Kicsinyes kormánybosszú

Munkaszüneti nap lesz a szociális dolgozók novemberi ünnepe, de szakszervezetük nem örülhet felhőtlenül kérése teljesítésének. A kormány ugyanis cserébe eltörli a sokkal több munkavállalót érintő köztisztviselői szabadnapot. A magasan képzett szociális dolgozók közt sokan nem kapnak majd béremelést, bár a kormány átlagosan 30 százalékkal több fizetést ígér nekik januártól. A szakszervezet nem vonja vissza decemberi sztrájkfelhívását, bár az ágazat régóta működő sztrájkbizottsága szerint nem törvényes a mostani munkabeszüntetés meghirdetése.

Ilyen gyorsan ez a kormány még soha nem reagált egyetlen szakszervezeti követelésre sem, mint ahogy most megtette a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Szociális Országos Szakmai Tanácsának sztrájkfelhívására válaszolva. A múlt héten meghirdetett kétórás munkabeszüntetést december 5-én, hétfőn délelőtt 9 és 11 óra között akarják megtartani, de a kormány a héten máris annyira egyetértett az elhangzott kívánságokkal, hogy vagy törvénytervezetbe, vagy hivatalos tárgyalásokon elhangzott javaslatokba foglalta azokat. A szociális „érzékenységéről” híres mostani kormányzat megszokott trükközései miatt azonban a szociális szféra munkaszüneti napjával és az átlagosan 30 százalékosnak beharangozott béremeléssel kapcsolatos terveket érdemes alaposabban megvizsgálni.

A korábbi sikeres önkormányzati sztrájkokat szervező, a szociális területen azonban nem túl magas taglétszámmal rendelkező MKKSZ egyik követelése, hogy november 12-e, a szociális munka napja legyen fizetett munkaszüneti nap. Láss csodát: a november 9-én megjelent kérést Lázár János kancelláriaminiszter és Balog Zoltán, a szociális ágazatért is felelős humántárca vezetője november 15-én a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal már teljesítette is. „A Szociális Munka Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról” szóló szöveg értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és szolgáltatók dolgozói számára a jövő évtől november 12-e munkaszüneti nap lesz. A javaslat a 11 ezer bölcsődei dolgozóra nem vonatkozik, mert ők április 21-én ünneplik a bölcsődék napját. Ez elfogadható magyarázat.

Mielőtt azonban az érintettek örülhetnének, jön a folytatás: a kormány ugyanis ezzel párhuzamosan eltörli a köztisztviselők szabadnapját, amit épp a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezésére ünnepeltek 1997-től minden év július 1-jén. A lépés ugyan várható volt, hiszen az idén május végén elfogadott új köztisztviselői törvényben nem szerepelt munkaszüneti napként a dátum, hivatalosan mégis csak az új javaslatban mondják ki, hogy jövőre már dolgozni kell július 1-jén minden köztisztviselőnek.

Az üzenet tehát egyszerű: ha sokat ugráltok, sztrájkolgattok, megkapjátok, amit akartok, de számoljatok a következményekkel. Nagyságrendekkel több munkavállalót fosztanak meg az évi plusz szabadnaptól, mint ahánynak megadják a lehetőséget. Ráadásul a lázongó szakszervezetet vezető Boros Péterné épp a köztisztviselők napján adta át a kormánynak azt az általuk kidolgozott törvénytervezetet, amely kiterjesztette volna a települési önkormányzatok hivatalnokaira is az állami közigazgatás köztisztviselőinek több lépcsőben megígért 30 százalékos béremelést. Akkor az volt a kormányzati válasz, hogy minden önkormányzat oldja meg a saját dolgozói béremelését. A cinikus hozzáállást most sikerült megtetézni azzal, hogy a munkaszüneti nap kiadásának lehetősége megmaradhat az önkormányzatoknál, ha ki tudják gazdálkodni a fedezetét.

