Előző
Következő
új cikk

Belföld

"Kilövik a hajléktalanokat a holdra?" - Átírta a valóságot a kormánypárt

Népszava|2018. jún 14. 14:08
[A+ A-]

Fotó: Tóth Gergő

Egy este alatt átírta a valóságot a kormánypárt: a hajléktalanságot betiltanák, ám továbbra sem derül ki, hogy hogyan oldanák meg a problémát. Bónusz: Selmeczi Gabriella érvelése e keresztény kultúráról.

Visszatért a 2010 elejének rohamléptekben történő törvénykezése, amellyel néhány óra alatt, egy salátatörvényben átírják az alkotmányt.

Bajkai István Fideszes képviselő kedden még egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "arra kéri" a kormányt, hogy alkotmányos eszközökkel oldja meg, hogy a jelenlegi formában ne lehessen életvitelszerűen használni a közterületeket.
Ezt követően a Parlament Törvényhozási bizottság kormánypárti tagjai szerda este fél nyolckor küldte el az alaptörvény sorrendben hetedik módosítását. A salátatörvénybe egy odavetett mondattal beleírták, hogy "tilos az életvitelszerűen közterületen tartózkodás", majd ezt követően csütörtök reggel egy lendülettel a Törvényalkotási Bizottság el is fogadta az alkotmánymódosítást.

Bár tízezrek sorsát érintő kérdésről van szó, a kormánypárt képviselői a bizottsági vitában meg sem próbálták érdemi adatokkal alátámasztani az alkotmánymódosítás indokoltságát, lényegében politikai lózungokat hangoztattak.

A kormányoldal sztorija szerint a hajléktalanszállókon ma bőven van hely (ezt Bajkai István és Dunai Mónika képviselők szögezték le, ám nem közölték, hogy ezt honnan veszik, az ellátóhelyek vezetői lapunknak ennek az ellenkezőjéről számoltak be ), aki pedig akar dolgozni az tud és fenn is tudja tartani magát, ha más nem közmunkából. Arra a kérdésre, hogy ha alkotmányba írva betiltják a hajléktalanságot, akkor a másik oldalon hogyan fejlesztenék a hajléktalan ellátórendszert, Dunai Mónika annyit közölt: a "kormány feladata a munkahelyteremtés, a munkanélküliség ma rendkívül alacsony és tovább csökken. A hajléktalanságot betiltó rendelkezés "arca" az ügyvéd Bajkai pedig azzal a jogtechnikai érveléssel jött elő, hogy "szükséges a közterületek alkotmányos védelme is."

A vitában az nem merült fel, hogy az alkotmányos szabályozás alapból értelmetlennek tűnik: 2013-óta az alkotmányban is szerepel, hogy az önkormányzatok, ha akarnak akkor felléphetnek a közterületet életvitelszerűen élőkkel szemben. Mint arról írtunk, főleg a fővárosban 2016-ig tessék-lássék bírságolták a hajléktalanokat ám hamar kiderült, hogy a nagypolitika által kitaposott hatósági szigor és bírságpolitika mit sem ér a már így is teljesen nincstelen hajléktalanokkal szemben. A szakma véleménye szerint inkább az ellátórendszer fejlesztésével lehet enyhíteni a hajléktalan-problémán.

Az ellenzékből Harangozó Tamás (MSZP) az országgyűlés szégyenének és az alaptörvény megcsúfolásának nevezte, hogy egy éjszaka alatt benyújtott javaslattal másfél óra alatt írják át az alkotmányt. "Ennyi erővel behozhatták volna az első éjszaka jogát, vagy hogy Magyarországon legközelebb 2030-ban lesz választás." ("Ez jó ötlet!" - humorizált az ülésen helyet foglaló kormánypárti szakértő.)

Harangozó elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban megkereste Kövér László házelnököt - aki korábban azt mondta, hogy nem tartja szükségesnek az újabb alkotmányozást - ám Kövér neki úgy nyilatkozott, hogy "nem ismeri a konkrét esetet". Harangozó figyelmeztette a képviselőket arra, hogy a törvénymódosítás betiltja a hajléktalanságot, addig az alaptörvény szerint Magyarország csak "törekszik" arra, hogy az emberhez méltó lakhatást megteremtse. Szerinte be akarja tiltani a hajléktalanságot, akkor tessék mellé rakni az állam kötelességét!

Nagyjából ugyanezt a gondolatmenetet futotta be a kérdés kapcsán Szilágyi György jobbikos képviselő. Szerinte az ellátórendszerben ma nincs hely. Ha a kormány betiltaná a hajléktalanságot, akkor "hova fognak menni ezek az emberek? Kilövik őket a holdra?"

Szilágyi úgy humorizált: ez egy előremutató javaslat, szerinte ugyanígy az egészségügy problémáit is be lehet tiltani, elég csak beleírni az alkotmányba, hogy "betegnek lenni tilos". Vagy ugyanígy az oktatáspolitika problémáit be lehet tiltani, "be kell tiltani a butaságot".

