magyarázatot és egyszerű megoldást kínál – állapítja meg a BBC.

Az áttekintés kitér a határkerítés megépítésének körülményeire, a tranzitzónák létesítésére, és arra, hogy 2017-ben ezeket a zónákat konténertáborokká alakították át, ahol hónapokon át fogva lehet tartani a menedékkérőket. Tavaly összesen 3700 ember adhatta be a kérvényét, és közülük 1300 kapott valamilyen oltalmazott jogállást, de a legtöbbjük ezután távozott az országból. A menekültek integrálását célzó programokat visszanyesték vagy felszámolták. Orbán üzenete világos: Magyarország nem nyitott a migránsok előtt.

Orbán Viktor politikusi pályájának alakulásáról írva Nick Thorpe kitér arra a beszélgetésre, amely Róna Péter szerint a kilencvenes évek elején zajlott le az Angelika cukrászdában. Orbán kifejtette, miként akarja modern konzervatív párttá átalakítani a Fideszt. Róna figyelmeztette őt annak a veszélyére, hogy elhagyhatják a „modern” jelzőt, amint az első választási gondok jelentkeznek. „Nem fogok beleesni ebbe a csapdába, de ha muszáj, hát legyen” - válaszolt Orbán, amiben Róna annak a bizonyítékát látja, hogy Orbánt csak a hatalom és annak minden áron való megtartása érdekli.

A BBC-tudósító visszatekintése szerint Orbán politikai pályafutásának fordulópontja volt a 2002-es választási vereség volt, amikor azt mondta hívei előtt, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azon az őszön bemutatták őt Habony Árpád kommunikációs szakértőnek, aki megtanította arra, hogyan változtasson az öltözködésén, hogyan alakítsa ki új imázsát, hogyan beszéljen úgy, mint egy átlag magyar – írja Thorpe egy „kormányközeli forrásra” hivatkozva. Mint megjegyzi, Habony továbbra is Orbán kommunikációs guruja, bár semmilyen hivatalos kormányzati szerepe nincs. A színfalak mögött pedig Orbán – akkor még - barátja, Simicska Lajos olyan pénzügyi birodalmat alakított ki, amely aztán visszasegítette a Fideszt a hatalomba. Többszáz kilométer autópályát építettek, nagyrészt EU-forrásból, és a pénz áramlott Simicskához, illetve a párthoz.

A Fidesz 2010-es győzelme után – olvasható a BBC visszatekintésben – Orbán első útja Brüsszelbe vezetett, ahol időt akart kérni a túlzott deficit kezeléséhez, de hidegzuhanyként érte, hogy ezt elutasították, és ez keserűséggel töltötte őt el a „brüsszeli bürokraták” iránt. Kormányának pénzre volt szüksége, az államhoz terelték a magánnyugdíjalapokat, új adókat vetettek ki banki tranzakciókra, a külföldi tulajdonú energetikai vállalatokra. A kétharmados többséggel Orbán megállíthatatlan volt, új alaptörvényt hozott, szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak, új médiatörvényt alkotott, a bírálókat eltávolították a közszolgálatból, az állami vállalatoktól, az iskolákból, sőt, a kórházakból is.

Nick Thorpe szerint bírálói is elismerik, hogy Orbán „újra munkára fogta az országot”. Sok magyar kétségkívül jobban él mint négy évvel ezelőtt, nagy gondot jelent viszont a munkaerő kivándorlása.

„Vannak corrupcióról szóló állítások” - fogalmaz a BBC tudósítója, és ismerteti a minszterelnök vejének Elios-ügyét, kitérve az OLAF-vizsgálatra is.

A BBC részletesen leírja Orbán Viktor és Soros György konfliktusát, ír az orosz kapcsolat kérdéseiről, illetve az EU-hoz fűződő viszonyról. Orbán szerint – olvasható az áttekintésben – európai identitás, ellentétben a német és a francia állításokkal, nem létezik, létezik viszont identitása a közép-európai térségnek, amely „két medve”, Oroszország és Németország között fekszik.

A BBC írása idézi Bencsik Andrást, a miniszterelnökhöz hűséges újságírót, aki, mint állítja, azt csodálja Orbán Viktorban, hogy „meg tudja mondani a jövőt”, mint egy sakknagymester, 25 lépésre tud előre gondolkodni.

Megszólaltatja viszont Nick Thorpe Csintalan Sándort is, akit az immár Orbán fő ellenségének számító Simicska Lajos barátjaként mutat be. Csintalan azt mondja, Orbán csak egyre több autokrácia mellett tudja megőrizni a hatalmát. „Az ilyen rendszert nem lehet konszolidálni, mert csak a félelem és a feudális viszonyrendszer tartja egyben” - jegyzi meg.

A BBC budapesti tudósítója abban összegzi a terjedelmes Orbán-portrét, hogy a miniszterelnök „személyisége rányomja a bélyegét Európa térképére. Szerte a világban csodálják őt azok, akik meg akarják védeni a nemzeti szuverenitást a globalizációtól”.

