EP-választás – Huszonötezer szavazóköri delegáltat jelentettek be a pártok

Publikálás dátuma
2019.05.22. 11:16

Fotó: Népszava
Szerda délutánig lehet átjelentkezni, és eddig kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből az, aki mégis Magyarországon szavazna.
A szerda kora délelőtti adatok szerint 25 509 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok, amelyeknek összesen 185 ezer ilyen hely betöltésére lett volna lehetőségük – írja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján az MTI. A bejelentések feldolgozása még tart. A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 195-öt. Az MSZP-Párbeszéd 4829-et, a Demokratikus Koalíció 2736-ot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2696-ot, a Mi Hazánk Mozgalom 487-et, a Momentum Mozgalom 289-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 140-et, az LMP 135-öt, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt. Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 277-be – és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok péntek délután 16 óráig. A közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a pártok. A 2014-es EP-választáson 28 083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Az akkor és most is listát állító pártok közül 2014-ben a Fidesz-KDNP 14 802, az MSZP 5685, a Jobbik 5467, a DK 1266, az LMP 56 delegáltat küldött a testületekbe. Ha a pártok delegálnak tagot a választási bizottságokba, saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik, és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az NVB. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti nyomon az eredmény megállapítását.

Délutánig lehet átjelentkezni

Ma délután 16 óráig kérhetik átjelentkezésüket egy másik településre azok a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik az Európai Parlament magyar tagjainak május 26-i választásán a lakóhelyüktől eltérő magyarországi településen kívánnak voksolni. Szerda reggelig 77 034-en jelezték, hogy nem a lakóhelyükön akarnak szavazni, öt évvel ezelőtt a határidőig 69 ezren jelentkeztek át. Az átjelentkezést a választó lakcíme szerinti helyi választási irodánál személyesen vagy online formában, a www.valasztas.hu oldalon lehet kérni. A kérelemnek a személyes adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván. Átjelentkezéssel az szavazhat, aki a szavazás napján Magyarországon, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. Tipikus esetben ez azt jelenti, hogy egy másik településen tartózkodó választópolgárnak nem kell hazautaznia választójoga gyakorlásához.Emellett annak lehetőségét is biztosítja az átjelentkezés, hogy egy mozgásában korlátozott választó akkor is szavazhasson, ha nem otthon, hanem például kórházban van, amely akár ugyanazon a településen, de a lakcímétől eltérő szavazókör területén található. A helyi választási iroda a választópolgárt kérelmére törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, és egyidejűleg felveszi a megjelölt település átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörének névjegyzékébe. A választó pénteken 16 óráig kérheti visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Az idei választás újdonsága, hogy a választópolgárnak nem kell külön átjelentkezési kérelmet benyújtania, majd mozgóurnát igényelnie. Ha a lakcímétől eltérő szavazókörbe kér mozgóurnát, azt egyben átjelentkezési kérelemként is kezeli a választási iroda, törlik őt a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, és egyidejűleg felveszik a megjelölt település átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörének névjegyzékébe.

Több mint húszezren szavaznának külföldről

Ugyancsak délután 16 óráig még kérhetik a külképviseleti névjegyzékbe jelentkezett választópolgárok, hogy töröljék őket a külképviseleti névjegyzékből, mert mégis Magyarországon kívánnak szavazni. Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik az európai parlamenti (EP-) képviselők választásának idején nem tartózkodnak Magyarországon, pénteken 16 óráig kérhették felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, hogy szavazatukat Magyarország 132 nagykövetségén, illetve konzulátusának egyikén adhassák le. Aki azonban meggondolja magát, és mégis Magyarországon szavazna, május 22-én 16 óráig kérheti, hogy töröljék a névjegyzékből. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 20 344-en kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, amelyben jelenleg 20 303-an szerepelnek.

Kérni kell az akadálymentes szavazóköri voksolást

Szintén ma délutánig igényelheti a mozgásában akadályozott választópolgár, hogy akadálymentes szavazókörben szavazhasson. Ebben az esetben a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át. Amíg nem sikerül az összes szavazóhelyiséget akadálymentessé tenni, a választópolgárnak előre jeleznie kell, ha akadálymentesített szavazóhelyiségben szeretne szavazni. A törvény szerint minden település minden választókerületében legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell, országszerte 7 489 ilyen szavazókör van. Az a választópolgár, aki az egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt mozgásában korlátozott, de nem akar az akadálymentes szavazókörben szavazni, mozgóurnát igényelhet. A mozgóurna iránti kérelmet levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül interneten legkésőbb szerdán 16 óráig, személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással interneten pénteken 16 óráig vagy május 24-én 16 órát követően ügyfélkapus azonosítással interneten vasárnap 12 óráig kell benyújtani. A kérelemnek a szavazás napján legkésőbb 12 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz. A mozgóurnával szavazókat a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel.

Egy év után lezárták a Semjén Zsolt szarvasvadászata miatti nyomozást Svédországban

Publikálás dátuma
2019.05.22. 08:28

Fotó: Vörös Szilárd
Holtpontra jutott a nyomozás. Magyarországról senkit sem hallgattak kii a svéd hatóságok.
Több mint egy év vizsgálódás után a svéd ügyészség lezárta a nyomozást Semjén Zsolt szarvasvadászata ügyében – értesült a 24.hu. A KDNP elnöke, az ország miniszterelnök-helyettese tavaly áprilisban tisztázatlan körülmények között vadászok győztes pózába vágta magát egy háziasított rénszarvas tetemére térdelve. Később azonban jelentkezett egy helyi gazda, aki azt állította, hogy a háziállat - mely tetemét a képek tanúsága szerint Semjén társasága egy magánhelikopterrel szállított el, a nyakánál fogva fellógatva - az ő tulajdona volt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ügyében lopás gyanújával indult eljárás.

