Így neveld az árnyékodat – szalámizási technikák a kampányban, követő üzemmódban a DK

Publikálás dátuma
2019.05.22. 12:13

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Azon a választói tortadarabon kénytelenek most is osztozni az ellenzéki pártok, amelyet 2018 tavaszán is szeleteltek. Miután az EP-kampány a mindennapokról szól, a különböző formációk belpolitikai választásként kezelik, és egymás bázisát próbálják lerabolni. Mégpedig azokkal a szociális ígéretekkel, amelyeket elsőként az MSZP fogalmazott meg.
Ráérünk az önkormányzati választáson összefogni – ez a hit mozgatja az ellenzéki pártok többségét (az MSZP év eleje óta közös indulást szorgalmazott az EP- és a helyhatósági megmérettetésen egyaránt). A meggyőződés papírforma szerint helytálló, a Publicus Intézet azt mérte, az emberek 74 százaléka külön kezeli a két meccset, az EP-választás nem befolyásolja, miképp voksol ez a többség az önkormányzati szavazáson. Csakhogy a helyzet – a tapasztalatok szerint – korántsem ennyire egyértelmű. Emlékeztetőül: a 2018-as tavaszi választások után az ellenzék támogatói majdnem fél évig nem voltak hajlandóak szóba állni pártjaikkal – csalódottságukat fokozta, hogy úgy érezték, a vereség többek között a pártok kompromisszumképtelenségének tudható be. Az ellenzéki formációk akkor kapták vissza szimpatizánsaikat, amikor egy, a mindennapokat érintő ügyben (lásd: rabszolgatörvény) összekapaszkodtak. Ráadásul hiába kezelik külön a két választást az emberek, több mint 70 százalékuk ugyanarra a pártra szavaz, amelyikre a belpolitikai megmérettetésen is szokott – azaz a különbségtétel inkább elvi, mintsem valós. És azt sem szabad elfelejteni, hogy gyakorlatilag „belpolitikai tétje” van a választásnak. A Publicus Intézet azt mérte, hogy az emberek mintegy 93 százaléka szerint az egészségügy javítására kellene többet költenie az EU-nak, míg a lakosság 75 százaléka szerint az életszínvonalat kellene emelni közösségi forrásból. Nem véletlen, hogy a két biztosan bejutó balos párt nagyjából ugyanarról beszél. „Nem tudom, láttátok-e, bármit csinálunk, másnap a Demokratikus Koalíció követő üzemmódban ugyanazt csinálja. Mi bejelentjük reggel az aláírást Európáért, és aznap este Dobrev Klára élő videóban ugyanazt bejelenti. Szóról szóra ugyanazt.” – többek közt ezt mondta Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azon a szocialista kampányfelkészítőn készült hangfelvételen, amely a kormánypárti Magyar Nemzetnél landolt néhány héttel ezelőtt. És tényleg, a DK „szoros szocialista fogással” politizál. Végignézve az együttműködési próbálkozásokat, ez nem csoda. Az utca az év eleji tüntetéseken – ahol a rabszolgatörvény ellen protestáltak a polgárok – egyértelművé tette, hogy összefogást akar. Ezt hirdette meg Tóth Bertalan is, de az MSZP elnökének ötlete az egységes közös listáról gyorsan lekerült a napirendről. A Momentum kitartott karácsony tájékán kialakított álláspontja mellett, miszerint egyedül méreti meg magát. A támogatottságát 2-3 százalékra leküzdő LMP úgy ítélte meg, hogy megmaradt hívei leginkább mérsékelt jobboldaliak, így ha a baloldali pártokkal közösködik, akkor végképp elfogyhatnak hívei. A DK az előbbi két párt „különutas döntésére” hivatkozva mondta, hogy nem kér a közös listából. A Momentum és az LMP kihátrálása azonban a jelek szerint inkább csak egy jó ürügy volt Gyurcsány Ferenc pártjának, hiszen annak politikusa Gréczy Zsolt többek között a Magyar Időkben (most Magyar Nemzet) közölte, hogy biztosan nem lesz közös lista, a DK az önálló indulás mellett döntött. Februárra egyértelmű lett, hogy a Fidesz tömbjével szemben ismét egy szétaprózódott ellenzék mérkőzik. Ez azt is előrevetítette, hogy a balos pártok nem pusztán a kormány kritikájával, de egymással is foglalkozni fognak a kampányban. Fontos mutatószám, hogy míg 2018 december végén az emberek 64 százaléka gondolta, hogy rosszul mennek a dolgok az országban, ez az arány februárra (amikor kiderült, hogy az összekapaszkodás elmarad) 55 százalékra csillapodott, és azóta nem is változott érdemben. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék elvesztett 740 ezer dühös embert. Magyarán: az oppozíció pártjainak ugyanazon a szavazói tortadarabon kellett osztoznia, mint 2018 áprilisában. Hogy ki kinek a bázisára próbál rárabolni, arra a Facebook statisztikája adhat támpontot: a közösségi oldal ugyanis annak érdekében, hogy kiküszöbölje az orosz és más választási hackelési próbálkozásokat, nyilvánossá tette politikai hirdetések esetében, hogy melyik szervezet, mennyiért és milyen célzással reklámozza az adott tartalmat. Így derült ki, hogy a „Lehet Más a Politika” a Jobbik és az MSZP bázisára is „ráhirdetetett”; hogy a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom a Jobbik híveit győzködi; hogy az MSZP az összes ellenzéki párt szimpatizánsára tüzel (illetve körön kívül próbálja megszólítani a mérsékelt bizonytalanokat); hogy a DK elsősorban saját, illetve az MSZP és a Párbeszéd támogatóira „targetálja” a mondásokat (és legnagyobb eséllyel a szocialisták radikálisait csábíthatja el). A bázisrablás lassanként része a magyar politikai gyakorlatnak, újdonság azonban az üzenetrablás – például az MSZP és a DK esetében. Az MSZP februárban hozta nyilvánosságra „Haza, Szeretet, Európa” címet viselő programját, melynek számos tétele visszaköszön a Demokratikus Koalíció épp tíz nappal később bemutatott EP-programjában. Azon, hogy mindkét formáció a Szociális Európa ígéretével, azon belül is az európai minimális bér, az európai minimálnyugdíj és az európai családi pótlék bevezetésével kampányol, kár lenne álmélkodni, hiszen mindkét párt az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójában ül, melynek szívügye az említett program. (Ráadásul – hiszen a felmérések szerint a szavazatok ezekkel a témákkal maximalizálhatóak, az említett tételek a Jobbik és az LMP kampányában is felbukkantak.) Az már más kérdés, hogy a szociális programot az Európai Szocialisták Pártja (PES) és annak csúcsjelöltje, Frans Timmermans is nevére vette, a PES-nek viszont csak az MSZP a hivatalos tagpártja, a Demokratikus Koalíció viszont nem. Sőt, a DK úgy kampányol az európai szocialisták programjával, hogy a Macron-féle liberális vonallal is vállaltan kacérkodik. Idén márciusban a DK politikusai találkoztak a francia elnök által alapított En Marche képviselőivel, a találkozóról később Eörsi Mátyás az Azonnali.hu oldalnak többek között azt mondta: a franciák is érdeklődtek arról, hogy a DK-sok átülnének-e a szociáldemokrata képviselőcsoportból a Macronék által szervezett frakcióba. „A választások után mindenki meglátja, hogy merrefelé fog orientálódni ez ügyben. Semmifajta döntés nem született erről” – hagyta nyitva az ajtót Eörsi Mátyás a hírportálnak adott nyilatkozatában. Az mindenesetre fontos, hogy a DK alapüzenete az „Európai Egyesült Államok” víziója alapvetően a liberálisok célkitűzése. Az azonban már „plágiumgyanús egyezés” ami március 20-án történt. Miután a Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, az MSZP március 20-án délelőtt aláírásgyűjtést indított Magyarország uniós tagsága érdekében, „Európai akarok maradni!” címmel. Aznap délután Dobrev Klára DK-listavezető is bejelentkezett a közösségi oldalán Brüsszelből, ahol „Európa, maradunk!” címmel ugyanebben a témában szintén aláírásgyűjtést hirdetett. Hasonló időzítéssel zajlott a „fiatalok harca”. Az MSZP és a Párbeszéd közös listájának ötödik helyén szerepel Kálló Dániel, aki korábban a Független Diákparlament szóvivője volt és mandátumszerzés esetén ő lehet az Európai Parlament valaha volt legfiatalabb tagja. Az MSZP külön elsőválasztói kampányt is épített a fiatal politikusra, mondván így megszólíthatja a szocialisták bázisán kívüli fiatal szavazókat is. Nem sokra rá Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője arról beszélt, a DK indítja a legfiatalabb EP jelöltet a választáson (Réger-Dallos Dominik ugyanis 2000-ben született, pár hónappal az MSZP-listán szereplő Kálló Dániel után. Ráadásul a DK névsorában a fiatal jelölt csak az esélytelen 14.-dik helyet kapta – jóval azután, hogy az MSZP meghirdette saját listáját). De ugyanez a „szoros emberfogás” jellemző az ellenzéki közös lista kommunikációjára is. Az MSZP és a Párbeszéd azzal kampányol, hogy a két párt, illetve a különféle mozgalmak, civil- és érdekvédő szervezetek, valamint fiatal politikusok együttműködése nyomán létrejött együttműködés „az egyetlen ellenzéki közös lista”. Ez szerepel a pártszövetség plakátjain és szóróanyagain is. A DK – amely elsőként hátrált ki a közös lista mögül – azt bizonygatja, hogy párt európai névsora a „legerősebb ellenzéki lista”, mert annak utolsó helyén szerepel az a Czeglédy Csaba, aki korábban az MSZP önkormányzati képviselője volt.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 19:14