Máskülönben a Fidesz szerinte is csak egy népszerűséghajhász kommunikációt folytat, ahelyett, hogy a hajléktalanságon ténylegesen segítő rendelkezéseket hozna - így kilakoltatási moratórium vagy a szociális ellátórendszer fejlesztése - ehelyett a "hajléktalanság felszámolása" politikai jelszavát hangoztatja.

A fideszes jogalkotás másik csavarja, hogy egy alkotmánymódosító salátatörvénybe tették be a hajléktalanság kriminalizálásának a pontját, ahol mellette a "keresztény kultúra védelmét" és a közigazgatási bíróságok kérdését is beírnák az alkotmányba. Azaz: azok az ellenzéki pártok akik elutasítják a hajléktalanság kriminalizálását, azok egy füst alatt nemet kell mondaniuk a "keresztény kultúra védelmére" így a Fidesz ráhúzhatja az ellenzékre, hogy "keresztényellenes".

Az ellenzék szerint máskülönben is erősen kérdéses, hogy egyáltalán mit kell érteni a "keresztény kultúra megvédése alatt". Harangozó Tamás azt vetette fel, hogy az államigazgatás szereplőinek értelmezési problémákat fog okozni az alkotmány átírása. Pontosan ki fogja meghatározni az államigazgatás szereplőinek, hogy pontosan mit kell majd megvédeniük? Teológust rendelnek ki a tűzoltók vagy a katonák mellé?

Ráadásul a keresztény többségre való hivatkozás Harangozó szerint a harmincas évek kormánypárti szavazógép-képviselőinek az érvelésére emlékeztet. "Hogy megértsem, hogy mi zajlik ebben az országban, nemrég eredetiben olvastam a zsidótörvények parlamenti vitáját. Akkor ugyanilyen meggyőződéssel, hittel tudták elmondani az akkori kormánypárti képviselők hogy miért szükséges a többség érdekében a "megoldandó problémákat" kezelni a keresztény kultúra védelmében. A nap végén ezekből az érvelésekből születtek meg a kirekesztő törvények. Önök már pontosan tudják, hogy mi lett a vége. Ha erre az útra lép az ország, hogy megbélyegez, kirekeszt, gyűlöletet szít, annek mindig ez a vége."

"Értjük, hogy a kereszténység az ön aktuális politikai termékük" -mondta Arató Gergely (DK). Szerinte a keresztény értékek védelmének alaptörvényi szintre emelése azt a veszélyt hordozza magával, hogy lassan a Bibliát elkezdjük jogforrásnak tekinteni. Ez az a logika, amit a fundamentalista államok - Irán, Iszlám állam - követnek és ellentmond annak az iránynak, amit Európa követett - fogalmazott a képviselő.

Gyakorlatilag erre rímelt csak ellenkező előjellel Balla György (Fidesz) érvelése, aki szerint "aki nem látja, hogy mi történik ma a világon, Európa más részein, annak felesleges hosszasan magyarázni, hogy miért szorul védelemre a keresztény kultúra védelme." Ugyanakkor Balla elmondta: azzal, hogy a "keresztény kultúra védelme Ha ez bekerül az alaptörvénybe, akkor az az út nyílik meg, hogy tudjanak hozni olyan jogszabályt, ami erre épül. Balla itt konkrétan a gyülekezési törvényt említette.

"Magyarország ezer éve keresztény kultúrkörhöz tartozik - hangoztatta Selmeczi Gabriella. Ugyanakkor "az, hogy valaki egy kultúrkörhöz tartozik, az nem egyenlő azzal, hogy valaki templomba jár" - világította meg a helyzetet.

Szerinte a keresztény kultúra része a nők és a férfiak egyenjogúsága, az, hogy külön törvényekkel érzékenyebben védik a gyermekeket, idősebbeket, de a keresztény kultúrkörben lévő társadalom "védi a házasságot, védi a családot. "Hogy egy másik kultúrkörből is idézzek egy példát: magyar kultúra nem engedi meg, hogy egy 12 éves kislányt férjhez adjanak" - fejelte meg a történelmi példázatát a képviselőasszony.

Burány Sándor (MSZP-Párbeszéd) ellenben arra hívta fel Selmeczi Gabriella figyelmét, hogy az általa felemlegetett értékek, társadalmi vívmányok jó részét speciel a baloldali-liberális erők érték el a történelemben éppenséggel a keresztény-konzervatív gondolkozással szemben.

Szerinte a keresztény kultúra védelmével egy vallás egyenlőbb lesz más vallással. "Önök ezzel a keresztényfundamentalizmus irányába tesznek lépést, azzal, hogy egy vallást kiemelve a többi felé emelik." - hangsúlyozta Burány Sándor.

Batka Zoltán

Lájkoljon minket a Facebook-on is!