Facebook;Mianmar;rohingyák;

2018-04-16 07:31:00

Etnikai tisztogatás 2.0

A közösségi oldalnak meghatározó szerepe volt a rohingya kisebbség elleni mianmari gyűlölethullámban – vélik a túlélők és a szakértők.

Hogy mi köze volt a népszerű közösségi oldalnak, a Facebooknak a rohingya kisebbség elleni mianmari vérengzéshez? Az El País spanyol napilap elemzése szerint nagyon is sok. A Mark Zuckerberg alapította site-re igencsak rájár a rúd mostanság, hiszen a vizsgálatok szerint a Facebook kulcsszerepet játszott a 2016-os amerikai elnökválasztás alakulásában, az orosz propaganda terjesztésében, ráadásul a felhasználók adatait sem épp a legetikusabban kezelték.

Amennyiben azonban a Facebooknak valóban meghatározó szerepe volt a rohingya muzulmán kisebbség tagjainak lemészárlásában – az ENSZ ezt egész pontosan etnikai tisztogatásnak nevezte –, az újabb szégyenfolt a cég számára. A spanyol napilapnak egy bangladesi menekülttáborban nyilatkozó túlélők szerint a közösségi oldal kulcsfontosságú volt a gyűlölet terjesztésében.

A rohingyák üldözése a hetvenes évek óta tart – noha a szembenállásnak történelmi gyökerei is vannak, hiszen a második világháborúban a rohingyák a britek, míg a buddhisták a japánok oldalán harcoltak – az egykori Burmában, ahol a többség buddhista vallású. Bár a vallás egyik alapelve a nyitottság és a befogadás, a helyi buddhista vallási vezetés ultranacionalista szárnya a feszültség szításának egyik fő forrása, ugyanis nézeteik szerint a rohingyák veszélyt jelentenek a buddhista többségre. Idegeneknek, bangladesi bevándorlóknak tartják őket, s még az ország vezetői sem hajlandók kimondani a rohingya szót, helyette bengáliként vagy – a rendkívül sértőnek számító – kalarként hivatkoznak rájuk.

Az idők során a muzulmán kisebbségből lázadó csoportok nőttek ki, amelyek többször is összecsaptak a hadsereggel – emlékeztet a The Guardian. A kormányerők akciói azonban gyakran nem csupán a felkelők kézre kerítésére korlátozódtak, hanem büntették a rohingya civileket is. A konfliktus tavaly csúcsosodott ki, miután a lázadók augusztusban rátámadtak a kormányerőkre Rakhine államban. A válaszlépés az ENSZ szerint is túlzó és brutális volt: a tisztogatási akciókban civilek ezreit gyilkolták meg, s azzal vádolták őket, hogy bújtatják a lázadókat. Egész falvakat gyújtottak fel – az Orvosok Határok Nélkül szerint közel tízezer ember vesztette életét az erőszakban –, s több mintegy 700 ezer civil kényszerült elmenekülni a szomszédos Bangladesbe a bosszúhadjárat elől. A katonák mellett szélsőséges buddhista csoportok is kulcsszerepet játszottak a rohingyák elleni agitációban, s ők, többnyire a Facebookon terjesztették gyűlölködő üzeneteiket.

„Attól tartok, hogy a Facebook egy szörnyeteggé vált, noha nem erre a célra szánták” – mondta márciusban Genfben Yanghee Lee, az ENSZ egyik munkatársa. Ezzel ő is ráerősített azokra a hangokra, amelyek szerint a gyűlölet terjesztésének meghatározó médiuma volt a Facebook, akárcsak a 1994-es ruandai vérengzés idején az Ezer Domb Szabad Rádiója és Televíziója, amely a tuszik kiirtására buzdította a hutukat.

Miként lehet ekkora ereje egy egyszerű internetes oldalnak? – vetődik fel a kérdés. Úgy, hogy Mianmarban a Facebook gyakorlatilag egyet jelent az internettel. Az emberek többsége ahelyett, hogy szörfözne a neten, innen szerzi az információi döntő többségét, s a hivatalos intézmények, kormányzati szervek, de még a hadsereg is ezen a felületen kommunikál a társadalommal.

Helyi civil szervezetek szerint Mianmarban sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a közösségi háló nyílt erőszakra buzdítson, mint bárhol máshol a világon, s arra kérték a techóriás alapítóját, hogy ne hagyja figyelmen kívül ezt a problémát. A vádak olyan súlyosak, hogy azokra Mark Zuckerbergnek is reagálnia kellett, s amellett, hogy elnézést kért, a múlt héten bejelentette, hogy Mianmarban megerősítik az idegengyűlölet elleni mechanizmusokat a Facebookon, és 24 órán belül felülvizsgálják a gyűlölettel teli üzeneteket. Ennek érdekében több tucat, a burmai nyelvet tökéletesen beszélő munkatársat alkalmaznak. Egyesek azonban óvatosságra intenek, s úgy vélik, nem szabad túlbecsülni a közösségi oldal szerepét. „Ha nem lenne Facebook, akkor máshol terjesztették volna a propanagdát. Az állami sajtónak nagy a hatalma itt. Kétségtelen persze, hogy a Facebook meghatározó szerepet töltött be.” – mondta Yanghee Lee.