Kellemes fából vaskarika

Publikálás dátuma
2015.01.06. 06:45
Iszonytató dolgokról beszélnek szórakoztatóan – Básti Juli és Pokorny Lia FOTÓ: HORVÁTH JUDIT
Puskás Tamás rendezőként és direktorként is gyakran a fából vaskarikával próbálkozik. Komoly társadalmi problémákról is akar beszélni, meg könnyedén szórakoztató is akar lenni, ahogy a Centrál Színházban bemutatott, általa színpadra állított, Jó emberek című darab esetében is.

Puskás Tamás a művészszínház és a bulvár közt lavírozik, mint most a Jó emberek előadása esetében is. Amit felfoghatok úgy is, hogy a mély-szegénységről szól. Arról a négymillió emberről, aki a megélhetés határára került Magyarországon. Meg azokról, akik hirtelen elveszítik az állásukat, és meglehetősen reménytelen, hogy újat találjanak.

Így persze akár adható lenne például az Éjjeli menedékhely is, ami azért csak nívósabb Lindsay-Abaire Jó emberek című darabjánál, igaz, nem olyan könnyen emészthető. Meg az utóbbiban arról is van szó, hogy a meglehetősen nagyszámú leszakadók mellett van egy tőlük nagyon elhúzó, esetleg nem is feltétlenül érdemei okán meggazdagodó réteg, és akkor már eléggé itt vagyunk a mai magyar valóságnál.

Puskásnak mindig is volt társadalmi érzékenysége. De iszonytató dolgokról is szeret viszonylag kellemes formában beszélni, no ez a totális fából vaskarika, és, hogy ez még sokszor sikerül is neki, az pedig különösen az. Eltalál vele egy széles nézői réteget.

Ezúttal Básti Juli olyan pénztárosnőt játszik, aki egyedül tartja el fogyatékos lányát, emiatt, meg tán általános hebrencssége miatt is, rendszeresen késik a munkahelyéről, ezért kirúgják. Innen kezdődik az előadás, Margie megint lihegve berobban késve, Stevie a fiatal főnök pedig közli vele, hogy nem lesz módja többet késni. Margie megpróbálja kirimánkodni, hogy maradhasson.

Levegővétel nélkül, egyfolytában dől belőle a szó, eszelősen gesztikulál, erős a mimikája, bedob apait-anyait. De Stevie, Rada Bálint megszemélyesítésében, csak áll, érzékelteti, hogy neki is kellemetlen kirúgni a munkaerőt, az is komoly lelki teher De hát bármikor kap helyette mást, akár kevesebbért, akivel nincs probléma, akivel gördülékenyen biztosítható az üzletmenet, és ez a lényeg.

Básti groteszkbe fordítja a jelenetet, annyira túlspilázza, hogy az már-már röhejesen vicces, ugyanakkor kiül a jeges rémület az arcára, hogy mi lesz vele, és az önállóan létezni képtelen felnőtté vált gyerekével. Ez az, amikor jól sikerül a fából vaskarika. A következő jelenetben, amikor a kétségbeesett munkanélküli, bejelentés nélkül, betrappol egy menő orvosi rendelőbe, ahol iskoláskori pasija praktizál, már kevésbé.

Ez ugyanis epikus rész, itt tudjuk meg, hogy mindketten a város pereméről, csaknem nyomortanyáról származnak, a férfi viszonylag sokra vitte, a nő meg bent maradt a gödörben, és most remél, sőt akár ingerülten követel, némi igazságtételt. A doktor meghívja a lakásába egy elegáns partira, hogy ott hátha összeismerkedik valakivel, aki segíteni tud. A parti az orvos gyermekének betegsége miatt elmarad, de ezt Margie nem hiszi, meg van győződve róla, hogy le akarják rázni, ezért váratlanul betoppan a lakásba. És kitálal férje kellemetlen múltjáról a feleségének, a fényűző házukban.

Szervét Tibor az orvos, aki gondosan vasalt öltönyben, selyemsálban, elegánsan laza igyekszik lenni otthon is. De a kiváló színész megmutatja az uborkafára felkapaszkodottak leplezni próbált görcsösségét, a nagyzolásból a gyakori elbizonytalanodásba váltó érzéseiket. Azt, hogy soha nem lesz képes igazán laza lenni. Hogy a földi javak, a biztos lábakon álló egzisztencia, és a család ellenére, ripsz-ropsz kihúzható lába alól a talaj.

Parti Nóra olyan feleséget alakít, aki anyagilag nyilvánvalóan a férjétől függ, disztingváltan szuper divatos, és drága holmikban jár, agyonápolt, és kívánatos nő, meg magabiztos társalkodónő is. Van közben benne valami dermesztő hidegség, csaknem gépiesség. Pokorny Lia Margie barátnőjeként szintén nem jut egyről a kettőre, de, ha szűkösen is, ő legalább magát eltartja egyik napról a másikra.

