Fideszes kampányfilmet adott a köztévé híradója - az MSZP a választási bizottsághoz fordul

Publikálás dátuma
2019.05.06. 13:51

Fotó: mediaklikk.hu
A kormánypárt brüsszelező-migránsozó kisfilmje tette ki a szombati bajnoki focimeccs szünetébe ékelt egyperces híradó felét.
Csalást a kampány manipulálásával is el lehet követni - jelentette ki Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a párt hétfői sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a sajtótájékoztatót éppen ezért hívta össze: hogy bemutathassák, a Fidesz, a fideszes önkormányzatok és a kormányzat hogyan akarják elcsalni az EP-választásokat.
A Fidesz kampányfilmje a híradóban
Fotó: mediaklikk.hu
Szombaton a választási eljárásról szóló törvényt megsértve mutatta be a köztévé híradója a Fidesz kampányfilmjét

- mondta Tóth. Aznap ugyanis a Ferencváros-Újpest bajnoki meccs közvetítésének szünetébe ékelt egyperces híradó nagyjából fele azzal ment el, hogy a kormánypárt legújabb brüsszelező-migránsozó videóját ismertették. (Az M4 műsorát itt lehet visszanézni, az egyperces híradó 1 óra 15 perc után kezdődik.)
Az MSZP a Nemzeti Választási Bizottsághoz fog fordulni, az NVB-hez panaszt fognak benyújtani, és kérni fogják, hogy tiltsák el az ilyen lépésektől a közmédiát.

Minden jogi eszközt be fognak vetni, hogy - mint a pártelnök fogalmazott - legalább amíg a közigazgatási bíróságok nem verik szét a Kúriát, addig szülessenek ott meg azok a döntések, amikből láthatják a választók: ez a választás sem lesz tiszta.
"Azt látjuk, hogy nem tudjuk már a villanyoszlopokon sem bemutatni a jelöltjeinket, bemutatni a listánkat, bemutatni a programjainkat" - hangsúlyozta Tóth Bertalan. Egy jogszabály-változtatásnak hála ugyanis folyamatosan akadályozzák ezt a fideszes önkormányzatok. Az MSZP ez ügyben a Kúriához fordult korábban, ami bár igazat adott nekik, az ügyben mégsem történt előrelépés.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 13:52

Játékról szóló szöveget kellett először értelmezniük az érettségizőknek

Publikálás dátuma
2019.05.06. 11:57

Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Megkezdődtek a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgák, a diákok emelt és középszinten adnak számot tudásukról.
Már a második feladatsornál tartanak a magyar nyelv és irodalomból érettségizők. Az írásbeli vizsga második részében egy Mándy Iván-novella problémaközpontú, értelmező bemutatás, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költemény összehasonlító elemzése közül választhatnak a diákok - tudta meg az Eduline. Bármelyiket is választják a két feladat közül, egy 400-800 szavas szöveget kell alkotniuk. 
„Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Az első részben a játék fogalmáról, játékkutatásról és játékszerekről szóló szócikket kaptak az érettségizők. A kétoldalas szöveg értelmezése után különféle feladatokat kell megoldaniuk.
Aktuális témát is kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi első feladatsorának szövegalkotási részében. A szinkronizált filmekről szóló érvelést vagy egy régészeti leletről szóló hivatalos levelet kell írniuk a diákoknak a középszintű magyarérettségi első részének szövegalkotási feladatában. Az első feladatlap második részében a vizsgázók egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladatot oldanak meg – a kettő közül csak egyet kell választaniuk - írta az oktatási portál.
Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, az elsőre 90, a másodikra 150 perc áll rendelkezésre. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. A szövegértési feladatsor bázisszövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szövegből, publicisztikai műből vagy ezek részletéből áll. A szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, amelynek elvárt terjedelme 120-200 szó. 
A vizsgadolgozatokat 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután osztható ki a második feladatlap, amely egy műértelmező szöveg alkotását várja el a vizsgázóktól: ez - a diákok választása szerint - lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A választott feladat megoldásának elvárt terjedelme 400-800 szó.
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 perces. A vizsga szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be. A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértést, nyelvi ismereteket és irodalmi műveltséget vizsgáló kérdéseket egyaránt tartalmaz. A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó, a reflektáló szövegé 150-450 szó.
A közép- és emelt szintű írásbeli feladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár, ebből vizsgatermenként legalább négy példányt a vizsgát szervező intézmény biztosít. A tartalomra elérhető 90 pont mellett a helyesírásra és az írásképre további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1150 helyszínen 70 412, emelt szinten 49 helyszínen 1 608 vizsgázó tesz érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 59 helyszínen 136 vizsgázó érettségizik.
Az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgák szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Az első feladatlap (olvasott szöveg értése) kitöltésére 60, a másodikéra (nyelvhelyesség) 30 perc áll rendelkezésre, 15 perces szünet után hallott szöveg értésére vonatkozó feladatlapot kell megoldani 30 percben, majd 60 perc áll rendelkezésre az íráskészséget vizsgáló feladatsorra. Az íráskészséget vizsgáló feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható, amelyről a vizsgázónak kell gondoskodnia (a többi feladatsornál semmilyen segédeszköz nem használható).
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 12:11

