Lengyelország;Podkarpackie;Stomil gumiabroncsgyár;Svejk szobra;Kalwaria Pacłavska;

2014-11-10 06:31:00

Ismeretlen Lengyelország

Sokan jártunk már Lengyelországban. Ismerjük Varsót, Zakopanét, a Mazuri-tavakat. Kortyolgattunk kávét Krakkó mesés főterén. Most egy ismeretlen vidéket fedeztünk fel: az ukrán határ vidékét, a Kárpátaljai vajdaságot. A történelem és a természet emlékeinek és szépségének különös világát, ahová érdemes magyarként ellátogatni.

Lengyelország délkeleti tartománya a Podkarpackie. Székhelye Rzeszow. A környék folyója a San, közel az ukrán határhoz. A 42 ezer lakosú város, Sanok a San-vidék fővárosa.

Már 1339-ben városi rangot kapott és a XIX. században már járt erre vasút. A várost városfal veszi körül. Nagyon híres a sanoki vár, melyet a XVI. században emeltek.

Svejk szobra

Svejk szobra

Az itt található 600 db-os ikongyűjtemény és a vár mellett található pravoszláv templom az egyik leghíresebb Lengyelországban. A főtér szomszédságában látható a II. világháborúban elesett katonák emlékműve.

A csodálatos ikongyűjteménynek magyar vonatkozásai is vannak. Az ikonokat az Erdélyből és környékéről idetelepült magyarok hozták magukkal, akik pravoszláv vallásúak voltak és a vallásukat így terjesztették az itt lakó írástudatlan hegyi pásztorok, a burálok között.

Az ikonokat és imakönyveket szerzetesek készítették a XIV. századtól kezdve. Bennük megjelennek a szentek képmásai. Érdekesség, hogy az ikonokon a szűzanyát mindig a kis Jézus mellett kellett ábrázolni.

Sanokban található Lengyelország legelső és legnagyobb skanzenje, amelyet 1958-ban alapítottak. Itt is természetes környezetükben láthatók az épületek.

A 38 hektáros területen 120 épületet csodálhatunk meg. Ismerős lehet számunkra Sanok másik nevezetessége, a Stomil gumiabroncsgyár is. A hangulatos belvárosban pedig Svejk, a rettenthetetlen katona szobra ül rendületlenül, emlékeztetve a város kalandokban és háborúkban gazdag múltjára.

Kevés lakó – sok vendégszeretet

Lengyelország e vidéke messze esik Varsótól, kevesen lakják és éppen ezért csodálatos természeti értékei vannak. A vajdaságban több nemzeti park és természetvédelmi terület is várja, hogy a turisták is felfedezzék.

Hogy a turizmus fellendüljön és mind többen látogassanak el ide, a lengyel kormány jelentős összegekkel támogatja a falusi turizmust. Az itteni gazdák számára a vendéglátás teljesen természetes.

A szálláson és a bőséges ellátáson kívül megismerhetjük a helyi különlegességet a papírvirág készítést, de akár korongozni is megtanítják a némi kézügyességgel megáldott idegent. Túrázhatunk gyalog, vagy kerékpárral, a vendéglátók készséggel ajánlanak nekünk úti célokat.

Az egyik legszebb környékbeli látványosság a Salina tó, lengyelül Zalew Solinski. A 22 km²-es mesterséges tó a San folyó duzzasztásával jött létre. Három települést is áttelepítettek – templomostól, temetőstől – hogy a korábbi nagy áradások miatt rendszeresen elpusztított vidéken létrehozzák a tavat.

A környék ma már a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma, ahol vízisielni, vízitúrázni vagy akár sétahajózni is érdemes. A Bieszczadi hegység által körülölelt vízfelület nagy kihívást jelent a vitorlázóknak is, hiszen a szélirány itt állandóan változik.

A hucul földje

Lesko városa különösen érdekes hely. A település már a XIV. században létezett és a II. világháborúig Spanyolországból idemenekült zsidók lakták, akik – nem meglepő módon – kereskedelemmel foglalkoztak.

A város zsinagógáját az 1500-as években építették. Az itteni zsidóság is a holokausztnak esett áldozatul, az épületben ma képzőművészeti gyűjtemény látható.

A vidék érdekessége az itt kitenyészetett hucul lófajta. A Keleti-Kárpátokból és Bukovinából származó ló nevét a ruszin hegylakókról, a huculokról kapta.

Az arabs lovaknál kisebb, rendkívül szívós állat vadon is tenyészthető. Az évszázadok alatt a lovagláson kívül szánhúzásra is használták az itteni kemény teleken.

Az ukrán határ közelében igazi kuriózum a ma már lakatlan falu: Posada Riboticka. 1947-ig éltek itt emberek, de az ukránok elűzték őket. Ma már csak a XV. században épült kőtemplom és a parókia épülete emlékeztet rá, hogy a történelem viharaiban sok megpróbáltatáson ment keresztül.

Ez Lengyelország legrégebbi keleti temploma, melyet a tatár támadások ellen erődítménnyé építettek az akkori kolostorokkal, templomokkal együtt. Az emberek elmentek, viszont az eredeti falfestményeket ma bárki megtekintheti.

Zarándokok és a sport szerelmesei

A katolikus Lengyelország második legnagyobb zarándokhelye Kalwaria Pacłavska. A legenda szerint az 1660-as években egy Fredko nevű dúsgazdag ember vadászat közben egy szarvas agancsai között keresztet pillantott meg.

Ekkor épült itt az első templom. Ma ferences szerzetesek lakják. Legnagyobb ünnepe augusztus 11-15 között van, amikor a világ minden tájáról rengetegen zarándokolnak el ide.

A Kárpátalja egyike azon kevés vajdaságoknak, ahol a téli sportok mindegyikét űzhetjük. Különböző nehézségű lejtőkön és jól kiépített sífutópályákon próbálhatjuk ki erőnket, melyek csodálatos nemzeti parkokon és tájvédelmi területeken vezetnek keresztül.

A síszezon Bieszczadyban december közepétől március végéig tart és a hely igazán ideális aktív pihenésre az egész család számára.

A kárpátaljai sípályák többsége csákányos vagy tányéros sífelvonókkal rendelkezik. Nem hiányoznak a korcsolyapályák, ahol igazi skandináv hangulatban lehet szánkózni vagy hórobogózni.

Aki már kipróbálta az éjszakai szánkózást, fáklyák hangulatos fénye mellett érezte kristálytiszta hegyi levegőt az arcán, soha sem feledi el.