A Szabó Éva által játszott idősebb barátnőt sem veti fel a pénz, bár azért neki legalább lakása van, aminek egy részét kiadhatja Marginek, aki eléggé nehéz természet, ahogy a többiek is megérik a pénzüket. Torzultak valamennyien.

Ez a társadalom nem kedvez az emberi a kiteljesedésnek, és így a jóságnak sem. Kemény közlendő. Komoly tehetséget igényel mindezt alapvetően kellemes formában adagolni. Ezért minden elismerésem Puskásé. Miközben csak ott van bennem a kétely, hogy ilyen súlyú tartalmaktól nem kellene-e gyomorgörcsöt kapnom, napokig nem aludnom? Érezhetem csak simán jól magam a színházban?

Szerző

Veszélyes lenne a grexit

Publikálás dátuma
2015.01.06. 06:36
A Sziriza elnöke, Alekszisz Tsziprasz megerősítette: ha hatalomra kerül, felmondja a hitelmegállapodást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Egyre többször merül fel Görögországnak az euróövezetből való kilépése annak kapcsán, hogy a január 25-én esedékes választás esélyese a hitelmegállapodást elutasító baloldali radikális Sziriza. Megoszlanak a vélemények arról, milyen következményei lennének egy ilyen fejleménynek az Európai Unióra nézve.

Az elsődleges kérdés az, kiléphet-e egyáltalán Athén az eurózónából. Az Európai Bizottság szerint nem, mert az euróövezeti tagság „visszavonhatatlan”. De kizárni sem lehet a görögöket az unió alapszerződése szerint. Csakhogy az Európai Központi Bank (EKB) csökkentheti oly mértékben a görög bankok refinanszírozási lehetőségeit, hogy Athénnak nem marad más választása: más fizetőeszközt kell bevezetnie.

A görögök euróövezetből való távozása, azaz a grexit esetleges veszélyeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A Spiegel hétvégén azt sugallta, a német kormány nem tartaná ördögtől valónak, ha Athén feladná az eurót, mivel Berlin abból indul ki, hogy a sérülékeny francia és az olasz gazdaság nem érezné meg ennek hatásait. De nem mindenki ért ezzel egyet.

A 2012 októberében életbe lépett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ugyanis önmagában még nem jelent garanciát a teljes pénzügyi stabilitásra, de a dominóeffktus esélyét valóban csökkenti - vélik. 2010-ben Berlin még azért ragaszkodott annyira Görögország euróövezetben való maradásához, s az ország megmentéséhez, mert más euróövezeti országok bukása is elkerülhetetlen lett volna.

Ne feledjük, Írországot és Portugáliát is csak hitellel sikerült megmenekíteni, s részben legalábbis, talpra állítani. Azóta azért javult a helyzet, de még messze nem ideális, kivált a magas francia és olasz államadósság miatt.

Görögországgal kapcsolatban az unió eddigi stratégiája, nevezetesen az, hogy az országnak csöpögtetik a hitelt az újabb és újabb reformok fejében, hosszabb távon nem volt sikeres. Bár a görög kormány még nem tudta lehívni az összes hitelt, a reformokra való nyitottsága sem a régi, mivel a lakosság nagy részének elege van a megszorításokból. A görögök nem óhajtanak továbbhaladni a hitelezők által előírt úton, hiszen ők csak azt tapasztalták, hogy megugrott a szegények aránya, jelentősen csökkent az életszínvonal.

Az euróövezet országai az összes görög adósság nyolcvan százalékát, mintegy 260 milliárd eurót fedezik. Amennyiben Görögország távozna az euróövezetből, ez a pénz, vagy legalábbis ennek egy jelentős hányada egyszerűen elveszne. Ezért szakértők szerint a grexit helyett még mindig jobb megoldás lenne a részleges adósságelengedés.

A Spiegel hétvégi cikke után több vezető közgazdász figyelmeztetett a görögök eurózónából való esetleges kilépésének veszélyeire. Peter Bofinger a Welt am Sonntagnak kifejtette, egy ilyen lépés igen nagy rizikót jelentene a teljes euróövezetre nézve. „Ezzel csak kiengednénk a szellemet a palackból, s a helyzeten nagyon nehezen lehetne úrrá lenni” – hangoztatta.

A müncheni központú gazdaságkutató intézet, az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn is úgy vélte, inkább az adósságelengedés jelentené a megoldást. Mint mondta, Görögország még mindig mérföldekre van attól, hogy versenyképessé váljon. Úgy véli, sosem lesz abban a helyzetben, hogy valóban képes legyen a hitel visszafizetésére.

