Élelmiszeripar: A Túró Rudi és a nagy semmi

Publikálás dátuma
2019.03.28. 08:00
FOTÓK: TÓTH GERGŐ
Amíg Ausztriában jószerivel a magyar árakon, vagy alig drágábban jobb minőséget kínálnak, addig, aki teheti, ott fog vásárolni - véli Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó.
Mi a baj a hazai termékekkel? Hogy egy aktuális témával kezdjem, a hazai tejiparnak jószerivel egyetlen minőségi márka terméke van, a Túró Rudi. Annak hiába emelik az árát, drágábban is megveszik, főleg a szülők, mert a gyerekek nagyon szeretik. De én egyetlen más ilyen ismert és népszerű márkanevet sem tudok mondani. Túl nagy igyekezetet sem tapasztalok a cégek részéről, hogy ilyeneket felépítsenek. Hiába vannak jó minőségű tejfölök, az tömegtermék. A hazai tejipar egyelőre nem tud versenyezni a multik joghurtjaival sem. Fejleszteni kellene a technológiát is, de erre is csak néhány üzem vállalkozik.    Az élelmiszeripar szereplői többször is kampányoltak a magyar termékek vásárlása mellett. Ezek nem hatnak a fogyasztókra?  Ezek csak abban az esetben hatásosak, ha a reklám mögött valóban jó minőségű termék áll. Amíg például Ausztriában jószerivel a magyar árakon, vagy alig drágábban jobb minőséget kínálnak, addig, aki teheti, ezután is ott fog vásárolni. Ön milyen termékeket vásárol itthon? Mindig igyekszem hazai gyártású cukrot, tejterméket vásárolni. Márcsak azért is, mert magam is termelő vagyok. Magyar sonkát és felvágottat viszont nem veszek, mert nekem nem megfelelő a minőségük. Kénytelen vagyok spanyol, olasz, francia húskészítményeket venni. A hús ágazatban is hasonlóak a gondok, mint a tejiparban. 
Szerző

Kézilabda Eb: már az előkészítésre is milliárdokat költ a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:38
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Összesen 3 milliárd 45 millió forintot hagytak jóvá a létesítményfejlesztés előkészítésére, a pénzt azonnal kell folyósítania a pénzügyminiszternek, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
A kormány a 2022-es magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés előkészítésére 3 milliárd 45 millió forintot hagyott jóvá – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból, a hírt a napi.hu vette észre. A több mint 3 milliárd forint az idei állami költségvetés beruházás Előkészítési Alapját terheli. A pénzt azonnal kell folyósítania a pénzügyminiszternek, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. A cikk szerint kormány egyetért azzal, hogy a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé váljanak. A beruházás előkészítésével a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-t bízta meg a kormány. A Nemzeti Sport korábban arról írt, hogy a népligeti buszpályaudvar mögött, a volt laktanya területén épülhet fel a multifunkcionális csarnok.
Szerző

