Hasít az egyetemisták körében a Momentum és a Kutyapárt

Publikálás dátuma
2019.05.09. 21:26
A Momentum vezetői egy tüntetésen
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A Jobbik már nem a favorit: a parlamenten kívüli ellenzéki Momentum a legnépszerűbb a hallgatók között, míg a Fidesz a második helyre került - erre jutott az MTA kutatócsoportja.
Már nem a Jobbik, hanem a Momentum a legnépszerűbb párt az egyetemisták körében. Egy most vasárnapi választáson a hallgatók 16 százaléka a parlamenten kívüli pártra voksolna. A Fidesz stabilan tartja a második helyét, a baloldali pártok viszont továbbra is képtelenek előrelépni a körükben – írja a Magyar Hang, a a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának csütörtöki gyorsjelentését idézve.  Az MTA már a negyedik alkalommal vizsgálta a felsőoktatásban részt vevők politikai aktivitását – mérésükből pedig az is kiderült, hogy a fiatalok szóban forgó csoportját valójában érdekli a politika; a felmérések 2011-es készítése óta nem volt ilyen alacsony körükben a politikai kérdéseket teljesen elutasítók aránya.  

A lila párt lenyomja a zöldet

Az új pártok gyors betörése és térfoglalása korántsem rendkívüli – hívta fel a figyelmet Susánszky Pál kutató a gyorsjelentést ismertető tájékoztatón. Az Együtt ugyanis a 2013-as felmérésben ugyanilyen jól szerepelt. A Fidesz második helyezése egyébként közel olyan támogatottságot (15,5 százalék) jelent, mint a Momentumé. A belső válságot élő Jobbik idén csak a harmadik helyre (14 százalék) futott be. Újdonság viszont – mintegy igazolva az fiatalokban az újdonság iránti vágyat –, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kikerült a korábban „egyebek” közé sorolt kategóriából, és mára a negyedik legtöbb támogatóval (13 százalék) rendelkező párt a hallgatók körében. Az MKKP és a Momentum robbanása leginkább az LMP kárára történt, a zöldpárt tűnik legkevésbé stabilnak: miközben 2011-ben még 18 százalékkal a második legnépszerűbb párt volt, ezúttal már csak a hallgatók 9 százalékának támogatottságát mondhatja magáénak. Az eredmények szerint a hagyományos baloldali pártok továbbra sem találtak gyógyírt az utánpótlás-válságukra: az MSZP, illetve az onnan kivált Demokratikus Koalíció népszerűsége a hallgatók körében öt százalék alatti. 
Érdekesség, hogy a politika szó hallatán továbbra is a legtöbben „korrupcióra”, a „hazugságra” és „Orbán Viktorra” asszociáltak

 de az idei felmérés szerint jóval több – például a Simicska Lajos által a közbeszédbe emelt trágár O1G kifejezés is a fiatalok eszébe jutott.
Egyébként a politikai kérdések iránt a társadalom- és bölcsészettudományi, illetve a jogi karokon tanulók érdeklődnek a leginkább, legkevésbé pedig a pedagógus- és a művészeti szakok hallgatói. A kutatók külön rákérdeztek a migráció kérdésére. Az adatok szerint a hallgatók 36 százaléka tovább szigorítaná (legnagyobb arányban a Fidesz és a Jobbik szavazói) a bevándorlók befogadását, 49 százalékuk szerint viszont erre nincs szükség.

A demokráciánál jobbat nem találtak

Figyelemre méltó, hogy javult a demokrácia megítélése. A hallgatók 57 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb (ez négy év alatt tíz százalékkal növekedést jelent). Az így vélekedők aránya a bal-balközép pártok támogatói között kifejezetten magas. Lényegesen kisebb ugyanakkor a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése. A Jobbik-szavazók még ennél is kevésbé hívei a demokráciának, de négy év alatt az elköteleződésük is jelentősen emelkedett. A demokrácia megítélése a kutatók szerint a válságból való kilábalással javult, ám ez korántsem speciális hazai a trend, illeszkedik az európai kutatások eredményeibe.

Fogyatkoznak a szabadságjogok

A kutatók kíváncsiak voltak a Kádár-rendszer, az 1989-től 2010-ig tartó posztszocializmus idejének, és az Orbán-korszak megítélésére is. Az eredmények szerint a Kádár-kor iránti vágy nem él a fiatalokban (még ha a lakáshoz jutás és a napi megélhetés szempontjából ezt tartották is a legjobbnak). A politikai szabadságjogok szerintük 1989-2010 között érvényesültek a leginkább, az Orbán-rendszert a családtámogatások miatt emelték ki a legtöbben.
politikai szabadságjogok szerintük 1989-2010 között érvényesültek a leginkább, az Orbán-rendszert a családtámogatások miatt emelték ki a legtöbben.