Olli Rehn volt pénzügyi biztos szerint elkerülhető az adósságelengedés, ha hosszabb időt adnának Görögországnak a hitel visszafizetésére. A Berenberger Bank számításai szerint ha Athén búcsút intene az euróövezetnek, 70 milliárd eurónyi német adópénz veszne el. A görög lakosság háromnegyede mindenesetre úgy nyilatkozott, mindenképpen azt szeretné, hogy hazája az euróövezetben maradjon.

Szerző
Frissítve: 2015.01.05. 21:05

Veszélyes lenne a grexit

Publikálás dátuma
2015.01.06. 06:36
A Sziriza elnöke, Alekszisz Tsziprasz megerősítette: ha hatalomra kerül, felmondja a hitelmegállapodást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Egyre többször merül fel Görögországnak az euróövezetből való kilépése annak kapcsán, hogy a január 25-én esedékes választás esélyese a hitelmegállapodást elutasító baloldali radikális Sziriza. Megoszlanak a vélemények arról, milyen következményei lennének egy ilyen fejleménynek az Európai Unióra nézve.

Az elsődleges kérdés az, kiléphet-e egyáltalán Athén az eurózónából. Az Európai Bizottság szerint nem, mert az euróövezeti tagság „visszavonhatatlan”. De kizárni sem lehet a görögöket az unió alapszerződése szerint. Csakhogy az Európai Központi Bank (EKB) csökkentheti oly mértékben a görög bankok refinanszírozási lehetőségeit, hogy Athénnak nem marad más választása: más fizetőeszközt kell bevezetnie.

A görögök euróövezetből való távozása, azaz a grexit esetleges veszélyeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A Spiegel hétvégén azt sugallta, a német kormány nem tartaná ördögtől valónak, ha Athén feladná az eurót, mivel Berlin abból indul ki, hogy a sérülékeny francia és az olasz gazdaság nem érezné meg ennek hatásait. De nem mindenki ért ezzel egyet.

A 2012 októberében életbe lépett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ugyanis önmagában még nem jelent garanciát a teljes pénzügyi stabilitásra, de a dominóeffktus esélyét valóban csökkenti - vélik. 2010-ben Berlin még azért ragaszkodott annyira Görögország euróövezetben való maradásához, s az ország megmentéséhez, mert más euróövezeti országok bukása is elkerülhetetlen lett volna.

Ne feledjük, Írországot és Portugáliát is csak hitellel sikerült megmenekíteni, s részben legalábbis, talpra állítani. Azóta azért javult a helyzet, de még messze nem ideális, kivált a magas francia és olasz államadósság miatt.

Görögországgal kapcsolatban az unió eddigi stratégiája, nevezetesen az, hogy az országnak csöpögtetik a hitelt az újabb és újabb reformok fejében, hosszabb távon nem volt sikeres. Bár a görög kormány még nem tudta lehívni az összes hitelt, a reformokra való nyitottsága sem a régi, mivel a lakosság nagy részének elege van a megszorításokból. A görögök nem óhajtanak továbbhaladni a hitelezők által előírt úton, hiszen ők csak azt tapasztalták, hogy megugrott a szegények aránya, jelentősen csökkent az életszínvonal.

Az euróövezet országai az összes görög adósság nyolcvan százalékát, mintegy 260 milliárd eurót fedezik. Amennyiben Görögország távozna az euróövezetből, ez a pénz, vagy legalábbis ennek egy jelentős hányada egyszerűen elveszne. Ezért szakértők szerint a grexit helyett még mindig jobb megoldás lenne a részleges adósságelengedés.

A Spiegel hétvégi cikke után több vezető közgazdász figyelmeztetett a görögök eurózónából való esetleges kilépésének veszélyeire. Peter Bofinger a Welt am Sonntagnak kifejtette, egy ilyen lépés igen nagy rizikót jelentene a teljes euróövezetre nézve. „Ezzel csak kiengednénk a szellemet a palackból, s a helyzeten nagyon nehezen lehetne úrrá lenni” – hangoztatta.

A müncheni központú gazdaságkutató intézet, az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn is úgy vélte, inkább az adósságelengedés jelentené a megoldást. Mint mondta, Görögország még mindig mérföldekre van attól, hogy versenyképessé váljon. Úgy véli, sosem lesz abban a helyzetben, hogy valóban képes legyen a hitel visszafizetésére.

Olli Rehn volt pénzügyi biztos szerint elkerülhető az adósságelengedés, ha hosszabb időt adnának Görögországnak a hitel visszafizetésére. A Berenberger Bank számításai szerint ha Athén búcsút intene az euróövezetnek, 70 milliárd eurónyi német adópénz veszne el. A görög lakosság háromnegyede mindenesetre úgy nyilatkozott, mindenképpen azt szeretné, hogy hazája az euróövezetben maradjon.

Szerző
Frissítve: 2015.01.05. 21:05