Határtalan bevásárlások - dübörög a boltturizmus

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Már évi öt millió alkalommal kerekednek fel a magyarok kifejezetten azzal a céllal, hogy a határ túloldalán bevásároljanak. A legtöbb pénzt Ausztriában költik el.
Eintausend gramm Schinken, bitte! – kér egy kiló sonkát a márciusi síelésre érkező férfi az egyik osztrák síközpont szupermarketjében. Az eladó a biztonság kedvéért visszakérdez, jól hallotta-e, mert az osztrák vevői nem szoktak ilyen mennyiségben vásárolni. De azért nincs meglepve. A vásárló nemzetiségét ugyanis nem csak jellegzetes akcentusa árulja el, de a síruháján virító piros-fehér-zöld színű kokárda is. A férfira a felesége még rá is szól, vegyen inkább több sonkát, biztosan el fog fogyni. A szomszédos pultnál azután vesznek még többféle sajtot, szintén legalább egy kilónyit, majd elégedetten távoznak.  Nem ritka jelenet ez az osztrák boltokban: a hosszú hétvégékre vagy síelni átruccanó magyarok a kisebb osztrák üzletek előtt olykor még az utcán is sorban állnak, hogy feltöltsék osztrák áruval otthoni készleteiket. Nagy népszerűségnek örvendenek körükben a kiváló minőségű sajtok, amelyek ára épp csak egy kicsit magasabb a hazainál. A tej, a vaj, a tejföl is kurrens árunak számít. De nem csak élelmiszert, hanem ruhaneműt is gyakran vásárolnak a magyarok Ausztriában – főképp leárazáskor. A burgenlandi kereskedők oly mértékben számolnak már a magyar vásárlókkal, hogy a „Sonder Angebot”-ot, vagyis az akciókat magyar nyelven is hirdetik az interneten és más közösségi felületeken, de a helyi sajtótermékekben is – meséli a Sopronban élő nyugdíjas pedagógus, Térei Mária. Szerinte ezeken a 40-70 százalékos leárazásokon nagyon jó minőségű ruhadarabokhoz juthatnak hozzá a vásárlók, a magyar árakhoz képest olcsóbban. A soproniak nagy része persze  beszél németül, így számukra a német nyelvű hirdetések sem jelentenek akadályt. Pláne, hogy a város polgárainak jelentős része Burgenlandban, Bécsben vagy a távolabbi tartományokban dolgozik.  A bevásárlóturizmus ugyanakkor nem egyirányú: Burgenlandból - de már a távolabbi osztrák tartományokból is - leginkább a fodrászhoz, műkörmöshöz, pedikűröshöz ruccannak át Magyarországra. Az osztrákok szívesen jönnek át ebédelni vagy vacsorázni is a határ menti városok vendéglőibe. Térei Mária szerint az osztrák adagoknál jóval bőségesebb magyar porciók jelentik számukra a fő vonzerőt. Sopronban az utóbbi időben rengeteg olasz, francia, és természetesen magyar fogásokat kínáló étterem nyílt. A minőséggel azonban akad némi probléma – mondja. A helyi vendéglősök persze nem csodálkoznak ezen, amikor ezzel szembesítjük őket. Hiszen – mint mondják - jóformán havonta cserélődik a személyzet. A határ menti településeken ez minden szolgáltatási ágazatra igaz. Az éttermek azonban különösen megsínylik ezt, hiszen nehéz úgy színvonalas vendéglőt működtetni, ha a személyzet a pincértől a szakácsig - a magyar jövedelem többszöröséért - Ausztriába távozik. Mégpedig olyan gyorsan, hogy az újakat gyakorlatilag betanítani sincs idő.   

Magyar beteg Ausztriában

Régóta járnak át osztrák szomszédaink fogorvosi kezelésekre a határhoz közeli magyar városokba – Sopronba, Kőszegre, Szombathelyre –, a régióban erre már valóságos iparág épült. Az utóbbi években egyre jelentősebb ugyanakkor az ellenkező irányú – Magyarországról Ausztriába irányuló – egészségügyi turizmus is. A nyugat-dunántúli határ menti településeken élő tehetősebb magyarok egyre nagyobb számban veszik igénybe a burgenlandi, bécsi, de még más osztrák tartományok egészségügyi szolgáltatásait is. Hiába van ugyanis a nagyobb hazai városokban kórház, ha kevés ott az orvos és a nővér. Magyar egészségügyi dolgozókkal sokkal inkább találkozni viszont az osztrák intézményekben. Így a külföldi kezelésnél az sem gond már, ha valaki nem beszél németül. 

