Ki lesz a Fővárosi Törvényszék elnöke?

Publikálás dátuma
2019.05.23. 18:29

Fotó: Népszava
Bár május 28-ig kellene Handó Tündének döntenie a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki tisztségére kiírt pályázatról, információnk szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke eddig egy pályázót se hallgatott meg.
Az FT előző elnökének, Fazekas Sándornak a hatéves megbízatása másfél éve lejárt, s a korábbi két pályázatot, amelyeken csak Fazekas indult, Handó eredménytelenné nyilvánította, majd tavaly május 28-i hatállyal egy év határozott időre a korábban plágium miatt az FT elnökhelyettesi posztjáról lemondott Vida Juditot bízta meg a törvényszék elnöki teendőivel. Az egyik mostani pályázó nem más mint Vida, a másik aspiráns pedig Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője. Mivel a mostani FT-elnöki pályázat határideje március 20. volt, érthetetlen Handó késlekedése. Hacsak nem fogja ismét eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot, hiszen az általa megbízott Vidát az FT összbírói értekezlete 17,04 százalékra értékelte, míg Vadász 65,04 százalékos támogatást kapott. Handó ettől az értékeléstől csak az OBT jóváhagyásával térhetne el, ám arra kevés az esély, hogy az OBH-elnökkel egy éve csatázó bírói tanács ne saját tagját támogassa a Handó emberének számító Vidával szemben. Így ha meghallgatja is a napokban Vadászt az OBH elnöke – ami törvényi kötelezettsége –, utána várhatóan ismét eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot. Úgy tudjuk, az OBH elnöke ezek után ismét határozott időre megbíz valakit az elnöki teendőkkel, aki azonban már nem Vida Judit lesz, hanem Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője, Handó kabinetvezetője, a II. és III. kerületi bíróság korábbi bírája. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.23. 18:36

EP-kampány: ennyi mandátumért küzdenek eséllyel a magyar pártok

Publikálás dátuma
2019.05.23. 17:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyelőre fej-fej mellett haladnak a mérvadó ellenzéki pártok, hogy melyikük teljesíthet a vártnál jobban, az a részvételtől függ.
A „majdnem egyenlőek” csatájába torkollik a kampány, legalábbis ami az ellenzéket illeti, ezt mérte a Népszava megbízásából kutató Publicus Intézet. Jelen állás szerint az MSZP, a Jobbik, illetve a DK várománya egyaránt két képviselő. Pontosabban ez a szám, amire nagy összegben lehet fogadni, a képlet ugyanis – a belső erőviszonyok függvényében változhat. A DK népszerűsége 11 százalékos a biztosan szavazó pártválasztók körében, ezzel a jelek szerint elérte a plafont. A listavezetőnek Dobrev Klárát állító párt az utóbbi egy hónapban szívta fel magát – egyrészt sikerrel csábította el az MSZP radikálisainak egy részét, másrészt a bizonytalanokat győzött meg. Jellemzően azokkal a szociális ígéretekkel, melyeket először az MSZP publikált Szociális Európa programjában. Az MSZP-t és a Jobbikot ennél többen kedvelik – mindkettő támogatottsága 13 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy jó szereplés esetén bármelyikük behúzhat három EP-képviselőt is. A plusz egy fő esélye a mozgósítási képességgel egyenesen arányos. Jelenleg a mintegy 8,2 millió választó 46 százaléka bizonygatja, hogy vasárnap eljut az urnáig. Ez meglepően jó arány lenne, ugyanis 2014-ben mindössze a szavazók 29 százaléka adta le a voksát. Magyarán öt évvel ezelőtt jóval kevesebb, körülbelül 114 ezer voks is elég volt egy mandátumhoz, most pedig az említett 46 százalékos részvétel mellett majdnem 180 ezer voks szükségeltetik egy brüsszeli helyhez. (A jóval reálisabb 40 százalékos „fülkébe vonulási arány” esetén is hozzávetőleg 156 ezer szavazat kell egy EP-képviselő megválasztásához.) Azaz ahogy nő a részvétel, úgy javul azoknak a pártoknak az esélye, amelyeknek van tartaléka. Utóbbi nagyságával kapcsolatban az adhat támpontot, melyik formációra hányan szavaznának, ha országgyűlési választások lennének. Ebben az esetben az MSZP és a Jobbik is jobban áll – a biztosan szavazó pártválasztók 16 százaléka szereti a szocialistákat, illetve 15 százaléka az egykori radikális pártot. Viszont „az országgyűlési választásos körben” a DK csak a biztosan szavazó pártválasztók 7 százalékának támogatottságát bírja. Úgyhogy alacsony részvétel esetén a legvalószínűbb, hogy az MSZP, a Jobbik és a DK hat helyen osztozik. Illetve a Publicus úgy találta, hogy „csekély érdeklődés esetén” még egy ellenzéki mandátum valószínű – ez pedig a Momentumnak jut. A pártra az EP-megmérettetésen a biztos pártválasztók 6 százaléka szavazna. (A többi párt – köztük az LMP – a Publicus szerint nem rúg labdába.) Ez azt jelenti, hogy a Magyarországnak járó 21 képviselőből 7-et delegálhatna az ellenzék. Ha viszont pezseg a választási kedv, akkor 8-9 képviselő is lehet a szám. Persze ez azt feltételezi, hogy az MSZP és a Jobbik egyaránt csúcsra jár, és a Momentum is képes arányaiban megtartani támogatottságát. (Elvi esély van rá, ha az összes támogatója elmegy szavazni.)