Ennek azért is van jelentősége, mert a hallgatók többségének politikai szocializációja a 2010 óta hatalmon levő Orbán-kormányok időszakára esik, egy részük pedig már a 2000-ben született. Az eredmények azért összehasonlíthatók a korábbiakkal, mert a hallgatói aktivitást az előző felmérések idején is ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálták. 
Szerző

Rendkívüli EU-csúcsot jelentett be Tusk

Publikálás dátuma
2019.05.09. 20:28

Fotó: European Council / Anadolu Agency
Két nappal az európai parlamenti választások után rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben — jelentette be az EU27-ek nagyszebeni tanácskozását követően Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke. A május végi eszmecserén a vezetőknek először lesz módjuk megvitatni, hogy kit javasoljanak az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank ősszel megüresedő elnöki székébe. Tusk azt szeretné, ha már júniusban nyélbe ütnék a megállapodást a jelölésekről, ami nem lesz könnyű, mivel a személyekről és az eljárásról is vita van a kormányok között. 2014-ben három hónapot és három csúcstalálkozót vett igénybe a többség támogatását élvező személyek megnevezése. Különösen Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök utódjának a kiválasztása okozhat gondot, mivel róla az Európai Parlamenttel is meg kell állapodniuk a kormányoknak. Az EP azt követeli, hogy az állam- és kormányfők annak a páneurópai politikai pártnak a listavezetőjét nevezzék meg, amely a legtöbb szavazatot kapta a választásokon, illetve aki élvezi a parlament támogatását. De tagállamok egy csoportja ezt határozottan elutasítja arra hivatkozva, hogy az uniós szerződések az állam- és kormányfők testületére, az Európai Tanácsra testálják a jelölés jogát. Az úgynevezett Spitzenkandidat módszer legvehemensebb ellenzője Emmanuel Macron francia elnök, aki Nagyszebenben is kifejtette az ellenvéleményét. Hozzá hasonlóan nyilatkozott a holland és a luxemburgi kormányfő. Dalia Grybauskaité litván elnök is beállt közéjük, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a poszt egyik lehetséges várományosának tartják. Orbán Viktor az Európai Néppárttal (EPP) fennálló konfliktusa miatt hátrált ki a támogatók táborából. Angela Merkel német kancellár ahogy korábban, úgy most is kiállt az EPP vezető jelöltje, a bajor Manfred Weber mellett, bár nem lelkes híve a Spitzenkandidatoknak. Sebastian Kurz osztrák kancellár azzal érvelt Weber és a vezető jelölti rendszer mellett, hogy a kormányok semmibe vennék a demokráciát, ha figyelmen kívül hagynák a parlamenti választások eredményét. A május 28-ra kitűzött uniós csúccsal szabályos versenyfutás fog kezdődni az EU két intézménye között. Az Európai Parlamentnek két napja lesz rá, hogy megelőzve a tagállami vezetőket, előálljon a maga bizottsági elnökjelöltjével.

