Ilyen még nem volt, 7-es cikkelyes eljárás indul Magyarország ellen: megszavazták a Sargentini-jelentést

448 igen és 197 nem szavazattal az Európai Parlament jóváhagyta a Magyarország ellen szankciós eljárás elindítását kezdeményező jelentést.

Ez az első eset, hogy a képviselőtestület az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban “nukleáris opciónak” nevezett eljárást. Tavaly decemberben az Európai Bizottság első alkalommal kezdeményezett hasonló procedúrát Lengyelországgal szemben. Azóta a varsói kormány intézményes párbeszédet folytat a tagállamok képviselőivel az igazságszolgáltatásának függetlenségét érő aggályokról.

A jelentés nemzetközi szervezetek tényszerű beszámolóira és véleményére támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU értékeire, és fennáll ezek súlyos megsértésének a veszélye.

A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentést az EP különleges kettős többséggel fogadta el. Jóváhagyásához a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, amely nem lehetett kevesebb, mint 367, vagyis az összes képviselőnek eggyel több mint a fele. Ezt jóval meghaladta a mostani eredmény. Növelte az elfogadás esélyeit, hogy az EP elnöke — a jogi szolgálat véleményére támaszkodva — úgy döntött: a tartózkodás nem számít szavazatnak. Várható, hogy emiatt a Fidesz megtámadja a szavazási eredményt, ahogyan erre Orbán Viktor miniszterelnök finoman utalást tett strasbourgi beszédében és sajtótájékoztatóján.

Az EP név szerint szavazott, vagyis hamarosan nyilvánosságra kerül, hogy ki hogyan foglalt állást. A jelentést kezdettől fogva fenntartás nélkül támogatták a baloldali, liberális és zöld képviselők. A legnagyobb politikai csoport, a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakciója pedig a voksolás előtti napon a tagok lelkiismeretére bízta, hogy támogatják-e vagy sem a súlyos kritikát tartalmazó megállapításokat.

Az Orbán-rezsimet bíráló benelux, lengyel, portugál és skandináv EPP-sekhez az utóbbi időben egyre többen csatlakoztak a német kereszténydemokraták soraiból. A magyar miniszterelnök strasbourgi szereplése pedig csak olajat öntött a tűzre, mivel nem kompromisszumkész, hanem harcias és támadó volt. Nyitott kérdés, hogy a Sargentini-jelentés néppárti támogatása milyen következményekkel fog járni a Fidesz tagságára a kereszténydemokrata pártcsaládban.

Az EP-jelentés — amelynek hivatalos neve: indoklással ellátott javaslat — felkéri az EU Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot annak megállapítására, Magyarország valóban súlyosan megsérti-e az uniós értékeket. A 7. cikkely első bekezdésének megfelelően a tagállamok illetékes minisztereiből álló döntéshozó fórumnak záros határidőn belül reagálnia kell a parlament felszólítására. Az EU soros elnökségét ellátó Ausztria kormányán a sor, hogy előterjesztést tegyen a következő lépésekre. Várható, hogy a miniszteri testület napirendre tűzi a vitát a magyarországi helyzetről, s ezzel kezdetét veheti egy hosszú párbeszéd.

Több parlamenti politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — hangsúlyozta, hogy a folyamat elindításának a célja nem a szankcionálás, hanem a dialógus.

Az első szakasz végén a Tanács megállapíthatja, hogy Magyarországon valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg. Ehhez a kormányok négyötödének az egyetértése kell. Ha Magyarország nem hajtaná végre az ajánlásokat, akkor — egy ugyancsak elhúzódó konzultációs folyamat végén — a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek valóban sérültek Magyarországon. Ennek kimondásához már nem a miniszterek, hanem az állam- és kormányfők egyhangú szavazata szükséges. Ezt a véleményt az EP-nek is jóvá kell hagynia, méghozzá ismét kettős többséggel. A 7. cikkes eljárás harmadik szakaszában kerülhet sor szankciók kiszabására, például a szavazati jog megvonására. Erről az EU Tanácsa már csak minősített többséggel dönt, és a parlamentnek nem kell hozzájárulnia.