Két össze nem illő ember a golfpályán

Mától két napig Donald Trump floridai, Mar-a-Lagó-i rezidenciájának vendége lesz Hszi Csin-ping kínai elnök. Jócskán lesz mit megbeszélnie amerikai vendéglátójával, aki az elnökválasztási kampányban azt közölte, 45 százalékos védővámokkal sújtaná a kínai termékeket. Észak-Korea ügyében sem lesz könnyű megállapodásra jutniuk.

Amikor Angela Merkel három héttel ezelőtt Washingtonba látogatott, az egész világ nagy érdeklődéssel várta a kancellár és az amerikai elnök találkozóját, hiszen két teljesen eltérő személyiségről van szó. Ugyanez azonban elmondható Hszi Csin-pingről és Donald Trumpról is. A kínai elnök a protokoll, a kiszámíthatóság embere. Mindent előre, pontról pontra megtervez, talán még gesztusait is. Trump ezzel szemben igazi provokatőr, teljesen kiszámíthatatlan, s minden további nélkül felrúgja a protokollt például azzal, hogy vendégével (történetesen Angela Merkellel) nem fog kezet a sajtóértekezleten, vagy rácsapja a telefont az ausztrál miniszterelnökre.

Nagy kérdés, mennyire lesznek képesek közös nevezőre jutni csütörtökön és pénteken, az amerikai elnök floridai, Mar-a-Lagó-i rezidenciáján esedékes találkozóik során. Ahhoz azonban, hogy megbeszéléseiket siker koronázza, Trump nem követheti el ugyanazokat a példátlan diplomáciai – fogalmazzunk így - baklövéseket, mint eddig, a kínai vezetők ugyanis sokat adnak az előírásokra. A két vezető eleve kétkedéssel tekint egymásra. Trump még az amerikai elnökválasztási kampány során azt találta mondani, hogy Peking kereskedelmi szempontból „ki akarja fosztani” az Egyesült Államokat, s Kínában annak sem volt túl kedvező a visszhangja, hogy Washington jelentős fegyverüzletre készül Tajvannal. Sőt, Trump rögtön a megválasztása után eltért a több évtizedes amerikai állásponttól, amikor fogadta a tajvani elnök gratuláló telefonját. Februárban mindenesetre a Hszi elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során azt közölte, tiszteletben tartja az egy Kína-elvet.

Az sem volt túl barátságos lépés az amerikai elnök részéről, hogy múlt héten elrendelte az Egyesült Államok külkereskedelmi kapcsolatainak felülvizsgálatát. Mint fogalmazott, „kiigazítjuk a rossz kereskedelmi megállapodásokat”. Ez elsősorban szintén Kínának szólt.

Mar-a-Lagóban is a külkereskedelem lesz az egyik legfőbb témakör. A kampányban Trump még 45 százalékos védővám bevezetésével fenyegette a kínai importot. Ennek kapcsán európai vezetők is arra kérték az amerikai elnököt, tekintsen el a protekcionizmustól. Ugyanakkor egy ilyen lépés hatásait nemcsak a kínaiak, hanem az amerikai vásárlók is megéreznék, hiszen jelentősen megdrágulnának az eddig igen olcsónak számító ázsiai termékek. Trump egy másik kampányígérete is dugába dőlhet. Ugyan azt akarja, hogy az amerikai gyárak helyezzék vissza termelésüket az Egyesült Államokba, Kínában azonban még mindig sokkal inkább megéri fenntartani gyáraikat.

Trumpnak sem állhat érdekében, hogy feszítse a húrt a kínai elnökkel, hiszen az Egyesült Államoknak szövetségesekre lenne szüksége a világpolitikában. S Hszi elnök sem ellenségként érkezik. Belpolitikai szempontból is fontos számára a tárgyalások sikere, hiszen novemberben tisztújításra kerül sor a pártvezetésben, leváltják a legfőbb politikai vezetés, a kínai állandó tanács több tagját. Az államfő meg akarja szilárdítani a hatalmát, erős vezetőként kell a központi bizottság elé állnia, ezt azonban csak úgy valósíthatja meg, ha hazája külpolitikája is kiegyensúlyozott. Elképzelhető ezért, hogy Hszi elnök kisebb kereskedelmi engedményre is hajlandó lesz, s Trump is azt hangoztatja majd a tárgyalások után, hogy jó marad a két ország viszonya. A kiegyezést vetítették előre Cseng Ze-guang kínai külügyminiszter-helyettes szavai is, aki kifejtette, gazdasági szempontból több lehetőség adódik az együttműködésre. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrégiben, Kínában tett látogatása során pedig azt hangoztatta, hogy a két nagyhatalom együttműködésének konfliktusoktól mentesnek kell lennie, s a kölcsönös megbecsülésen kell alapulnia.

