Gál Mária;

Federica Mogherini;Irán;Fehéroroszország;Nemzetközi Atomenergia Ügynökség;atomalku;gazdasági büntetőintézkedések;

2016-01-18 06:31:00

Feloldották az Irán elleni nyugati szankciókat

A tavaly júliusban aláírt, történelmi jelentőségűnek mondott megállapodás nyomán az Európai Unió és az Egyesült Államok felfüggesztette az Irán elleni szankciókat. Erre azért kerülhetett sor, mert a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a perzsa állam eleget tett vállalásainak. Ám nem mindenki bízik Teheránban. Izrael változatlanul aggódik és figyelmeztet, Washington  tegnap máris új büntetőintézkedéseket vezetett be.

Feloldja az Irán ellen hatályban lévő gazdasági büntetőintézkedéseket az Európai Unió, jelentette be szombaton, január 16-án Bécsben Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. John Kerry amerikai külügyminiszter ezzel egyidőben jelezte, hasonlóképpen jár el az Egyesült Államok is. A bejelentés nem okozott különösebb meglepetést, az osztrák fővárosba érkezett iráni küldöttség egyértelműen kimondta, hogy a szankciók feloldásáért jött.

Teherán ugyanis eleget tett a Hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) 2015. július 14-én, ugyancsak Bécsben aláírt egyezményben vállaltaknak. Erről az ENSZ szakosított testületének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) kellett jelentést kiadnia, amelyet ugyan szombaton késő eset hoztak nyilvánosságra Bécsben, de tartalma nem volt hétpecsétes titok.

A NAÜ-nek a megállapodás szerint december közepig kellett megvizsgálnia a perzsa állam vállalásainak teljesítését, s a helyszínen tapasztaltak alapján írta meg jelentését, amely megerősítette, hogy Irán teljesítette az atomprogramjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A júliusi megállapodásban az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ azt vállalta, hogy - ha a NAÜ zöld utat ad - 2016-tól kezdődően fokozatosan függeszti a Teherán elleni gazdasági-pénzügyi szankciókat.

A szankciók feloldásának bejelentését megelőzően, szombaton délelőtt Teherán egy fogolycsere-megállapodás keretében szabadon engedett négy bebörtönzött iráni-amerikai kettős állampolgárt, köztük a The Washington Post tudósítóját, Jason Rezaiant, akit kémkedés és rendszerellenes propaganda vádjával 2015 novemberében, már a bécsi megállapodást követően ítéltek börtönbüntetésre. Washington a NAÜ bejelentését követően lépett, az Egyesült Államok hét iráni állampolgárt engedett szabadon. Barack Obama elnöki kegyelemben részesítette a hét iránit, akik egy része már börtönbüntetését töltötte, mások ítéletre vártak.

A Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra az érintettek nevét. A lépés súlyát jelzi az is, hogy Obama elnök még soha senkit nem részesített kegyelemben a bírósági eljárás lefolytatása előtt. Az amerikai-iráni fogolycsere megállapodás záradéka szerint Washington ugyanakkor nem utasít ki 14 iráni állampolgárt, akik állítólag fegyvereket vásároltak az Egyesült Államokban Irán számára.

A szombat esti bécsi sajtótájékoztatón John Kerry amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris megállapodás biztonságosabb világot hozott létre, ezért köszönetet is mondott Obama elnöknek, az atomalku létrehozását segítő tisztviselőknek, a nemzetközi partnereknek, és a tárgyalásokon részt vevő nagyhatalmaknak, vagyis Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Oroszországnak, Kínának valamint Németországnak és "mély tiszteletét" fejezte ki az iráni küldöttségnek, s mindenekelőtt Dzsavad Zarif külügyminiszternek.

Hasonló szellemben üdvözölte a megállapodás hatályba lépését a brit, francia és német diplomácia is, ám a korábbi fenntartások is azonnal felszínre kerültek. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közleményben adott hangot aggodalmának. Netanjahu nem változtatott azon az álláspontján, miszerint Irán a megállapodás ellenére sem nem tett le azon szándékáról, hogy atomfegyvert fejlesszen ki. Úgy véli, hogy Teherán támogatja a terrorizmust (Irán a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah legfőbb támasza) és a közel-keleti térség destabilizálója, s jelezte, hogy Izrael figyelemmel követi majd a megállapodás tiszteletben tartását.

Teherán és a perzsa állam ünnepel. Hasszan Rohani iráni elnök üdvözölte a szankciók feloldását, arról beszélt, hogy „arany nap” volt a szombati országa történelmében. Hangsúlyozta, hogy Irán maga mögött hagy minden korábbi ellenségeskedést és bizalmatlanságot, új fejezetet nyit nemzetközi kapcsolataiban. „A nukleáris megállapodás olyan lehetőség, amelyet ki kell használnunk az ország fejlődése, a nemzet jólétének növelése valamint a térség stabilitása és biztonságának szavatolása érdekében”, fogalmazott az elnök vasárnap a teheráni parlamentben. Rohani ugyanis tegnap, a szankciók feloldását követően azonnal benyújtotta a törvényhozásnak az éves költségvetés tervezetét, amely a 2016. március 21. – 2017. március 21. (az iráni év a tavaszi napfordulóval kezdődik) közötti időszakot öleli fel.

Washingtonban sem mindenki optimista és az Iránnal szembeni szankciók feloldását sokan ellenzik. Többek között a Fehér Házra pályázó, vezető demokrata elnökaspiráns, Hillary Clinton is újabb szankciókat sürgetett Irán ellen, emlékeztetve, hogy Teherán ballisztikus rakétaprogramjával továbbra is megsérti az ENSZ BT határozatait. A volt külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak nem szabad köszönetet mondania Teheránnak sem a foglyok szabadon bocsátásáért, sem azért, mert teljesítette a nukleáris programjáról szóló megállapodást, mert mint fogalmazott, "ez a rezsim továbbra is fenyegeti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten".

A republikánusok élesen bírálták az Obama-kormányzat Irán politikáját és bár az amerikai foglyok szabadon bocsátását üdvözölték, Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke közleményében úgy fogalmazott, "majd meglátjuk, mekkora lesz ez a váltságdíj". Donald Trump, a republikánus elnökjelöltek népszerűségi listáját vezető különc milliárdos azt emelte ki, hogy a szankciók feloldásával 150 milliárd dollár hullik a perzsa állam ölébe, amit atomfegyver kifejlesztésére fog felhasználni.

Becslések szerint Irán mintegy 50 milliárd dollárhoz juthat hozzá a szankciók részleges feloldása révén. Felszabadul ugyan a befagyasztott, 100 milliárdra rúgó iráni külföldi vagyon, ugyanakkor Teherán kötelezettségekkel is szembesül, törlesztenie kell korábban ki nem fizetett tartozásait. Washington egyelőre csak részlegesen oldja fel a korlátozásokat, az amerikai cégek külföldi leányvállalatainak engedélyezi a kereskedelmet Iránnal, az országban lévő cégekre és magánszemélyekre vonatkozó tiltás hatályban marad, mint ahogy azok a szankciók is, amelyeket az Egyesült Államok az emberi jogok megértése miatt hozott Irán ellen.

Vasárnap Teheránba érkezett Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója, jelentette az AFP hírügynökség. Amano közleményében azt hangsúlyozta, hogy sokat dolgoztak a megállapodás létrejöttéért, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy szavatolni is lehessen az iráni nukleáris program békés jellegét.