A svéd ügyészség a 24.hu megkeresésére azt közölte: a svéd rendőrség számos intézkedést hajtott végre az ügyben, köztük több kihallgatást is. Ennek ellenére senkivel szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja. A nyomozás holtpontra jutott. Az ügyészség hozzátette, hogy a svéd hatóságok Magyarországon az üggyel összefüggésben nem hallgattak ki senkit.
Mint tavaly kiderült, Semjén évek óta vett részt méregdrága svédországi luxusvadászatokon. A vadászkalandjait nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mert szerinte nem parlamenti képviselőként, hanem vadászként kapott lehetőséget az utakra (bár a jávorszarvast és a rénszarvast például nem tudta megkülönböztetni az "ország fővadásza"), ezért azokat nem is kellett bevallania képviselőként. A miniszterelnök-helyettes érvelése szakértők szerint nem állta meg a helyét, ennek ellenére nem indult eljárás ellene.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:49

"Az ázsiai alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban"

Publikálás dátuma
2019.05.22. 08:15

Fotó: Népszava
Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel.
– Már minden kis motel, panzió, olcsó szálloda ukránokkal van tele, sőt, a velencei-tavi szálláshelyeket is velük töltik fel – mondta székesfehérvári forrásunk, aki szerint több ezer ukrán dolgozik a városban a Videotonnál, a Densónál és a többi nagy üzemben. A helyiek szerint nem kárpátaljai magyarokról van szó, a vendégmunkások jellemzően Ukrajna távolabbi vidékeiről érkeznek, s nem beszélnek magyarul. Noha a nagy cégek vezetői cáfolják, a városban elterjedt, nemcsak munkaerőpótlásként szervezik őket a toborzócégek, hanem a hazai munkások lecserélésére is, ugyanis az ukránok hajlandóak többet túlórázni. Az északkeleti szomszédból érkezett munkások szinte minden nagyobb településen megtalálhatóak a Dunántúlon. Sokan dolgoznak közülük az egyik sárvári elektronikai gyárban, Szombathelyen a közgyűlésben is téma volt a mind több vendégmunkás, sőt, munkásszálló építése is szóba került számukra, de az ellenzéki többség leszavazta a kormánypárti indítványt. Kaposváron jellemzően a Modern Városok Program nagy építkezésein dolgoznak, szállásként panziókban helyezik el őket, s akadt már komolyabb konfliktus is: éjszakánként folyamatosan zajongó vendégei miatt megvertek egy szálláskiadót. Móron és a dunaújvárosi gumigyárban meglehetősen sok mongol vendégmunkás dolgozik, de a szarvasi baromfi-feldolgozóban is alkalmaznak a távol-keleti országból érkezett dolgozókat. Ugyanitt jelentős az indiai vendégmunkások száma, de a második legnépesebb országból sokan dunántúli tehenészetekben – például Beleden – helyezkedtek el. A mind több vendégmunkás óriási segítség a szakemberhiánnyal küszködő cégeknek, viszont elhelyezésük komoly probléma. Szentgotthárdon nemrég avattak fel egy új, az egykori laktanyából komoly kormánytámogatással kialakított munkásszállót, ahová a helyiek szerint az állásinterjúkon előnyt jelent az orosz vagy az ukrán nyelvtudás. A Jászságban egyre több feszültséget okoz a nagy számú szerb és ukrán vendégmunkás jelenléte, s ez igaz akkor is, ha a bűnügyi adatok nem támasztják alá a helyiek ellenérzéseit. A napokban a jászberényi városi önkormányzat ülésén, a rendőrkapitány beszámolója alkalmával is téma volt, hogy az ukrán vendégmunkások ideérkezésével az ukrán maffia is megjelent a városban, de kiderült: a statisztikai adatok nem változtak érdemben azóta, hogy a polgármester szerint hivatalosan 650, más adatok alapján közel háromezer, zömmel ukrán, kisebbrészt szerb, s elvétve indiai és pakisztáni vendégmunkás betelepült ide. Nemcsak itt, de Jászapátiban és Jászfényszarun is dolgoznak nem magyar ajkú alkalmazottak. Gedei József jászberényi DK-s önkormányzati képviselő szerint a helyiek ellenérzését növeli, hogy a vendégmunkások jó része állítólag ingyen szálláshelyet kap a munkáltatótól, a városban élő alkalmazottak pedig úgy érzik, hogy az idegeneknek nagyobb megbecsülés jut a munkahelyeken. Szavai szerint ezt a negatív hangulatot a kormánypropaganda is táplálja a folytonos migránsozással, miközben valós helyzet, hogy a gazdaságnak mind nagyobb igénye lesz a külföldi munkásokra. Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel. Néhány éve a nógrádi Szügyön kavart nagy port mexikói varrónők tömeges megjelenése, bár később kiderült: mindössze három hónapra érkeztek az anyacégtől egy autóipari szöveteket készítő helyi gyáregységbe. Fülöp Gábor a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára pedig arról számolt be lapunknak: noha konkrét adataik nincsenek, tény, hogy Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön az ukrán és szerb vendégmunkások után az ázsiai – zömében pakisztáni, indiaiak mongol és kínai – alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban, egyfajta "kolóniákat" képezve az adott településeken.
Témák
bevándorlás
Frissítve: 2019.05.22. 11:12