Egységet hozott az ukrán törvény - Minden magyar párt tiltakozik

A kisebbségi jogokat sértő ukrajnai törvényre volt szükség ahhoz, hogy egységbe forrjon a magyar közélet. Minden hazai párt tiltakozik, az ukránok mégsem visszakoznak.

Ukrajna a jövőben is biztosítja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát – reagált Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitteren a kijevi parlament által a múlt héten elfogadott, új oktatási törvény miatti külföldi tiltakozásokra. Általános vélekedés szerint ugyanis, miközben Ukrajna elsősorban az orosz kisebbség ellen akart fellépni az új oktatási törvénnyel, „járulékos veszteségként” a kárpátaljai magyarok jogai is áldozatul estek. A múlt csütörtökön elfogadott törvény három év átmeneti idő után az általános iskola 5. osztályától felfelé az ukrán nyelv használatát tenné kötelezővé minden ukrán állampolgár, így a kárpátaljai magyarok számára is.

Az ukrán törvényhozók döntése szöges ellentétben áll az alkotmány rendelkezéseivel, számos nemzetközi szerződés előírásaival, egyebek mellett az ukrán-magyar alapszerződés vonatkozó tételeivel is – hangsúlyozta Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Népszava szombati számában. Az általa említett – a „jószomszédság és az együttműködés alapjairól” szóló – ukrán-magyar alapszerződést a rendszerváltás után az Antall-kormány hozta tető alá, a parlament 1993-ban hagyta jóvá. A konzervatív kormánypárt, az MDF belső ellenzéke keményen támadta a szerződést, amelyben a felek kinyilvánították, hogy nem támasztanak egymással szemben területi követeléseket. A radikális-szélsőséges szárny a nemzeti érdekek és a kárpátaljai magyarság elárulásával vádolta saját kormányát.

Most ugyanez az államközi megállapodás a kárpátaljai magyarság védelméhez szolgál hivatkozási alapként. A szerződés több pontja rögzíti ugyanis, hogy Magyarország és Ukrajna következetesen „tiszteletben tartja és biztosítja” a nemzeti kisebbségek jogait, egyebek mellett az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a „nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén”.

MTI Fotó: Nemes János

A Közös Ország Mozgalom vasárnap tiltakozó rendezvényt tartott. Az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el az eseményre (a Jobbik hiányát nyilvánosan senki nem tette szóvá, pedig ez a párt sem volt ott). Bár kemény bírálatokat kapott a kormány külpolitikája és Putyin-barátsága, többen is hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok ügyében egységesen kell fellépni. Hétfőre – időlegesen legalábbis – megvalósult a sokat emlegetett nemzeti egység. A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. „Egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti” – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Az új törvény több kisebbséget hátrányosan érint, ezt mutatja, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, majd bejelentette, hogy a kormány az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordult az ukrán oktatási törvény miatt. Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet is. Mivel a külképviseleti vezető nem tartózkodott Budapesten, az ügyvivő ment be a minisztériumba, aki Szijjártó szerint továbbra sem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni a törvényre. A külügyminiszter és Orbán Viktor kormányfő is tárgyalt Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. Ezután Szijjártó utasításba adta, hogy a magyar diplomácia egyetlen nemzetközi szervezetben sem támogathat ukrán kezdeményezést, és nem támogathat semmilyen, Ukrajnának fontos döntést.

Magyarországnak ugyanakkor – idézzük az MTI hírét – nagyon sarkos véleménye van arról, ami ma Ukrajnában folyik: tehát a területi integritásuk megőrzésében, az Oroszország elleni gazdasági szankciók megszavazásában számíthatnak Magyarországra. Újságírói felvetésre a külügyminiszter azt felelte, örül az ellenzéki pártok vasárnapi tüntetésének, „mert minél többen mondjuk ugyanazt a véleményt, annál jobb”.