Alig múlt el néhány nap a magyar parlamenti választás után, és már meg is születtek az első külföldi reagálások e választások közvetlen „utóéletére”. A egyik ilyen „utóéleti” fejlemény az, hogy az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága, a LIBE által készített jelentés eljárás megindítását javasolja a magyar kormány ellen az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján, mert megítélése szerint az országban rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat. Erről sorra beszámol a mértékadó nemzetközi sajtó számos orgánuma.

A Politico amerikai hírportál európai kiadása megjegyzi: az eljárásnak akár az is lehet a végeredménye, hogy Magyarország elveszíti szavazati jogát az unióban. Ez ugyan nem valószínű, hiszen ilyen döntést az összes többi tagállamnak meg kellene szavaznia, de már önmagában az eljárás megindításáról szóló döntés is ártana Magyarország nemzetközi megítélésének. A Politico úgy fogamaz: Orbán Viktor kormányát a bel- és külföldi bírálók azzal vádolják, hogy az autokrácia útjára viszi az országot, és olyan nem-demokratikus gyakorlatot vezet be – mint amilyen például az állami médiában de facto érvényesülő cenzúra -, amit utoljára a kommunizmusban lehetett tapasztalni. 

Van olyan európai parlamenti képviselő – írja a Politico – aki szerint a jelentés szövegét még módosítani kellene, abban ki kellene domborítani azt a politikai logikát, amely alapján a Fidesz-kormány megteremtette a félelem és a gyűlölködés légkörét minden olyasmivel szemben, amit ellenségesnek ítél. 

A Bloomberg hírportál idézi a LIBE-jelentést előkészítő munkacsoport vezetőjét, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt, aki szerint „a figyelmeztetések ideje lejárt”. A Bloomberg kitér arra is, hogy az Európai Bizottság tavaly már megindította a hetedik cikk szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben, amely nagyban másolja Orbán politikáját. A két kormány ugyanakkor kölcsönösen megígérte, hogy megvédik egymást az uniós elmarasztalástól.

A liberális New York Timestól a Washington Poston át az erősen konzervatív Fox News hírcsatornáig az amerikai média több szereplője vette át az AP hírügynökség beszámolóját a LIBE-jelentésről, amely az alapvető szabadságjogok magyarországi sérelmei mellett a bírói függetlenség és a sajtószabadság aláásását emeli ki.

Az EUObserver  mű brüsszeli uniós hírportál áttekintésében a magyar kormány bűnlajstromának kiemelt elemei közt az alkotmánybíróság jogainak csonkítása, a bíróságok feletti ellenőrzés erősítése, a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása, a médiatanács elfogultsága, a lapok állami hirdetések útján történő finanszírozása, valamint az egyetemi szabadság, illetve a migránsok jogainak fenyegetése szerepe.

Ami pedig a kétharmados eredmény hazai „utóéleti” fejleményének tekinthető, az a Figyelő hetilap által közölt feketelista Soros György úgynevezett „zsoldosairól”. Ez a téma is végigfutott a nemzetközi médián. Az AP hírügynökség, amelynek ez a tudósítása vezető amerikai médiaoldalakon, így például a New York Timesban kapott helyet, azt írja: a Figyelő korábban nagy tiszteletnek örvendő üzleti magazin volt, amely szégyentelenül kormánypárti irányvonalra tért át, miután a lapot 2016 decemberében megszerezte Schmidt Mária történész, Orbán szövetségese.

A Figyelő által közölt lista előzményeként az AP cikke felidézi, hogy Orbán a múlt hónapban kijelentette: a kormány név szerint ismeri a Sorosnak dolgozó mintegy kétezer embert, akik a kormányfő szerint bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, valamint a kanadai és a svéd nagykövet támogatásáról biztosította a listán felsoroltakat. „A civil társadalom azokat a polgárokat jelenti, akik jobbá akarják tenni országukat. Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő azon próbálkozását, hogy megfélemlítse ezeket a polgárokat” – idézi az AP az amerikai nagykövetség Twitter-bejegyzését.

Saját beszámolót közöl a Figyelő feketelistájáról a Huffington Post amerikai portál német nyelvű kiadása. A cikk szerint a lista közzététele megmutatja, milyen gyorsan morzsolódik le Magyarországon a jogállam. Az eset – írja a Huffington Post – a bíráló hangok ellen államilag szervezett hecckampány legújabb csúcspontját jelenti. Ez a cikk is utal Schmidt Mária tulajdonosi voltára, és ennek alapján valószínűsíti, hogy a lista megjelentetését közvetlenül a magyar kormány ösztönözhette. A Huffington Post idézi Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, aki szerint Magyarországon annyira erős lett a kormányzati propagandagépezet, hogy már autoriter államról lehet beszélni, és minden demokratikus intézményt az Orbán-párt emberei szálltak meg.

Kárpáti János

Lájkoljon minket a Facebook-on is!