A két ország viszonyában azonban nemcsak a kereskedelmi kérdések keltenek feszültséget. Trump már szinte hetente szólítja fel Kínát arra, fogja vissza Észak-Koreát. Mint a Financial Times hétfői számának elmondta, ha ezt nem teszi meg, akkor Washington akár egyedül is fellépne a sztálinista állammal szemben. Hangzatos kijelentés ugyan, de ettől a lehetőségtől Kínánál is jobban retteg az Egyesült Államok egyik legfontosabb ázsiai szövetségese, Dél-Korea. Ha ugyanis Washington háborút indítana Észak-Korea ellen, abból Szöul aligha maradhatna ki. Valóságos Armageddon fenyegetne a Koreai-félszigeten, halálos áldozatok millióival. Dél-Korea nem lelkesedne azért a forgatókönyvért sem, hogy az északi szomszéd egyik napról a másikra omoljon össze, hiszen ez esetben észak-koreaiak milliói áramlanának dél felé.

Washington attól tart, talán nem alaptalanul, hogy Phenjan négy éven belül képes lesz akár az Egyesült Államok ellen is nukleáris támadást indítani, hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétáival. Egyelőre nem tudja miniatürizálni nukleáris tölteteit, s célba juttatni a rakétákat, szakértők szerint azonban ez csak idő kérdése. Trumpnak abban igaza van, hogy Peking kezében lehet az észak-koreai probléma megoldásának kulcsa, s ha egyáltalán létezik olyan állam a világon, amely képes nyomást gyakorolni Kim Dzsong Unra, az kizárólag Kína lehet. Igaz, ezt is csak óvatosan lehet kijelenteni, mert a kis vezér lépéseiből hiányzik mindenfajta racionalitás. S éppen emiatt veszélyes. A nukleáris programot nem elrettentő erőnek, hanem saját játékszerének tartja.

Kína február közepén bejelentette, felfüggesztette észak-koreai szénimportját. Ez évi egymilliárd dolláros kiesést jelentene a phenjani rezsim számára. Kérdéses azonban, hogy mennyire veszi komolyan Peking ezt az intézkedést. A Daily North Korea ugyanis azt írta, hogy titokban továbbra is hajókon szállítanak szenet kínai kikötőkbe.

Felettébb kérdéses, hogy Észak-Korea kapcsán előmozdulást hoz-e a találkozó. Peking továbbra sem akar keményebben fellépni Észak-Korea ellen, hiszen Szöulhoz hasonlóan szintén tart a rezsim teljes összeomlásától. Az viszont teljesen valószínűtlen, hogy az amerikai elnök, beváltva fenyegetését, egyedül lépne fel Phenjannal szemben.

Trump már a floridai helyszínnel is jelezni kívánja vendéglátója számára, mennyire nagyra becsüli őt. Ilyen kegyben eddig csak Abe Sinzo japán miniszterelnök részesült, aki februárban golfozhatott együtt Mar-a-Lagóban Donald Trumppal. Hszi elnök azonban aligha veszi a kezébe a golfütőt, de legalábbis furcsán venné ki magát. 2015 októberében ugyanis a kínai pártvezetés határozatban lépett fel a golf és a falánkság ellen...

A két elnök közötti közeledésnek aligha lesz akadálya a kínai emberi jogok helyzete. Trump eddig nem sok érdeklődést mutatott ezen kérdések iránt.

Visszafogott a pekingi média

A kínai média felettébb visszafogott a találkozót illetően, alig foglalkozott a ma kezdődő eseménnyel. Az Újkína hírügynökség hétfőn honlapján közölte Sean Spicer három nappal korábbi megnyilatkozását. A Fehér Ház szóvivője azt közölte, Trump várakozásokkal tekint a találkozó elé.