Fölényesen vezet a humoristából lett elnökjelölt, Porosenko nem tervez visszavonulást

Egy friss felmérés szerint Volodimir Zelenszkijt a biztos választók 32,1 százaléka támogatja. Moszkva hétfőn közölte, hogy nem tud megfigyelőket küldeni az ukrán elnökválasztásra.

Egy héttel a vasárnap esedékes ukrajnai elnökválasztás előtt még tovább erősítette pozícióját az első helyen Volodimir Zelenszkij humorista, akit a biztos választók 32,1 százaléka támogat a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) hétfőn közzétett felmérése szerint.

A március 14-22. között végzett felmérés eredménye szerint a második helyen Petro Porosenko jelenlegi államfő áll 17,1, a harmadik pedig Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje 12,5 százalékos támogatottsággal.

Porosenko nem fontolgat visszavonulást a politikából. Ha elveszítené az elnöki posztot, akkor az ősszel tartandó parlamenti választásokon indul el pártja listavezetőjeként – mondták el az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az államfő kampánystábjában. Az elnök környezetében a legrosszabb variációnak azt tartanák, ha már a második fordulóba sem kerülne be, ha abban veszítene, az valamivel elviselhetőbb lenne. Ha pedig megnyerné az elnökválasztást, akkor pártja listavezetőjének Volodimir Hrojszman miniszterelnököt javasolná a parlamenti választásokra.

Julija Timosenko a végletekig bízik saját győzelmében, Zelenszkij népszerűségét mesterségesen „felfújtnak” tartja, azt pedig nem hiszi el, hogy Porosenko csalás nélkül győzni tud. Így akár az első fordulóból esik ki, akár a második fordulóban veszít, nagy valószínűséggel megkérdőjelezi majd a választások eredményét, és megpróbálja meggyőzni a választókat arról, hogy csalás áldozatává vált – árulta el stábjának egyik tagja a hírportálnak. Timosenko a kampány alatti nyilvános rendezvényein is többször hangoztatta, hogy bízik győzelmében, ezért nincs „B terve”, és arra is többször tett utalást, hogy választási csalás esetén tömeges tiltakozásokra szólítja fel híveit.

Zelenszkij viszont vele szemben leszögezte, hogy ha elveszíti az elnökválasztást, elismeri a vereséget, és semmiféle tömegmegmozdulást nem szervez.

Valószínű azonban, hogy ha nem szerzi meg az elnöki posztot, a showman „kiszáll” a nagypolitikából. A Nép Szolgája (Szluha Narodu) elnevezésű pártjának ugyan a felmérések szerint nagyon jók az esélyei a parlamenti választásokon, és nyilván Zelenszkij segíteni is fogja pártja kampányát, de nem biztos, hogy elindul jelöltként. A képviselőség talán nem neki való, hiszen a 450 fős törvényhozásban egy rutintalan, kezdő honatya könnyen láthatatlanná válhat – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda.

Moszkva nem küld megfigyelőket

Hétfőn az orosz külügyminisztérium közölte: Oroszország kénytelen lemondani arról, hogy megfigyelőket küldjön az ukrán elnökválasztásra, ám figyelemmel kíséri a szomszédos országban folyó kampányt.

A dokumentum szerzői leszögezték, hogy Moszkva továbbra is figyelemmel fogja kísérni a kampány alakulását, és együtt fog működni az ODIHR és az EBESZ többi, a demokrácia és az emberi jogok ukrajnai állapotának megfigyelésével foglalkozó szervével. Az ukrán központi választási bizottság egy Kijevben februárban elfogadott törvénymódosításra hivatkozva elutasította az ODIHR 24 orosz megfigyelőjének akkreditálását. Moszkva az intézkedést a nemzetközi jog megsértésének minősítette.

Ukrajnában vasárnap tartják meg az elnökválasztás első fordulóját, amelynek célegyenesében Oroszországban egy sor leleplezésként kommunikált információt hoztak nyilvánosságra Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök és csapata ellen.

Hétfőn egy Vaszilj Prozorov nevű férfi, aki az általa bemutatott igazolvány szerint korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársa volt, moszkvai sajtóértekezletén azt állította, hogy Kijev a délkelet-ukrajnai szakadárok ellen folytatott „terrorelhárítási művelet” régiójában titkos börtönöket hozott létre, ahol embereket kínoztak meg. Az egyik ilyen fogdában Prozorov szerint a mariupoli repülőtér két hűtőkamrájában működik. Az orosz oldalra átállt állítólagos volt ukrán titkosügynök szerint „száz százalék”, hogy a Donyec-medencei szakadárok vezetőinek meggyilkolása mögött az ukrán szakszolgálatok állnak, amelyek körében egyre népszerűbb a náci ideológia és a horogkereszt használata.

Prozorov a Rosszija 24 hírcsatorna által élőben közvetített sajtótájékoztatóján az állította, hogy Porosenko választási csalásra készül, és mind az ukrán elektronikus szavazatösszesítő rendszer, mind a választási bizottságok az SZBU ellenőrzése alatt állnak.

Vasárnap a Gazprom Media által birtokolt NTV televíziós csatorna interjút sugárzott egy Szerhij Szanovszkij nevű ukrán „hivatásos diverzánssal”, aki egyebek között azt állította, hogy Porosenko egy olyan, az általa irányított rendszer elleni államcsínykísérletet próbált meg előkészíteni, amelynek ürügyén megszabadulhatott volna politikai ellenlábasaitól, és el akarta tettetni láb alól Julija Timosenko rivális elnökjelöltet.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója pénteken Gorkiban fogadta a Ukrajnában oroszbarátként számon tartott Jurij Bojko ukrán elnökjelöltet és Viktor Medvedcsukot az ukrán Ellenzéki Platform - Az Életért elnevezésű párt politikai tanácsának elnökét. Miller elmondta, hogy a Gazprom mintegy negyedével olcsóbban lenne képes közvetlenül szállítani a gázt Ukrajnának, mint amennyiért Kijev Európában beszerzi, és hajlandó lenne a tranzitmegállapodás meghosszabbítására is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban de facto értésre adta, hogy a jelenlegi ukrán vezetéssel nem kíván tárgyalni, mert az szerinte nem törekszik a megegyezésre.