Az MKKSZ mellett a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságban évek óta közösen harcoló szakszervezetek is kérik a kormányt, ne vegye el a köztisztviselők ünnepnapját. Más kérdésekben azonban nem azonosulnak feltétel nélkül a most sztrájkot hirdető társszervezettel. Az Autonóm Területi Szakszervezet, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben úgy fogalmaznak, hogy szolidárisak az MKKSZ törekvéseivel és egyetértenek a sztrájkfelhívás céljaival is, de véleményük szerint a meghirdetett sztrájk törvényes feltételei nem biztosítottak, ezért a Sztrájkbizottság az ágazat dolgozóit a meghirdetett sztrájkra nem mozgósítja.

A Népszava kérdésére Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SZMDSZ) elnöke úgy fogalmazott, az MKKSZ nem tagja a Sztrájkbizottságnak, tehát az általuk kiharcolt, sztrájk idejére rögzített még elégséges szolgáltatások ebben az esetben nem érvényesek. Boros Péterné, az MKKSZ vezetője erre a felvetésre egyelőre csak annyit reagált, hogy természetesen minden lépésük törvényes és folytatják a felkészülést a december 5-re meghirdetett sztrájkra.

A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Nyitrai Imrével folytatott csütörtöki bértárgyalás után a Magyar Idők a kormány 15-32 százalékos béremelési ajánlatáról számolt be, ami elvileg kihúzza a talajt a 30 százalékos januári béremelés követelése alól. Ezzel kapcsolatban az MKKSZ hétfőre hirdetett meg sajtótájékoztatót.

A szociális ágazat Sztrájkbizottságba tömörült szervezetei pedig a már említett közleményben azt emelik ki, hogy a kormány bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emelési tervei fordulópontot jelenthetnek a hazai bérek felzárkózásában. Migács Tibor megfogalmazása szerint ugyanakkor „élesen rávilágítanak a jelenlegi, közalkalmazotti bértáblán alapuló rendszer tarthatatlanságára: még több fizetési kategória marad a garantált bérminimum alatt, ami azt jelzi, hogy végletesen leértékelődött a tudás és az évek során megszerzett munkatapasztalat”. Saját számításaik szerint pedig sehogy sem jön ki a kormány által beígért 30 százalékos béremelési mérték: a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemelése 14–24 százalékos többletet eredményez, a magasabb végzettségűek körében azonban lesznek kimaradó rétegek is.

A szociális ágazat bérviszonyainak jellemzésére érdemes felidézni az országgyűlési képviselőknek készült egyik nyári tanulmányt, amely arra hívta fel a parlamenti pártok figyelmét, hogy csekély a szociális szféra megbecsülése, az e területen dolgozók az elmúlt években egyre kevesebb figyelemben részesültek. Ez megmutatkozik bérezésük alakulásában is: a KSH adatai szerint 2015-ben az átlagos bruttó kereset Magyarországon 247 746 forint volt, a szociális ellátásban ugyanakkor a kiegészítő pótlékkal együtt is összesen csak átlagosan bruttó 109 802 forintot fizettek ki.

Van még miért harcolni az ágazatban.

A tanárok sem elégedettek

Nyílt levélben fordult a Pedagógusok Szakszervezete a települési önkormányzatokhoz, hogy a fenntartásukban működő óvodákban méltatlanul alacsony mindazok jövedelme, akik nem tartoznak a pedagógus-életpályamodell hatálya alá. Ezért azt kérik, ha az önkormányzatok költségvetése lehetővé teszi, jövőre biztosítsanak többletjuttatást a dolgozóknak. "Nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében" - erről már Mendrey László beszélt pénteken. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azzal, hogy a pedagógus bértábla alapját nem a mindenkori minimálbérhez kötik, a tanárok 25-30 ezer forinttal kapnak kevesebbet havonta. A humántárca úgy reagált: az életpályaprogram keretében 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a tanárok bére, ígéreteik szerint a nem pedagógus végzettségű nevelést-oktatást segítő dolgozók bérrendezése is megkezdődik.