Bankolás a Lajtán túl

Számos soproni már osztrák pénzügyi szolgáltatásokat vesz igénybe a hazaiak helyett. Ennek legfőbb oka, hogy a jövedelmét is a szomszédból kapja, így azt nem is hozza haza, hanem ausztriai számlára utaltatja. Pláne, hogy jó néhány banki szolgáltatás olcsóbb is Ausztriában, mint Magyarországon. A soproni bankok ügyfélkörét az is szűkíti, hogy a fentiek miatt számos soproni nem is vehet föl hitelt, hiszen nincs magyarországi jövedelme. Osztrák számlájának és bevételeinek adatait pedig a többség nem szívesen osztja meg a magyarországi intézményekkel, így a bankokkal sem. 

Az osztrák bolt a nagy kedvenc

Csak Ausztriában 76 milliárd forintot költöttek el tavaly a vásárlási céllal egy napra kiutazó magyarok, akik egy-egy kiruccanás során átlagosan 25 ezer forint értékben vásárolnak. Ez 28 milliárd forintos növekedést jelent 2017-hez képest – derül ki a KSH statisztikáit vizsgáló Blokkk.com szakportál elemzéséből. Összességében tavaly mintegy 135 milliárd forintot költöttek el ily módon a magyarok külföldön, ami azt jelenti, hogy a magyar bevásárlóturizmus megduplázódott az elmúlt öt évben. A leglátványosabban az ausztriai költések növekednek - a tavalyi 33 milliárd forintos megugrás 85 százalékát ezek hozták - de sokan járnak át Ukrajnába, Romániába, Szerbiába  és Szlovákiába is shoppingolni. Utóbbi országban tavaly 4 milliárd forinttal nagyobb értékben – összesen 19 milliárd forintért - vásároltak a magyarok. Ezen országok fő vonzerejét a hazainál jóval alacsonyabb árak jelentik. Ukrajnában egyebek mellett a magyarhoz képest rendkívül alacsony bérek tartják az árakat is földközelben, míg a Magyarországhoz egyre inkább felzárkózó Romániában az általános forgalmi adó (áfa) kevesebb mint fele a magyarországinak. Horvátországba viszont a statisztika szerint csak nyaralni járnak a magyarok. A bevásárlóturizmusnak mélyek a gyökerei: korábban az áruhiány mozgatta, és nem is nagyon számított, hogy mi mibe kerül külföldön az adott áru. Azóta megszűnt az árubeszerzés korlátozása, és most az ár lett a fő szempont, a külföldi vásárlási kedv azonban megmaradt. A statisztikákból látszik is, hogy nem csak az elköltött összeg növekszik, hanem a határokon túli bevásárlások gyakorisága is: tavaly már több mint 5 millió alkalommal kerekedtek fel e célból a magyarok. Márpedig ez 2014-hez képest másfélszeres növekedést jelent.  A mintegy 135 milliárd forint csupán az az összeg, amit a kifejezetten vásárlási céllal kiutazó magyarok költenek el a határok túloldalán - magyarázza Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint nem könnyű különválasztani a bevásárló turizmust attól a jelenségtől, hogy rengeteg magyar jár át dolgozni is Ausztriába, és ott is vásárol be. Az ugyanakkor egyértelműen látszik az adatokból, hogy a magyar bevásárlóturizmus növekszik. Igaz, a 11 ezer milliárd forintos éves hazai kiskereskedelmi forgalomhoz képest ez a növekvő összeg sem tűnik túl jelentősnek. A Blokkk.com összeállításából ugyanakkor az is kiderül: Magyarországra is érkeznek turisták szép számban bevásárolni. Az ilyen egynapos, vásárlási célú kirándulások száma tavaly 10 millióra rúgott Magyarországon. Ezek során a turisták összesen 176 milliárd forintot költöttek el, ezen belül 60 milliárdot élelmiszerekre. A szlovákok költötték a legtöbbet: több mint 50 milliárd forintot, az osztrákok 40-40 milliárd forint körüli értékben vásároltak. A mérleget nézve tehát a bevásárlóturizmusból a magyar boltosok jártak jobban. 

Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 11:47