Hullámzó elégedetlenség

Az EP választás pillanatában az emberek 54 százaléka nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok. Azaz a decemberi 64 százalékos csúcshoz képest csökkent az elégedetlenség, de a februári 51 százalékos mélyponthoz képest erősödött.

Kifeszített táborok

A legaktívabb jelenleg a DK tábora, a párt támogatóinak 69 százaléka vallja, hogy elmegy voksolni, az ellenzéki pártok közül az MSZP a második a mozgósításban, a szocialista hívek 57 százaléka készül a szavazófülkékbe. A bizonytalanok a leginkább passzívak, alig harmaduk állítja csak, hogy véleményt nyilvánít az EP megmérettetésen. A Fidesz bázisának 60 százaléka mondja azt, hogy mozdul vasárnap. 

Szerző

Az Origo egyszerre megbízható és megbízhatatlan egy érettségi feladatban

Publikálás dátuma
2019.05.23. 17:51

A megoldókulcsban először méltatják a portált, majd elismerik, az is igaz, hogy a tulajdonosi kör erős befolyása miatt ma már nem tekinthető mértékadónak.
Egymást kizáró kategóriákba kellett sorolni sajtótermékeket az írásbeli mozgókép- és média érettségi egyik feladatában, derül ki a javítási útmutatóból. Az anomáliát kiszúró 444.hu szerint egyenesen a Kádár-kort idézi a feladat, amiben a diákoknak internetes portálok hitelességéről kellett írnia. A feladatban négy weboldal címlapjáról mutattak egy-egy képet: az Origo, a 24.hu, a Hírcsárda, valamint a Mindenegyben kapcsán azt kellett eldönteni, hogy melyik sorolható a mértékadó és melyik az ál-, illetve a megbízhatatlan csoportokba.
A megoldókulcsban az Oktatási Hivatal szakemberei először is közlik, hogy a helyes válasz az Origo és a 24.hu esetében a "mértékadó", mivel "a hírrel kapcsolatos alapvető elvárásoknak megfelelnek". Hogy a következő, zárójeles mondat kordokumentummá avassa a megoldókulcsot:
"amennyiben a vizsgázó az Origót a megbízhatatlan hírportálok közé sorolja és válaszát azzal indokolja, hogy a tulajdonosi kör erős befolyása miatt a portál ma már nem tekinthető mértékadónak, a válasz elfogadható".

Szerző
Témák
érettségi Origo