Civilpénzből harci alku – Hónapok óta vitázik Budapest és Oslo

Ha Norvégia belemegy az üzletbe, csaknem 300 milliárd forintot költhet Magyarország rakétavédelmi rendszerre. Budapest és Oslo viszont nem tud megállapodni a Norvég Alap pénzeiről.

Patthelyzet alakult ki a magyar, az amerikai és a norvég kormány között a tervezett norvég-amerikai kooperációban gyártott rakétavédelmi rendszer megvásárlásával kapcsolatban – értesült több forrásból a Népszava. A nézeteltérést az okozta, hogy Budapest és Oslo között hónapok óta vitázik a Norvég Alap mintegy 70 milliárd forintos támogatásának elosztásáról, amelynek tíz százalékát magyar civil szervezetek kapnák. Norvégia ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy ezt a részt egy független szervezet ossza szét, míg a magyar kormány azt akarja, hogy a hazai fél is beleszólhasson, melyik szervezetnek jut a pénzből. Lapunk két forrásból is úgy értesült, Oslo továbbra is kitart az álláspontja mellett, és addig nem hajlandó fegyvereket eladni Magyarországnak, amíg a magyar kormány nem enged. Budapestet viszont sürgeti az idő és már pontot tenne a fegyverbeszerzésre: a hazai kabinet ugyanis az amerikai-norvég gyártmányt tartja a legjobb megoldásnak, ráadásul a megrendeléssel Trumpnak is gesztust tenne. Orbán Viktor ezért - David B. Cornstein amerikai nagykövet zárt körű tájékoztatása szerint - arra kérte az amerikai elnököt, járjon közbe a norvég kormánynál az említett rakétarendszer eladásában. (Cornstein egy háttérbeszélgetésen elhangzott kijelentése alapján ilyen rakétarendszer védi egyébként magát a Fehér Házat is.)

Az üzlet nagyságrendje egy milliárd dollár körüli lehet, csakúgy mint az a beszerzés, amelyről korábban már a Direkt36 is írt. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de David Cornstein a 444.hu-nak adott interjújában arról beszélt, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal a rakétarendszert gyártó Raytheon mellett a Lockheed Martinnál tettek látogatást, és „mindkettő nagyon meggyőző volt, úgyhogy reménykedünk, hogy mindkét cégtől vásárol majd Magyarország fegyvereket”. Ebből az következne, hogy a Lockheed Martin által gyártott vadászgépek lesznek a haderőfejlesztés következő fázisának darabjai.

Korábban egyébként két verzió merült fel: felújított F-16-osokat vagy a legújabb fejlesztést, az F-35-öst választja a magyar kormány. Igaz, utóbbihoz még az egy milliárd dollár is kevés lenne. A magyar kormány egyébként két, Washington számára fontos ügyben is vállalást tett, az egyiket nyilvánosan, a másikat zárt ajtók mögött. Utóbbival kapcsolatban lapunk úgy értesült, hogy amikor Trump szóba hozta Orbán Viktornak Ukrajna helyzetét, a magyar kormányfő - egy régi amerikai kérésnek eleget téve - megpendítette: a jövőben akár megszüntethetjük Ukrajna NATO-integrációjának blokkolását. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt Houstonban, hogy a korábbi júniusi időpont helyett a magyar kormány szeptemberig hajlandó várni arra, hogy a román kormány megegyezzen az Exxon Mobillal a Fekete-tengeri gáz kitermelési illetékéről. Az amerikai cég szerint a román kormány irreálisan magasan állapította meg ezt a díjat, így azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a gáz kitermelését, pedig ez fontos lenne magyar szempontból az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében. A labda így most Bukarestben pattog.