EP;terrorizmus;Jean-Claude Juncker;Orbán Viktor;migráció;bevándorlók;Angela Merkel;

2015-11-25 20:00:00

Juncker alaposan beszólt Orbánnak

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén cáfolta meg Orbán Viktor korábbi szavait Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A magyar miniszterelnök minap a Politico című politikai hírportálnak azt nyilatkozta, hogy minden terrorista migráns. Angela Merkel német kancellár egyértelműen üzent: a menekültek szolidáris elosztása és egy állandó elosztási rendszer iránti készség nem jelentéktelen részlet, hanem annak annak a kérdését veti fel, tartósan fenn tudjuk-e tartani a schengeni rendszert.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén cáfolta meg Orbán Viktor korábbi szavait Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A magyar miniszterelnök minap a Politico című politikai hírportálnak azt nyilatkozta, hogy minden terrorista migráns.

A kormányfő az interjúban úgy fogalmazott: tény, hogy az összes terrorista alapvetően migráns, a kérdés csak az, hogy mikor emigráltak az Európai Unióba. Az EP szerdán a terrorizmussal és az arra adható válaszokkal foglalkozott. A plenáris ülésen felszólalt az Európai Bizottság elnöke is, aki külön kiemelte, nem kellene egyenlőségjelet tenni egyrészről a menekültek, menedékkérők és bevándorlók, másrészről pedig a terroristák közé.

„Akik a párizsi támadást végrehajtották, ugyanazok, akik menekülésre kényszerítik a Föld balszerencse sújtotta boldogtalanjait.” – mondta Juncker. Később csatlakozott hozzá Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is. Az európai politikus elfogadhatatlannak nevezte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az Európába érkező menekültek terroristák lennének, hiszen ők pont a terrorizmus áldozatai.

A belső határőrizet nélküli schengeni övezet fenntartásához elengedhetetlen a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló állandó mechanizmus - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében. A kancellár kifejtette: az EU számos szükséges reformot még nem hajtott végre a menekültpolitikában. Schengent ugyanúgy tovább kell fejleszteni, mint a gazdasági és monetáris uniót, vagyis ki kell teljesíteni az integrációt.

Schengen révén az övezet tagjai bizalmi alapon az EU külső határain fekvő tagországokra ruházták át a határőrizet feladatát, de nem tették meg "az utolsó lépést", nem gondolták végig, hogy miként kell eljárni válsághelyzetben, amikor nyomás alá kerülnek a külső határok, és nem döntöttek arról, hogy miként kell válaszolni egy ilyen kihívásra - vélte Merkel. A válasz: a menekültek szolidáris elosztása és egy állandó elosztási rendszer iránti készség nem jelentéktelen részlet, hanem annak annak a kérdését veti fel, tartósan fenn tudjuk-e tartani a schengeni rendszert - fejtette ki a német kancellár. Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültválság globális probléma, amelyet nem lehet bezárkózással kezelni.

A legfontosabb célnak a menekültek számának csökkentését nevezte. Ehhez a nemzeti szintű intézkedések mellett európai uniós és nemzetközi lépésekre is szükség van. Mindenekelőtt Törökországgal kell együttműködni, vele együtt kell gondoskodnia a görög-török uniós külső határ biztosításáról, pénzügyi támogatást kell nyújtania a Törökországban élő menekültek helyzetének javítására, és "legális kontingensek" befogadása révén át kell vállalnia a Törökországra nehezedő terhek egy részét. A menekültkontingensek azt szolgálják, hogy az illegalitást törvényességgel váltsuk fel. Ez nemcsak az EU, hanem Törökország érdeke is - hangsúlyozta Angela Merkel.

Elég egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a német kancellár, amikor arról beszélt Schengen jövője kapcsán, hogy a menekültek elosztásánál mutatott készség is döntő szempont lehet – így fogalmazott lapunknak Balázs Péter volt külügyminiszter. Szerinte ugyanis Merkel mondatának politikai értelme az, hogy semmi nem marad következmények nélkül, nem lehet megtagadni a szolidaritást úgy, hogy az ne okozzon más típusú, maradandó hatást. Balázs szerint ez a politikai üzenet egyre erőteljesebben fogalmazódik meg, csak a magyar kormány nem döbbent még rá, hogy nem bölcs dolog ennyire negatívan hozzáállni a menekült-kérdéshez.

A volt külügyminiszter szerint a mondatnak van egy technikai üzenete is, jelesül az, hogy bár e pillanatban nincs napirenden a schengeni rendszer felülvizsgálata, az viszont egyértelmű, hogy az élet túllépett rajta. A szabályozás ugyanis arra a feltételezésre és korábbi gyakorlatra vonatkozott, hogy az utazók szabályos okmányokkal és kijelölt határokon át közlekednek, ma viszont ez már nincs így; százezrek lépik át a határokat, nem a hivatalos pontokon. Éppen ezért fogja kikényszeríteni az élet, ha nem is az idén, de jövőre mindenképpen Schengen felülvizsgálatát. „Kilyukadt a rendszer” , fogalmazott a szakértő; eleddig a rendszer tagjainak volt a feladta, hogy védjék a külső határaikat, most már azonban egységes normák szerint, közösen gondolkodva és egységes megoldásokat találva kell elvégezni a feladatot. Másként kell védeni a tengeri határokat és másként a szárazföldiekét, de feltétlenül közös cselekvéssel.