Minden kezdet nehéz: „Sajnos, dugóba került a plakátautónk”

Publikálás dátuma
2019.05.06. 11:55

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A jó viszony jeleként puszival köszöntötte egymást a jobbikos Gyöngyösi Márton és a momentumos Cseh Katalin.
Politikai kuriózumként közös tájékoztatót hirdetett „Európa jövőjéről” a Jobbik és a Momentum EP-választási listavezetője, Gyöngyösi Márton és Cseh Katalin. A Képviselői Irodaháznál tartott esemény némi technikai nehézséggel indult. A fémlábakon álló három jobbikos molinóból végül csak egyet tettek ki, a momentumos díszlet pedig nem érkezett meg. „Sajnos, dugóba került a plakátautónk” – szabadkozott Cseh Katalin. Kiderült, hogy a Jobbik, az LMP és a Momentum közös kampánykörutat tartott nyugati nagyvárosokban (London, München, Bécs). A pártok arra buzdították a magyarokat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az EP-választáson. A Momentum – mondta Cseh Katalin – szeretné elérni, hogy egyenlő feltételek mellett szavazhassanak a külföldön élő magyarok. Megengedjük-e Orbán Viktornak, hogy kivezesse Magyarországot az Európai Unióból? – foglalta össze az EP-választás tétjét Gyöngyösi Márton. A jobbikos politikus szerint ugyanis az EU lebontására készülnek azok a körök, amelyeket Orbán most készül megszervezni. Kérdésünkre, hogy – ha már egyszer közösen kampányoltak – miért nem jelent meg az LMP képviselője, Gyöngyösi közölte: a sajtótájékoztató ötlete előző nap jött, az LMP két társelnökének viszont már korábban egyeztetett programja volt. Demeter Márta azonban több rendezvényen is beszélni fog a három párt nyugati kampányútjáról – tette hozzá. Gyöngyösi Márton, amikor a Jobbik, az LMP és a Momentum jövőbeli együttműködéséről kérdeztük, elmondta, hogy az ellenzéki koordinációnak nem a tisztán listás EP-választáson, hanem majd ősszel, az önkormányzati választáson lesz jelentősége. Cseh Katalin hangsúlyozta, hogy azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik mandátumot szereznek az EP-ben, bármilyen párthoz tartozzanak is, kötelességük együtt dolgozni: az ideológiai és szakpolitikai különbségek ellenére ellenpólust kell képezniük Európában Orbánnal szemben. Ami az önkormányzati választást illeti, Cseh Katalin kijelentette: a Momentum annak örülne, ha megvalósulna a teljes ellenzéki együttműködés.  
Szerző
Témák
Jobbik Momentum
Frissítve: 2019.05.06. 12:22