Kossuth tér;tüntetés;rabszolgatörvény;

2018-12-14 11:23:34

Keményedő tüntetők, jogsértő rendőrök

A rendőrség magukból kivetkőzött tüntetőkről ír, egy tömeges lincselésnél sokkal higgadtabban fogalmaztak.

A korábbiaknál több erőszak keretezte a túlóratörvény és a kormánypárti jogsértések miatt kirobbant tüntetéseket: a tömeg több ponton csetepatéba keveredett a rohamrendőrökkel, akik rendre úgy reagáltak, mintha hergelni akarnák a demonstrálókat.

A korábban a tömeget általában szabályosan, hangosbemondón keresztül csitító rendőrség most valamiért nem kommunikált az emberekkel, számos alkalommal figyelmeztetés nélkül vetett be könnygázt. Végül fura eljárásban igazoltattak tüntetőket, amikor kamerába mondatta velük az adataikat. (A rendőrség szerint mindössze egy személyt állítottak elő hivatalos személy elleni erőszakért, így 36-ra nőtt a heti demonstrációk miatt eljárás alá vont személyek száma.)

Emlékeztetőül: a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet nevű diákcsoport hívott mindenkit a Parlament elé, a menetbe a pártok (Momentum, Jobbik, Párbeszéd lobogói is feltűntek, illetve az MSZP, LMP képviselői is részt vettek). Az öt órakor startoló békés demonstráció résztvevői hat órakor elindultak a Kossuth térről, előbb a Margit Hídon átvonultak, majd a budai rakparton a Lánchídon keresztül visszakanyarodott Pestre és az Andrássy út, majd a körút érintésével visszaértek a Kossuth térre.Az út során fokozatosan vált a békés tüntetés erőszakosabbá. A körúton az egyik Momentum-aktivista egy ködgyertyát elő vett, mire a rendőrök megpróbálták kiemelni a tömegből. Ekkor dulakodás alakult ki, végül az aktivistát csak azonosították, ám nem vitték el. Késő este a Kossuth térre visszaért tömeget a tüntetés szervezői többször is nyugalomra intették, ám hiába, repültek a flakonok, a füstbombák az időközben védőfelszerelésbe öltözött, a Parlament bejárata előtt felsorakozott rendőrök közé. (Az erőszakszervezet tájékoztatása szerint két rendőr sérült meg: egyik a fején másik a combján.)

A felvételek tanúsága szerint igazán „radikálisok” a Momentum aktivistái voltak, maga Fekete Győr András Momentum-elnök is hajított füstbombát a rendőrsorfal felé - ezt a kamerák előtt el is ismerte, mondván:„vannak eszközök, amivel bizonyos esetben élni kell a tiltakozáshoz”, és a füstgránát nem bánt senkit. 

Amikor Donáth Anna, a Momentum alelnöke meggyújtott és magasba emelt egy pirotechnikai fáklyát, a rendőrök külön figyelmeztetés nélkül lerohanták, a földre teperték, kíséretét könnygázzal lefújták. A Momentum reggeli közleménye szerint a fiatal politikust egy kőbányai rendőrőrsre vitték, és csak reggel hatkor engedték el.

Az, hogy a rendőrség a videofelvételek tanúsága szerint figyelmeztetés nélkül fújta a könnygázt a tüntetőkre, jogsértőnek tűnik. Mint arra a Helsinki Bizottság közleménye rámutat: a rendőröknek három esetben vethetnek be vegyi eszközt (könnygázt vagy paprikasprayt): tömegoszlatás során, életet/testi épséget veszélyeztető támadás kivédésekor, illetve ha a tüntetők ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. Ráadásul ilyenkor is szükséges előzetes figyelmeztetés - ebben a kérdésben a rendőrség eljárása egyértelműen jogsértőnek tűnik. A rendőrségi törvény 59-es paragrafusa egyértelműen leszögezi, hogy a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell a könnygáz alkalmazására is.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is rámutatott: a rendőrök egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. „Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.” A rendőri "válaszok" (például a tömegbe fújt könnygáz) azokat is érintette, aki nem voltak részesei az erőszakos megnyilvánulásoknak. A TASZ közölte: a szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük.

A rendbontásokról a rendőrség honlapja feltűnően hatásvadász címekkel számolt be, így a szerdai tüntetés után sokáig „Semmi sem szent?” címmel futott az a cikk, amelyben azt taglalták, hogy a szerdai tüntetésen állítólag volt, aki megpróbált lopni az Országház előtti karácsonyfa elé támasztott szánkókból. De a késő esti, autóablak-betörések és felborogatott kukák kapcsán is szokatlan hangsúllyal „magukból kivetkőzött tüntetőkről” írt a rendőrség közleménye.

Összehasonlításképpen érdemes felidézni: tavaly novemberben egy Fradi meccsen, a Groupama Aréna előterében kirobbant rendkívül súlyos verekedésnél, amikor két szurkolói tábor egymásnak esett (több embert megkéseltek egy személyt pedig eszméletlenre rugdostak), a BRFK sajtóosztálya szakszerű tényszerűséggel csak annyit közölt: "eddig tisztázatlan okból verekedés tört ki", és "a verekedés során az elsődleges információk szerint egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült".