Ilyen a kormány gondoskodó létszám-csökkentése: volt, akinek az ügyfélkapun mondtak fel

Publikálás dátuma
2018.11.06. 06:00

Fotó: MTI
Megalázó eljárások és a kormány utasításait kicselező trükkök sorát vetették be a tárca- és intézményvezetők a nagy állami leépítés során.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában nem mindig "vesződtek" azzal, hogy személyesen bocsássák el az egyes munkatársakat: volt olyan kirúgásra ítélt dolgozó, aki az ügyfélkapujára kapott értesítésből tudta meg, hogy már nincs állása. Sok helyen állománygyűlést hívtak össze, máshol egyénileg hívatták a dolgozókat, így akadt, akinek órákat kellett utaznia azért, hogy átvegye felmondólevelét. Úgy tudjuk, akadt példa arra is, hogy a felmondó levél átadását meg sem várva lekapcsolták az elküldöttek számítógépeit, majd bevonták belépőjüket. A Népszava információi szerint a nyugdíj előtt állók tömegesen kérték, hogy rákerüljenek a listára, mert elegük van a központi közigazgatási káoszból. A tárcák azonban nemcsak simán kirúgtak nagyjából 2600 embert, hanem egyéb trükkökkel is csorbítják a dolgozók jogait. A külügyben például egy-két éves határozott idejű szerződésre váltották legalább 30 ember határozatlan idejű munkaviszonyát és a KSH-hoz hasonlóan saját cégbe szervezték ki a portásokat, sofőröket. Ezzel egyébként a tárca saját kormányát verte át, kicselezve a leépítést. A közszféra szakszervezetei jogi fogást keresnek a számos sebből vérző létszámleépítésen az elmaradt egyeztetések miatt. A humántárca egyik munkatársa múlt szerdán nem sokkal éjfél előtt az ügyfélkapujára kapott értesítést, hogy megszüntették a munkaviszonyát. "Undorítóan primitív" megoldásnak tartják ezt a lapunk által megkérdezett szakszervezeti vezetők, ám egyikük sem lepődött a módszeren. Persze azok sem jártak jobban, akiket állománygyűlésen vagy egyénileg tájékoztatott az intézmény vezetése. A KSH vidéki munkatársait például emiatt rendelték fel a fővárosba.
Noha mára a minisztériumokban és háttérintézményeikben mára minden érintett megkapta felmondását, arra a kérdésre sehol nem kaptunk választ, hogy az egyes hivatalokban hány embert bocsátottak el. Csak annyi biztos, összesen mintegy 2500-an vesztették el munkájukat. Sokak szerint tovább tart a szándékos ködösítés, az információk elhallgatása, de Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke állítja, hogy a bürokráciacsökkentésre hivatkozva elrendelt leépítés azért volt ilyen kaotikus, mert azok, akik kitalálták, megszervezték és végrehajtatták azt, nem értenek az ilyen eljárásokhoz. Úgy fogalmazott: olyan politikai komisszárok végezték el a piszkos munkát, akik még nem láttak közelről tisztességes érdekegyeztetést. Több helyen is azt hallottuk, a nyugdíjhoz közel állók tömegesen kérték, hogy vegyék fel őket a kirúgásra ítéltek listájára, mert elegük van abból, ami körülöttük zajlik. A Magyar Államkincstár (MÁK) nyugdíjfolyósító részlegén az utóbbi hónapokban már csak az eredeti létszám fele dolgozott, mégis találtak hirtelen 94 betöltetlen állást, így „csak” 30 embertől kell megválniuk. Mindenhol azokat rúgták ki – állították informátoraink -, akik ki merték nyitni a szájukat, a szakmai hibák, butaságok, a rengeteg túlmunka miatt.
Sok helyen azok sem örülhettek, akiknek állását trükkökkel megmentették. Van olyan tárca, ahol több munkatárs határozatlan idejű munkaviszonyát váltották 1-2 éves határozott idejű, vagyis bizonytalanabb szerződésre, s aki nem fogadta el, szintén mehetett. Lapunk információi szerint erre a váltásra kényszerített minimum 30 dolgozót a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Volt, ahol más módon trükköztek, és például az érintett tárca, hivatal egyik cégébe szervezték ki a dolgozókat. Korábban már írtunk arról, hogy ezt tette például az külügyminisztérium, de hasonló megoldást talált a KSH is. Így a portások, gépkocsivezetők, műszaki és gazdasági dolgozók ugyan állásban maradhattak, de rájuk mostantól a Munkatörvénykönyve szabályai érvényesek, vagyis elesnek olyan juttatásoktól, amelyek a minisztérium állományában lévőket még megilletik. A leépítési trükkök utáni tényleges és részletese adatait már csak azért sem lehet tudni, mert az Orbán-kormány 2014-ben megszüntette, hogy a tárcák havi összesítést adjanak közre a távozókról és a belépőkről. Több minisztériumban és háttérintézményben pedig adatvédelmi okokra hivatkozva tagadták meg az érdekvédőktől a listákat. A káoszt tovább erősíti, hogy akár munkajogi perek tömegét indíthatják el a lapátra tett dolgozók, ha bebizonyosodik, hogy a 2011-ben született „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” alapján a munkáltató nem tett eleget a drasztikus döntés előtt a tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségének. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Népszavának elmondta, hogy jogászaik vizsgálják a kérdést. Boros Péterné arra is emlékeztetett, hogy a kincstárnál még a  szervezeti és működési szabályzatba is beleírták az egyeztetési kényszert az MKKSZ-szel, de velük senki nem tárgyalt az elbocsátásokról. A mulasztásos jogsértésekre a szakszervezeti elnök tegnap levélben hívta fel az államapparátus vezetőinek figyelmét.

Azonnal elvágtak minden szálat

"Gusztustalan egy eljárás volt!" – háborgott a KSH egyik dél-dunántúli dolgozója. – Legalább szóban közölték volna szegényekkel, hogy kirúgják őket, de még ennyi gerince sem volt a vezetőségnek. Múlt hétfőn nem sokkal a munkaidő vége előtt kapták meg az érintettek a körlevelet, hogy a hivatal modernizációs programjának részeként másnap délelőtt tizenegy órára be kell menniük a vezetőkhöz. Reggel már nem is ülhettek le a számítógépeikhez, éjszaka mindegyiküknek elvették a jogosultságait, nem volt hozzáférésük semmihez. Azt sem várták meg, hogy hivatalosan megmondják nekik: ki vannak rúgva. Szegények ott tébláboltak tizenegyig.
Forrásunk hozzátette: noha attól tartottak, hogy az idősebbektől szabadul meg a hivatal, jellemzően 40-45 év közötti munkatársaknak mondtak fel. Az érintetteket két hónapos felmondási idővel küldték el, s azonnal felmentettek a munkavégzés alól, belépőiket is le kellett adniuk. VAS ANDRÁS

A puszták villamosának kormánybiztosa lett Lázár János

Publikálás dátuma
2018.11.05. 21:55

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Immár két feladatot is rábízott a Miniszterelnökség vezetőjére a rezsim: a nemdohányzók védelme után ő felel a vasút-villamos megépítésért is.
A hétfői Magyar Közlönyben szerepel, hogy november 1-i hatállyal Lázár Jánost, a Miniszterelnökség volt vezetőjét, fideszes országgyűlési képviselőt kinevezték a Hódmezővásárhely–Szeged tramtrain projektért felelős kormánybiztossá, írja a 168ora.hu. Ebbéli minőségében az lesz a feladata, hogy figyelemmel kísérje a magyar és EU-s forrásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt projekt végrehajtását, de ő koordinálja a regionális jelentőségű, határon átnyúló, Szeged–Szabadka–Baja vonal kialakítását is. Pénzt mindezért nem kap, munkáját a miniszterelnök felügyeli.
Szerző
Témák
Lázár János

Akkor most bajkeverők leszünk, vagy európaiak

Publikálás dátuma
2018.11.05. 19:05
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a Kúria épülete előtt 2018. június 20-án
Minden városban sikerül példát hozni az uniós pénzek nyúlására: Egerben például egy alapítvány lemondott elnöke nem tud elszámolni egymilliárd forinttal.
- Bárhol járunk az országban, mindenhol találkozunk azzal, hogy a fideszes urak és barátok úgy kezelik az unós pénzeket, mintha a sajátjuk lenne, s az OLAF jelentése szerint ebben a folyamatban az Elios révén közvetlenül már a miniszterelnök családja is érintett. Ezért is fontos, hogy Magyarország csatlakozzon az európai antikorrupciós ügyészséghez – mondta Tóth Bertalan az MSZP elnöke, aki Karácsony Gergellyel a Párbeszéd társelnökével és Mirkóczki Zita szocialista városi elnökkel közösen tartott lakossági fórumot Egerben. Helyi ügyként szóba hozták, hogy a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nemrég lemondott, Fideszhez kötődő elnöke több mint egymilliárd forinttal nem tud elszámolni, s követelték, hozzák nyilvánosságra, mely vállalkozók részesültek a baráti pénzekből? Sem a rendőrság, sem a magyar ügyészség nem aktivizálja magát az ilyen ügyek feltárásában, ezért is fontos, hogy ez európai szintekre kerüljön át – hangzott el. Karácsony Gergely hozzátette: a Párbeszéd és az MSZP közösen közösen készül az európai parlamenti választásra – ezt hamarosan hivatalosan is bejelentik. A kampány során pedig elmondják majd, hogyan tennék lehetővé, hogy az uniós támogatások valóban Magyarország fejlődését, s ne annak a gépezetnek a fenntartását szolgálja, amelyik messzire vitte Magyarországot a nyugat-európai demokráciáktól. Szavai szerint Európa válaszút előtt áll: tovább megy-e a szociális Európa útján, közös foglalkoztatás-politikával, vagy kétsebességes marad a kontinens, s mi a leszakadók között leszünk. Ugyanilyen válaszút, hogy a bajkeverők vagy az EU egységében hívők lesznek-e többségben. (D.J.)
Szerző
Frissítve: 2018.11.05. 20:07