Medgyessy Péter durvát javasol, ő sem tudja, egyetért-e vele

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:33

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kína felé a nyitást én kezdtem el 2002-ben – emlékeztetett Medgyessy Péter volt kormányfő, aki máskülönben nem híve a nosztalgiának.
Valószínűleg lesznek benne meglepő elemek, de szerencsés helyzetben vagyok, mert nem nekem kell megvalósítani – így vezette fel előadását Medgyessy Péter a Magyar Közgazdasági Társaság európai szakosztályának rendezvényén. Medgyessy az MSZP pártonkívüli jelöltjeként lett kormányfő 2002-ben, miniszterelnökként ő írta alá Magyarország csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz. Az eseményt felidézve hangsúlyozta, hogy nem egyedül kormányáé az érdem. A kilencvenes évek elején az Antall-kormány kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek a Horn-kormány idején kerültek előrehaladott állapotba. A fejezetek jelentős részét aztán az Orbán-kormány „tárgyalta ki”. Az ünnepélyes aláírásra Medgyessy az előző kormányok képviselőinek is meghívott küldött. Amikor hírét vette, hogy Orbán Viktor bizonytalan abban, elmenjen-e, a fideszes politikust külön felhívta telefonon. Orbán rövid gondolkodás után visszahívta: „Oké, ott leszek, az Európai Néppárt képviseletében”. Medgyessy Péter utólag is örül annak, hogy népszavazással döntöttünk az uniós csatlakozásról. A részvétel alacsony volt ugyan, de a túlnyomó többség Magyarország EU-tagsága mellett voksolt. A „plakáterdők és a brüsszelezés” ellenére a magyar lakosság ma is talán a legnagyobb mértékben támogatja az EU-t – állapította meg. A kormány lemondott szuverenitása egy részéről, a nép szuverenitása azonban erősödött – folytatta. Amúgy pedig a kormánynak is csak kevés dologról kellett lemondani – vette sorra Medgyessy a politikai, katonai és gazdasági területeket. Egyértelmű, hogy anyagi értelemben jól jártunk, az ország a befizetéseinek többszörösét kapja vissza. Medgyessy Péter azt sem tartja tragédiának, ha a fiatalok külföldre mennek dolgozni. Az a tragédia, ha nem jönnek vissza. Részben osztja azt a sokak által hangoztatott véleményt, hogy válságban van az Európai Unió. A válság egyebek mellett abból fakad – magyarázta Medgyessy –, hogy fontos kérdésekben nincs egyetértés. Miniszterelnöksége idején nem sikerült kimondania, hogy „útelágazás”, most viszont kétszer is gond nélkül abszolválta a feladatot. Szerinte az EU útelágazáshoz ért. Ha az Unió nem tud egységesen fellépni, akkor lemarad a világhatalmakkal folytatott versenyben. A közvélekedéssel szemben Medgyessy Péter úgy látja, hogy az EP-választás tétje nem a migráció, hanem Európa jövője: az, hogy a nemzetállami modell támogatói kerülnek-e többségbe, vagy az Európai Egyesült Államok hívei. Utóbbit – tette hozzá – nyilván árnyaltabban is meg lehet fogalmazni annál, mint azt egyes pártok teszik. Jelenleg „róka fogta csuka” helyzet van az EU-ban. A szabályrendszert ugyanis nem a mai állapotokra találták ki. Amikor ennyire divergáló (széttartó) álláspontok vannak, akkor nem tartható, hogy lényeges ügyekben egyhangú döntéseket kell hozni. Medgyessy Péter „durva” megoldást javasol, „még magam se tudom, hogy egyetértek-e vele”. Felvázolta, hogy ki kell üríteni a mostani szabályrendszert, helyette pedig többkörös – legalább három körből álló – Európát létrehozni, ahol „oda-vissza közlekedési rendszer működik”. Ennek kidolgozása éveket vesz igénybe. Ha jól értettük, különféle döntéshozatali szintekről beszélt, ám részleteket nem említett: erre mondta előadása elején, hogy a megvalósítás szerencsére nem az ő dolga. Kitért arra is, Orbán Viktor „sokkal okosabb annál”, hogy akár gondolatkísérletként felmerüljön benne az EU-ból való kilépés ötlete. Annyira sok szállal kötődünk az Unióhoz, hogy ez elképzelhetetlen. A hallgatóság soraiból felvetették, mi lenne, ha Medgyessy Péter összeállna két másik volt kormányfővel, Bajnai Gordonnal, valamint a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnökkel, Németh Miklóssal, és együtt elmondanák az MSZP-nek, mit is kell csinálni. „Nem vagyok híve a nosztalgiának” – közölte Medgyessy. Úgy érzi, mindannyiukon túllépett az idő, talán még Bajnait is beleértve. Persze, tanácsadásról lehet szó. Ennek két feltétele van: legyen kinek tanácsot adni, és legyen, aki megfontolja a kapott tanácsot. Elmesélte, hogy az MSZP pártelnökei – a mostani kivételével – mind leültek vele beszélgetni. Bár lelkesen helyeseltek, Medgyessy nem emlékszik rá, hogy akár csak egyetlen gondolatát is megvalósították volna. Medgyessy Péter egy másik kérdésre kijelentette: „Kína felé a nyitást én kezdtem el 2002-ben”. Szinte nincs is más téma, amiben kontinuitás van: Gyurcsány sem „rúgta szét”, Bajnai sem érintette, Orbán pedig folytatja. Medgyessy ebben egyetért a kormánnyal. Helyes volt csatlakozni az Egy övezet, egy út („új selyemút”) kezdeményezéshez, és a viták ellenére a Belgrád-Budapest vasútvonal ügyében is helyes irányba indult el a kormány – vélekedett. Medgyessy Péter állította, hogy Kínára nem politikai modellként, hanem együttműködő partnerként kell tekinteni.
Szerző