választás;Spanyolország;kormányalakítás;patthelyzet;Mariano Rajoy;

2016-09-14 07:31:00

Harmadszorra is patthelyzet?

Ha harmadszor is urnákhoz járulnak Spanyolországban a választók, akkor is maradna a patthelyzet, semmivel sem lenne könnyebb kormányt alakítani – derült ki egy friss Metroscopia felmérésből. Rekord magas lenne a tartózkodók aránya, a választásra jogosultak 37 százaléka otthon maradna. Márpedig ha október 31-ig nem lesz új kormány, automatikusan beindul a mechanizmus, s várhatóan december 18-ra kiírják az előrehozott választást.

Egy új voksolásból legtöbbet a jelenleg ideiglenesen kormányzó konzervatív Néppárt (PP) profitálna, ám hiába növelné képviselői helyeinek számát, harmadik nekifutásra sem érné el az abszolút többséget. Az El País című lapban hétvégén közzétett Metroscopia felmérés szerint Mariano Rajoy pártja a voksok 34,8 százalékát százalékát szerezné meg, majdnem két százalékkal többet, mint június 26-án.

Az ellenzéki szocialisták (PSOE) hajszállal visszaesnének, az Unidos Podemos (a radikális baloldali Podemos és az Egyesült Baloldalt választási szövetsége) megítélése nem változna. A két baloldali párt ezzel gyakorlatilag döntetlen eredményt érne el: a PSOE 21,3, az UP 21,1 százalékot kapna. A mérleg nyelvét játszó liberális Ciudadanos is veszítene legalább egy százalékot, méghozzá annak ellenére, hogy a katalán középpárt vezetőjét, Albert Riverát a spanyol pártvezetők közül leginkább kedvezően ítélik meg a választók. A narancsos logóval jelölt párt azonban a legutóbbi 13,1 százalék helyett csupán 12 százalékra számíthatna.

Lényegében tehát nem változna a felállás, a szavazók meglehetősen ragaszkodnak korábbi választásukhoz, így értelmetlen arra várni, hogy egy következő voksoláskor visszaállna a megszokott rend, s vissza lehetne térni az előző években berögződött kétpárti váltógazdálkodáshoz. A spanyolországi választók 71 százaléka elutasítja, hogy új választást tartsanak, s csak 27 százalék támogatna egy harmadik voksolást. Magas lehet a tartózkodók aránya.

A választási kampányt jelenleg két tartományban vívják: szeptember 25-én Galiciában és Baszkföldön is urnákhoz járulnak a szavazók. Galiciában, Mariano Rajoy szűkebb pátriájában a PP fölényesen vezet, s a tartományi törvényhozásban várhatóan megszerzi az abszolút többséget. A korrupció árnyéka azonban a galiciai konzervatívokra is rávetül, Alberto Núnez Feijóo, aki hét éve vezeti a helyi kormányzatot, támadások kereszttüzébe került a hétfő esti tévévitában.

Az ellenzéki szocialisták fej-fej mellett állnak a Podemost is magában foglaló En Marea nevű választási tömörüléssel, a katalán eredetű Ciudadanos a Spanyolország észak-nyugati részén fekvő tartományban nemigen rúg labdába.

Baszkföldön a nacionalista PNV végez az élen a CIS közvélemény-kutató előrejelzése szerint, s a radikális baloldali Bildu és a Podemos helyi változata futhat be második-harmadik helyre, szoros versenyben. Azaz, a függetlenségpárti erők végeznek az élen, a szocialisták és a konzervatívok képviselete várhatóan tovább csökken. A baszk szocialisták helyi mandátumaik felét elveszítik, a PP tíz helyett csak nyolc képviselői helyet remélhet. Baszkföldön nem jut be a helyi törvényhozásba a Ciudadanos.

Bár senki nem szerez abszolút többséget, valamivel könnyebb lesz a helyi kormányzat megalakítása, mint Madridban, mivel eleve elég az egyszerű többség. A baszkföldi eredményt ugyanakkor árgus szemekkel figyelik a nagy spanyol pártok, a PNV hozhatja ugyanis a megoldást, eddig sem a konzervatívok, sem a szocialisták nem kérték a baszk nacionalisták támogatását, de még rászorulhatnak.

A két helyi választás után várhatóan újra kezdődnek a kormányalakítási konzultációk. Mariano Rajoy nem zárta ki, hogy a szeptember elejei kudarc dacára ismét próbálkozik, s a PSOE főtitkára, Pedro Sánchez héten a Podemos vezetőjével egyeztet, lebegteti, hogy tárgyalna egy progresszív koalíció összehozásáról, de nem érezheti maga mögött a pártja támogatását.

Választási reform a megoldás?
Szakértők szerint a patthelyzet feloldására az egyik kínálkozó lehetőség a választási rendszer átalakítása lenne, olyan módon, hogy a győztes pártot extra mandátumokkal jutalmazzák, hasonlóképpen az olasz vagy a görög modellhez, ez azonban jogi szakértők szerint kevésbé demokratikus megoldás, mint a jelenlegi.
Bevezethetnék a második fordulót, mint például Franciaországban, ez azonban inkább a prezidenciális rendszerekben megszokott. Felmerülhet, hogy csak akkor lenne második forduló, ha egyik párt sem szerez abszolút többséget. Bármelyik megoldáshoz a választási törvény átírására lenne szükség.
Szóba jöhetne még az is, hogy eltörlik a beiktatási procedúrát, de valójában eleve megengedő a rendszer, csak a beiktatás első fordulójában követelik meg az abszolút többséget, másodszorra már az egyszerű többség is elegendő.
Kevesebben voltak a Diadán
Idén a szokottnál kevesebben vettek részt Katalóniában a helyi hatóságok becslései szerint a szeptember 11-én tartott hagyományos függetlenségpárti felvonuláson, a Diadán.
Barcelonában és négy másik városban összesen 800 ezren vonultak fel a szervezők szerint, a katalán kormányzat adatai szerint csupán 370 ezren voltak. 2015-ben 1,4 millió ember vonult fel, 2014-ben 1,8 millióan. Carles Puigdemont, a katalán kormányzat vezetője úgy nyilatkozott, hogy csak akkor lenne értelme egy újabb népszavazásnak, ha kötelező erejű referendumot tartanának, nem számít azonban arra, hogy ehhez megkapnák a madridi kormány jóváhagyását.
Jövő nyáron ezért nem referendumot, hanem "alkotmányozó választásokat" írnának ki. Szeptember 28-án Puigdemont bizalmi szavazást kér a katalán törvényhozásban.