EP-választás – Huszonötezer szavazóköri delegáltat jelentettek be a pártok

Publikálás dátuma
2019.05.22. 11:16

Fotó: Népszava
Szerda délutánig lehet átjelentkezni, és eddig kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből az, aki mégis Magyarországon szavazna.
A szerda kora délelőtti adatok szerint 25 509 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok, amelyeknek összesen 185 ezer ilyen hely betöltésére lett volna lehetőségük – írja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján az MTI. A bejelentések feldolgozása még tart. A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 195-öt. Az MSZP-Párbeszéd 4829-et, a Demokratikus Koalíció 2736-ot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2696-ot, a Mi Hazánk Mozgalom 487-et, a Momentum Mozgalom 289-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 140-et, az LMP 135-öt, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt. Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 277-be – és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok péntek délután 16 óráig. A közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a pártok. A 2014-es EP-választáson 28 083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Az akkor és most is listát állító pártok közül 2014-ben a Fidesz-KDNP 14 802, az MSZP 5685, a Jobbik 5467, a DK 1266, az LMP 56 delegáltat küldött a testületekbe. Ha a pártok delegálnak tagot a választási bizottságokba, saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik, és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az NVB. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti nyomon az eredmény megállapítását.

Délutánig lehet átjelentkezni

Ma délután 16 óráig kérhetik átjelentkezésüket egy másik településre azok a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik az Európai Parlament magyar tagjainak május 26-i választásán a lakóhelyüktől eltérő magyarországi településen kívánnak voksolni. Szerda reggelig 77 034-en jelezték, hogy nem a lakóhelyükön akarnak szavazni, öt évvel ezelőtt a határidőig 69 ezren jelentkeztek át. Az átjelentkezést a választó lakcíme szerinti helyi választási irodánál személyesen vagy online formában, a www.valasztas.hu oldalon lehet kérni. A kérelemnek a személyes adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván. Átjelentkezéssel az szavazhat, aki a szavazás napján Magyarországon, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. Tipikus esetben ez azt jelenti, hogy egy másik településen tartózkodó választópolgárnak nem kell hazautaznia választójoga gyakorlásához.Emellett annak lehetőségét is biztosítja az átjelentkezés, hogy egy mozgásában korlátozott választó akkor is szavazhasson, ha nem otthon, hanem például kórházban van, amely akár ugyanazon a településen, de a lakcímétől eltérő szavazókör területén található. A helyi választási iroda a választópolgárt kérelmére törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, és egyidejűleg felveszi a megjelölt település átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörének névjegyzékébe. A választó pénteken 16 óráig kérheti visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Az idei választás újdonsága, hogy a választópolgárnak nem kell külön átjelentkezési kérelmet benyújtania, majd mozgóurnát igényelnie. Ha a lakcímétől eltérő szavazókörbe kér mozgóurnát, azt egyben átjelentkezési kérelemként is kezeli a választási iroda, törlik őt a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, és egyidejűleg felveszik a megjelölt település átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörének névjegyzékébe.

