Goodfriend-ügyben nyomoznak

Rekordgyorsasággal indított közvádas nyomozást a korrupciógyanúba keveredett adóhatósági elnök feljelentése nyomán az ügyészség. Noha Vida Ildikó becsületét aligha mossa tisztára az André Goodfriend elleni "lejárató hadjárat", azt ellenben máig egyetlen illetékes magyar hatóság nem vizsgálja, mi vezethetett odáig, hogy az Egyesült Államok megvonja a NAV-elnök és társai beutazási engedélyét.

Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tegnap a korrupciógyanúba keveredett, s emiatt Amerikából kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.

Keresztes Imre főügyész közölte: a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint ez akkor valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető - emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki "korrupt", illetve "korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.

A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a Btk. bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, igaz. A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.

A KNYF a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el közvádas nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, így csak "ha az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel", azt kizárólag azt követően lehetne az érintettel közölni, miután az arra jogosult szerv - a diplomatát küldő állam - a mentelmi jogát felfüggesztette.

Magyarán: Polt Péter legfőbb ügyész - amennyiben a vádhatóság Vida gyanúját megalapozottnak tartja André Goodfrienddel szemben - Szijjártó Péter külügyminisztert kéri fel arra, hogy kérje ki az Egyesült Államoktól az ideiglenes budapesti ügyvivő mentelmi jogát. A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Ha a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni.

Megírtuk: az ügyvivő egy interjúban utalt arra, hogy Vidát nem azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert keveset tett a korrupció megakadályozásáért. Ugyanakkor valójában nem beszélt egyszer sem konkrétan Vidáról, sőt, ki is emelte: "konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek." Vida Ildikó erre nyílt levélben reagált, ám abban az adóhatóság elnöke csak magyarázatot kért Goodfriendtől, jogi lépéseket akkor még nem tervezett.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!