Kettős mércét kiált Bukarest, minden eszközt kész bevetni az Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2019.04.16. 20:20

Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a romániai jogállam helyzetét, és kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni, hogy az ország visszatérjen a helyes útra. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos ezekkel a szavakkal adta a román kormány és a parlament tudtára, hogy brüsszeli szankciós eljárásoknak néznek elébe, ha nem módosítják az EU alapértékeit sértő döntéseiket és nem állítják helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét. A markáns bizottsági vélemény az Európai Parlament hétfő esti vitájában hangzott el, ahol a képviselők nagy része bírálta a romániai bíróságokra és ügyészségekre nehezedő politikai nyomást, míg a román kormánypárthoz tartozó szocialisták védelmükbe vették a hazai döntéseket. Több felszólaló nehezményezte, hogy a parlamenti eszmecseréről hiányoztak az EU soros elnökségét betöltő román kormány képviselői. Néhányan kifogásolták Frans Timmermans alapjogokért felelős bizottsági alelnök távollétét is. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német néppárti elnöke a 7. cikkelyes eljárással és az uniós pénzek megvonásával fenyegette meg a független bíróságok és az anti-korrupciós ügyészség ellen hadjáratot folytató bukaresti kormányt. Szerinte még egyetlen tagállamban sem omlott össze olyan gyorsan a jogállam, mint Romániában. Az osztrák Jozef Weidenholzer, a szocialista frakció vezérszónoka úgy vélte, hogy a román kormány ugyan nem igyekszik orvosolni az EU által szóvá tett problémákat, de a vitát párbeszéd útján kell rendezni. Monica Macovei román ellenzéki EP-képviselő azt mondta, országa lassan a bűnözők diktatúrájává válik. A holland zöldpárti Judith Sargentini felrótta a jelen nem lévő soros elnökségnek, hogy összejátszva a budapesti kormánnyal, halogatja a Magyarországgal szemben elindult 7. cikkelyes eljárást, és a román Laura Codruța Kövesi jelölésének akadályozásával megpróbálja ellehetetleníti az Európai Ügyészség létrehozását. A román szocialista Dan Nica azzal vádolta meg képviselőtársait, hogy az EP üléstermében választási kampányt folytatnak, és hazugságokat terjesztenek Romániáról. Felidézte, hogy az európai főügyész posztjára jelölt és az uniós képviselőtestület által támogatott Laura Codruța Kövesi romániai főügyészként titkos megállapodást kötött a titkosszolgálattal. A román kormánypárti hozzászólók kifogásolták, hogy az EU még le nem zárt ügyészi nyomozásokba és bírósági perekbe próbál beavatkozni, és kettős mércét alkalmaz.
Frissítve: 2019.04.16. 20:21

Szigorít az EP: nehezebb lesz bombát gyártani

Publikálás dátuma
2019.04.16. 19:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A robbanószerkezetek házi előállításához felhasználható vegyszerek használatára és forgalmazására vonatkozó szabályok további szigorítását fogadta el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
A 616 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 21 tartózkodással elfogadott, és a tagállamok szakminisztereivel már egyeztetett új szabály felszámolva a meglévő hézagokat új vegyszereket vesz fel a betiltott szerek listájára, és egyértelmű engedélyezési és nyomonkövetési rendszereket hoz létre a veszélyes vegyszerek értékesítése területén. Az új szabályok a veszélyes vegyszerek internetes kereskedelmére is vonatkoznak. Mint közölték, az intézkedés fontosságát az indokolja, hogy az Európai Unió területén 2015 és 2017 között elkövetett terrorista támadások közel 40 százalékában házilag készült robbanószerkezeteket használtak, amely egyértelműen rámutat a vonatkozó uniós szabályzás hiányosságaira. A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek törvényes célokra felhasználhatók, de vissza lehet élni velük házi készítésű tiltott robbanóanyagok előállítása céljából. Az új szabályok korlátozzák majd az ilyen anyagok lakossági elérhetőségét, és biztosítják, hogy a gyanús tranzakciók az ellátási lánc minden pontján megfelelő módon ellenőrizhetőek legyenek. A tagállamoknak a rendeletben foglalt feltételek mellett továbbra is lehetőségük lesz olyan engedélyezési rendszerek létrehozására, amelyek révén bizonyos korlátozott robbanóanyag-összetevők a fentiek ellenére is elérhetők lesznek a lakosság számára. Az új szabályok emellett számos képzési és tájékoztatási kötelezettséget is bevezetnek a nemzeti ellenőrző hatóságok, valamint azon gazdasági szereplők számára, amelyek robbanóanyag-prekurzorokat állítanak elő vagy forgalmaznak. A szabályozást még hivatalosan jóvá kell hagynia az uniós szakminiszterekből álló Tanácsnak a hatálybalépés előtt. Az új szabályokat 18 hónappal az unió hivatalos lapjában való közzététel után kell alkalmazni. A korábban kiadott engedélyek az új szabályok alkalmazását követő 12 hónapig maradnak érvényben.
Szerző

14 bírósági épületet ürítettek ki bombafenyegetés miatt Szentpéterváron

Publikálás dátuma
2019.04.16. 18:03
Képünk illusztráció
Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP
Múlt hónapban hasonló okok miatt át kellett vizsgálni a moszkvai metróhálózat több mint 200 megállóját.
Névtelen bombafenyegetés miatt kedden Szentpétervár városi és 14 kerületi bíróságának épületét kellett kiüríteni a 22-ből - közölte az orosz város törvényszékeinek sajtószolgálata. Március 19-én hasonló okok miatt át kellett vizsgálni a moszkvai metróhálózat több mint 200 megállóját. Egy nappal korábban Moszkvában bombafenyegetés érte az osztankinói tévétornyot és az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) sabolovkai stúdióját is. Szintén fenyegető üzenet kapott a Rosszija rádió. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint 800 hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy 700 objektumot kellett átkutatni, ami miatt 165 ezer embert evakuáltak. A TASZSZ azt jelentette, hogy 21-én és 22-én több mint 700 bankfiókban, 20 üzletben és bevásárlóközpontban, valamint 14 iskolában és bevásárlóközpontban helyeztek kilátásba robbantást ismeretlenek.
Robbanószerkezetet sehol nem találtak.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Izvesztyija című napilapban március 25-én megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés futott be az orosz hatóságokhoz, a legtöbb közülük külföldről. Kijelentette, hogy 
mintegy 400, robbantással fenyegetőző telefonálót és e-mail-küldőt sikerült beazonosítani, közülük többek ellen büntetőeljárás indult.

 2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek. Az RBK című gazdasági napilap február végén azt írta, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a bűnözők az e-mailt részesítették előnyben.
Szerző