Több mint húszezren szavaznának külföldről

Ugyancsak délután 16 óráig még kérhetik a külképviseleti névjegyzékbe jelentkezett választópolgárok, hogy töröljék őket a külképviseleti névjegyzékből, mert mégis Magyarországon kívánnak szavazni. Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik az európai parlamenti (EP-) képviselők választásának idején nem tartózkodnak Magyarországon, pénteken 16 óráig kérhették felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, hogy szavazatukat Magyarország 132 nagykövetségén, illetve konzulátusának egyikén adhassák le. Aki azonban meggondolja magát, és mégis Magyarországon szavazna, május 22-én 16 óráig kérheti, hogy töröljék a névjegyzékből. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 20 344-en kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, amelyben jelenleg 20 303-an szerepelnek.

Kérni kell az akadálymentes szavazóköri voksolást

Szintén ma délutánig igényelheti a mozgásában akadályozott választópolgár, hogy akadálymentes szavazókörben szavazhasson. Ebben az esetben a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át. Amíg nem sikerül az összes szavazóhelyiséget akadálymentessé tenni, a választópolgárnak előre jeleznie kell, ha akadálymentesített szavazóhelyiségben szeretne szavazni. A törvény szerint minden település minden választókerületében legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell, országszerte 7 489 ilyen szavazókör van. Az a választópolgár, aki az egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt mozgásában korlátozott, de nem akar az akadálymentes szavazókörben szavazni, mozgóurnát igényelhet. A mozgóurna iránti kérelmet levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül interneten legkésőbb szerdán 16 óráig, személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással interneten pénteken 16 óráig vagy május 24-én 16 órát követően ügyfélkapus azonosítással interneten vasárnap 12 óráig kell benyújtani. A kérelemnek a szavazás napján legkésőbb 12 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz. A mozgóurnával szavazókat a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel.

Egy év után lezárták a Semjén Zsolt szarvasvadászata miatti nyomozást Svédországban

Publikálás dátuma
2019.05.22. 08:28

Fotó: Vörös Szilárd
Holtpontra jutott a nyomozás. Magyarországról senkit sem hallgattak kii a svéd hatóságok.
Több mint egy év vizsgálódás után a svéd ügyészség lezárta a nyomozást Semjén Zsolt szarvasvadászata ügyében – értesült a 24.hu. A KDNP elnöke, az ország miniszterelnök-helyettese tavaly áprilisban tisztázatlan körülmények között vadászok győztes pózába vágta magát egy háziasított rénszarvas tetemére térdelve. Később azonban jelentkezett egy helyi gazda, aki azt állította, hogy a háziállat - mely tetemét a képek tanúsága szerint Semjén társasága egy magánhelikopterrel szállított el, a nyakánál fogva fellógatva - az ő tulajdona volt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ügyében lopás gyanújával indult eljárás.

A svéd ügyészség a 24.hu megkeresésére azt közölte: a svéd rendőrség számos intézkedést hajtott végre az ügyben, köztük több kihallgatást is. Ennek ellenére senkivel szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja. A nyomozás holtpontra jutott. Az ügyészség hozzátette, hogy a svéd hatóságok Magyarországon az üggyel összefüggésben nem hallgattak ki senkit.
Mint tavaly kiderült, Semjén évek óta vett részt méregdrága svédországi luxusvadászatokon. A vadászkalandjait nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mert szerinte nem parlamenti képviselőként, hanem vadászként kapott lehetőséget az utakra (bár a jávorszarvast és a rénszarvast például nem tudta megkülönböztetni az "ország fővadásza"), ezért azokat nem is kellett bevallania képviselőként. A miniszterelnök-helyettes érvelése szakértők szerint nem állta meg a helyét, ennek ellenére nem indult eljárás ellene.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:49