Elnöki álmok - és a valóság

Donald Trump az Egyesült Államok legidősebb elnöke. 70 éves volt, amikor megválasztották. Ezt a rekordot is elvenné tőle a vermonti demokrata szenátor, Bernie Sanders.

„Akárcsak Martin Luther Kingnek, nekem is van egy álmom. Bízom benne, hogy ez a megosztott nemzet újra egységes lehet, mégpedig egy idős fehér ember vezetésével”. Így kommentálta műsorában az egyik legnépszerűbb amerikai tévés személyiség Bernie Sanders egy héttel ezelőtti bejelentést, miszerint ismét elnökjelölt akar lenni. Az Emmy-díjas Stephen Colbert humoristaként is ismert, szatírikus megjegyzéseit gyakran idézik, de ebben az esetben feltehetően nem viccelt. És valószínűleg az 1968-ban meggyilkolt fekete polgárjogi vezetőt sem véletlenül idézte. Martin Luther King januári születésnapja ugyanis nemzeti ünnep – és munkaszüneti nap - az Egyesült Államokban és az idén is több eseményen emlékeztek rá. Dél-Karolinában – ahol az egyik első előválasztás lesz és sok fekete szavaz – beszédet mondott Sanders is. Kétségkívül azért, mert tisztában van vele, három éve őket sem sikerült megszólítania és többek között ezért maradt alul a demokrata elnökjelöltségért vívott küzdelemben Hillary Clintonnal szemben.

A nagy kérdés az, hogy lehet-e az Egyesült Államok elnöke egy olyan ember, aki esetleges beiktatásakor – 2021 januárjában - már 80. életévében lesz. Sanders egyelőre nem törődik a korával, de azon senki sem csodálkozhat, ha a kampányban gyakran előkerül ez a téma. Még akkor is, ha a vermonti szenátor – aki hosszú politikai karrierjének megkoronázásaként 1990 óta folyamatosan tagja a kongresszusnak – fiatalos lendülettel veti bele magát a küzdelembe. És nem meglepő, hogy forradalmat emleget, amit három éve kezdett, de a jövő novemberi elnökválasztásig akar beteljesíteni.

Indulását bejelentve nem kertelt. „A 2016-os kampányban olyan progresszív elképzelésekkel álltam elő, amelyeket sokan túl radikálisnak tartottak. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ezekre nemcsak szükség van, hanem az amerikaiak többsége támogatja is őket” - írta. Bár programját még nem tette közzé, nem kétséges, hogy ebben szerepelnek majd azok a tételek, amelyek már három évvel ezelőtti kampányában is jelentős ismertséget és szimpátiát hoztak neki. Sanders fellépett a nagyobb állami szerepvállalás mellett, amit republikánus ellenfelei rögtön szocialista veszedelemnek tüntetnek fel. A szenátor persze bevallottan szocialistának tartja magát, ami – az amerikai választók szemében – haladó és emberbarát nézeteket jelent. Ennek tudható be, hogy zászlajára tűzte többek között a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást, valamint az ingyenes egyetemi oktatás bevezetését is. A már idézett Stephen Colbert – a forradalminak nevezett fellépést elemezve – egészen odáig jutott, hogy azt mondta: „ő nem csupán Bernie Sanders, hanem egy ősz hajú Guevara”.

Hogy aztán a kubai forradalmárhoz és gerillavezérhez való hasonlítást segíti-e a vermonti szenátort, vagy éppen ritkítja híveit, az egyelőre ugyancsak kérdéses. De az biztos, hogy Sanders – már három éve is - új és friss fuvallatot hozott az amerikai politikában. Ennek következménye az is, hogy már a demokrata párti elnökjelöltségért is több olyan ellenféllel kell majd várhatóan megküzdenie, aki hozzá hasonló politikai nézeteket vall. Ugyanakkor a szenátornak nagy előnye, hogy most nincs már ott a pártját uraló Hillary Clinton és teljes kampánygépezete. Ugyancsak javára szólhat, hogy leszűrhette a vereséggel végződött „kaland” tanulságait. Tudhatja például, hogy nem csupán a fekete szavazók megnyerése nem sikerült neki 2016-ban. Problémát jelentett az is, hogy éppen a hozzá hasonló idős emberek bizalmába nem tudott kellőképpen beférkőzni. Furcsa módon éppen a fiatalok voltak a legnagyobb támogatói, miközben a női szavazókkal sem találta meg mindig a megfelelő hangot. És akkor még nem említettük, hogy utóbb bocsánatot is kellett kérnie a szervezetében történt szexuális zaklatások és visszaélések miatt, ami sok nőt visszatarthat most is attól, hogy rá szavazzon.

Ezzel együtt Bernie Sanders most jól indult. Erre utal, hogy bejelentése után alig 24 óra alatt a szponzoroktól máris összegyűlt 6 millió dollár. A pénz azonban nem minden. És még az sem jelent feltétlen sikert, hogy amikor a CBS tévétársaság riportere egy interjúban megkérdezte, miben különbözik majd az új kampánya az előzőtől, röviden annyit válaszolt: „Hogy most győzünk”. Az már konkrétabb – és sok amerikai ért egyet vele -, hogy finoman szólva sincs túl jó véleménnyel a jelenlegi elnökről. Szerinte Donald Trump kóros hazudozó, ráadásul rasszista, szexista, aki úgy szerez olcsó népszerűséget, hogy félrevezeti a kisebbségeket.

Akárhogyan is alakul a helyzet a jövő novemberi elnökválasztásig, az már most biztos, hogy aki figyelemmel kíséri az amerikai belpolitikát, nem fog unatkozni. Trump, Sanders és a többi szereplő gondoskodik erről. Stephen Colbert, meg a többi drukker meg álmodozhat…