Csekély az esély May Brexit-dealjének parlamenti elfogadására

A kormányfő elismerte: a népszavazás szoros kimenetele miatt mindig is világos volt, hogy a Brexit végrehajtása komoly kihívást jelent.

Theresa May két egymást követő napon előbb egy londoni beszédben, majd képviselők előtt ismertette elmúlt hétvégén kilátásba helyezett „új, merész” Brexit-koncepcióját. A háttér felvázolásakor be kellett vallania, hogy eddig minden kemény erőfeszítés ellenére sem sikerült keresztülvinnie a brüsszeli megállapodást. Sem a Konzervatív Pártra és stratégiai partnerére, az észak-ír Demokratikus Unionista Pártra támaszkodva, sem állása idő előtti feladásának ígéretével, sem a Munkáspárttal folytatott konzultációk útján nem tudott áttörést elérni. A tory pártvezető úgy érzi, hogy egy június eleji utolsó próbálkozással meg tudja győzni az alsóházat, és „komoly ígérete” átsegíti a törvénytervezetet a parlamenti célvonalon.

A szinte azonnal elutasító kommentárokba ütközött programbeszédben Theresa May kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a képviselők számára mindeddig elfogadhatatlan backstop-rendezést nem is tudja megváltoztatni, konkrétan nem körvonalazott „alternatív megoldások” legkésőbb 2020. decemberi bevezetésével elkerülhetővé válik a regulációk életbe lépése. Nem fordulhat elő, hogy Észak-Írországban más vámszabályok érvényesüljenek, mint az Egyesült Királyságban. A további ígéretek közé tartozik egy új munkavállalói törvény kidolgozása, amely a brit dolgozóknak legalább olyan feltételeket biztosít, mint a kontinensen élvezettek. A miniszterelnök ünnepélyesen megfogadta, hogy a környezetvédelem színvonala sem fog csorbát szenvedni az EU elhagyásával. A kormány és az ellenzék dialógusa nem volt eredményes a vámunióval kapcsolatban, így May ennek eldöntését kész a parlamentre bízni. A képviselőknek a kivonulási törvényről folytatott vita keretében alkalmuk lesz szavazni egy második referendumról, és amennyiben ez a jogi rendezés átmegy, a kormánynak biztosítania kell az időt a megvalósításra.

Theresa May félreérthetetlenné tette, hogy ez a parlament „végső dobása”. A honatyák gyakorta hangsúlyozzák, hogy „végre akarják hajtani a népszavazás kimenetelét”, most lesz az „utolsó alkalmuk ennek bizonyítására”.

Az első reakciók nem sok jóval kecsegtetnek. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére, akihez Theresa May a parlament szerdai ülése előtt támogatást kérő személyes levelet is intézett, kijelentette: ez „ugyanaz a régi rossz üzlet”. Brexit-párti politikusok egymással versenyezve tettek szarkasztikus megjegyzéseket a kormányfő kétségbeesett lépéséről. Egyesek „a Brexittől idegen lehetőségek ócska választékának” nevezték, mások „szövevényes zagyvaságnak” gondolták. Zac Goldsmith tory képviselő sürgette a kormányfőt: mondjon le már most, ahelyett, hogy a kivonulási törvényről szóló szavazáshoz kötné távozását. Ahogy erre Corbyn is utalt, „a törvény megvalósíthatóságát megkérdőjelezi a konzervatív képviselők közötti tülekedés a Downing Street 10. kulcsáért”.

Kevés politikai megfigyelő vitatja, hogy Theresa May valóban sok engedményre kész, ám ezek látszatra semlegesítik egymást. A kilépést sürgetők számára vonzó kompromisszumokat munkáspárti képviselők megnyerését célzó javaslatok ellensúlyozzák, melyek azután elidegenítik a „brexiteseket”. Máris több hangadó tory, köztük éppen az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője, Jacob Rees Mogg, a tory vezetői cím várományosai közül pedig Boris Johnson és Dominic Raab jelentette ki, hogy nem hajlandó a törvényjavaslat mellé állni. A Sky News szerdai információja szerint az előterjesztés 150 szavazatos vereséget fog szenvedni az alsóházban. Ez a perspektíva annak lehetőségét is felveti, hogy May nem is nyújtja be, különösen nem azon a mozgalmas héten égeti magát, amikor Donald Trump amerikai elnök hivatalos, állami látogatásra érkezik az Egyesült Királyságba, illetve Peterborough-ban kritikus időközi választásra kerül sor.