vidék;vegetáció;

2017-07-18 07:00:00

Elnéptelenedik a vidék - Csak szavakban fejlesztenek

A mezőgazdaságnak juttatott uniós támogatások töredékéből fejlesztenek a gazdák, a többi elmegy földbérletre, a beszállítókra és megélhetésre. A vidék lassan elnéptelenedik.

Képalá Nem telik új eszközre Több korszerű technika és modern technológia is elkelne a mezőgazdaságban

Uniós belépésünk óta hozzávetőlegesen hatezer milliárd forint uniós támogatást kapott a magyar mezőgazdaság. Kezdetben 350-400, majd 2014-től már évi 750-770 milliárd forint jutott a hazai agráriumnak. Aki korábban az óriási összegtől az ágazat jelentős fejlődését remélte, az most csalódott, mert azt veszi észre, hogy a növekedés nem több mint évi fél százalék, és ha történetesen elzárnák számunkra az uniós pénzcsapokat, akkor hosszú időre összeomlana a teljesen támogatásfüggő hazai agrártermelés.

Az elmúlt hat esztendőben hiába emelkedett évről évre mintegy 40 százalékkal a támogatások összege, a termelés érdekes módon így is csak 5,4 százalékkal nőtt, 2017-ben pedig visszaesés várható – legalábbis Raskó György álláspontja szerint. Az agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó úgy látja, hogy nálunk az uniós pénzek azért hasznosulnak csekély mértékben, mert Magyarországon az agrártermelés 70 százalékban bérelt földeken történik. Mostanában a bérleti díj hektáronként 50-60 ezer forint, az uniós földalapú támogatás pedig azonos nagyságú területre 69 ezer forint, vagyis a pénz 80-85 százalékát nem az kapja meg, aki a szántót megműveli, hanem a földtulajdonos. Az agrárszakértő a Facebookon is közzétett elemzésében legalább 300 milliárd forintra becsüli azt az összeget, ami évente ekként áramlik ki a mezőgazdaságból, és ráadásul adót sem fizetnek utána.

NEM TELIK ÚJ ESZKÖZRE - Több korszerű technika és modern technológia is elkelne a mezőgazdaságban

NEM TELIK ÚJ ESZKÖZRE - Több korszerű technika és modern technológia is elkelne a mezőgazdaságban

A helyzetjelentésből kiderül, hogy rendre jól járnak a műtrágya- és növényvédőszer-forgalmazók, a gépkereskedők, miként a beruházások kivitelezői és a beszállítók is. Előbbieknek a támogatások 10-15 százaléka, utóbbiaknak minimum 100 milliárd forint jut minden évben. A gazdák pénzének megközelítőleg a felét mások teszik zsebre – jegyzi meg Raskó György. Összességében évi 350-400 milliárd forintra tehető az az uniós pénz, amit nem a mezőgazdaságra költenek. A fennmaradó összegből 100-150 milliárd a támogatások kedvezményezettjeinek megélhetésére megy el. Fejlesztésre, modernizálásra 200-250 milliárd forintot fordítanak, ezt többnyire ésszerű célokra. Ebből számos új, világszínvonalú tejgazdaság, sertéstenyésztő telep, környezetkímélő trágyatároló és gabonasiló épült. Sok ezer új traktort, kombájnt és több más gépet is vettek, ami a precíziós termeléshez kell.

Az agrárközgazdász kitért arra is, hogy a visegrádi négyek tagországai közül csak Lengyelország a kivétel, ahol a termelés éves növekedés meghaladta az egy százalékot, amúgy mindegyikben, így Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában is a miénkhez hasonló a helyzet. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági támogatás jellemzően nem termelésösztönző, sőt ellenkezőleg, inkább lassítja a folyamatot, mert a gazdálkodót egyre kényelmesebbé teszi, a versenyt visszafogja, és ezzel az egész ágazat versenyképességét rontja a külpiacon. Hozzánk hasonlóan erősen támogatásfüggő még Lettország, Görögország és Ausztria is, hiszen ezekben az országokban a jövedelmek 80 százaléka támogatásból ered. Nem így a legkevésbé függő Hollandiában, Dániában, Belgiumban és Romániában, ahol a támogatások a nettó jövedelmeknek mindössze a 10-20 százalékát teszik ki, de az átlag 40 százalék az EU-ban. Egyébként az már most biztosra vehető, hogy ha 2021-től Brüsszel mérsékli az uniós pénzeket, akkor Magyarország, mint az egyik leginkább támogatásfüggő ország, rosszabb helyzetbe kerül.

Az uniós agrártámogatások igazságtalan elköltése mellett Raskó György aggasztónak tartja a falun élők helyzetét is, ami a vidékfejlesztésnek adna sürgősen megoldandó feladatokat. A kérdés felvetése nagyon is időszerű, hiszen felméréseik szerint 1024 magyar települést az elnéptelenedés fenyeget - fejtette ki lapunknak az agrárközgazdász a témában indított Facebook-sorozatának okait.

A vidék felzárkóztatására kapott uniós pénzeknek mégis csak az egy százaléka jutott el a peremterületekre, a többi nagyvárosokban és Budapesten kötött ki. Pedig lenne helye vidéken, hiszen negyedszázad alatt 800 ezer mezőgazdasági munkahely szűnt meg, eltűnt az állatállomány kétharmada, a szőlők és gyümölcsösök negyven százaléka, a zöldségfélék vetésterülete pedig a harmadára esett vissza - tette hozzá Raskó.

A magyar mezőgazdaság egykor millióknak, ma csak százezreknek nyújt megélhetést. A magyar falvakból menekülnek az emberek, legalább 250 ezer falusi porta üresen áll, és a számuk várhatóan tovább nő. Ezt nem tudta tétlenül nézni az agrárszakember, ezért egy olyan falufejlesztési programot készített, ami alkalmas lehet a kistelepülések szerkezeti átalakítására. Az elképzelések megvalósításához azonban pénz kell, amit egyelőre nem sikerült előteremteni. A kormány illetékeseivel is tárgyalt a vidékfejlesztési elképzelésekről, eredményt azonban nem ért el.