Erősödött a gyűlöletbeszéd terjedése Európában

A populizmus és az idegenellenes gyűlöletbeszéd terjedésének erősödése jellemezte tavaly Európát - közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett éves jelentésében.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértő bizottsága jelentésében aláhúzta a kisebbségek, a migránsok és menekültek közötti félelmet és bizonytalanságot a nacionalista és idegengyűlölő kijelentések felerősödése okozta, amely sok esetben a politikai fősodor szóhasználatába is bekerült. A terrortámadásokra adott tagországi válaszokkal kapcsolatban megjegyezték, az európai államok erőteljes lépéseket tettek a schengeni térség határellenőrzésének visszaállításától a rendkívüli állapot bevezetéséig, bizonyos rendelkezések mögött azonban az etnikai vagy faji megkülönböztetés jelei mutatkoznak.

A szakértők aláhúzták, az iszlámellenesség, az antiszemitizmus és a homofóbia Európa-szerte fennáll. Különös ellenszenv irányult a fejkendőt, vagy más vallási szimbólumokat viselő nőkre, a romák csoportjait pedig továbbra is előítélet, megbélyegzés és társadalmi kirekesztés éri. Az afrikai származásúak gyakran rasszista fenyegetésekkel szembesültek, a futballszurkolók a fekete játékosok elleni sértéseinek problémája továbbra sem oldódott meg.

A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló nemzeti jogszabályokat számos állam még nem vezette be, ami akadályt jelent a rasszizmus elleni hatékonyabb küzdelem szempontjából. Az Európa Tanács 47 tagállama közül mindössze 20 ratifikálta a megkülönböztetés általános tilalmáról szóló 12. jegyzőkönyvet.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára kijelentette, mély aggodalomra ad okot a populista politikák felemelkedése Európában, amely gyakran a kisebbségek - beleértve a migránsokat és a menekülteket - ellen irányul. Véleménye szerint mindent meg kell tenni a veszélyes tendencia megállítása, és a befogadó társadalmak megteremtése érdekében.