menekültek;Emberi Jogok Európai Bírósága;

2017-03-16 06:07:00

Lábbal tiporjuk a menedékkérők jogait

Jogellenesen tartottak fogva a tranzitzónában két bangladesi menedékkérőt a magyar hatóságok – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), s egyben fejenként 5,8 millió forint kártérítésre és a perköltségek megfizetésére kötelezte a magyar államot. A kormány szerint a magyar jog jobb, mint a nemzetközi.

Elmeszelte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), miután két menedékkérő sérelmét a nemzetközi testület elé vitte a Magyar Helsinki Bizottság, hogy felhívja a figyelmet a hatóságok sorozatos jogsértéseire. A nemzetközi bíróság szerint a határon lefolytatott eljárás tisztességtelen, jogsértő a fogva tartás, ráadásul a tranzitzónába zárt embereknek nincs lehetőségük jogorvoslatra. Az EJEB azt is jogsértőnek találta, hogy a nemzetközi testületek által nem biztonságos országnak tekintett Szerbiába utasították ki őket.

A Magyar Helsinki Bizottság bangladesi ügyfelei még 2015. szeptember 15-én próbáltak legálisan a röszkei tranzitzónán keresztül Magyarországra jutni és itt menedéket kérni. Ekkor lépett hatályba a szerb–magyar határszakaszon az új jogi határzár, a két bangladesi kérelmét elfogadhatatlannak minősítették, ők azonban fellebbeztek, így a rácsokkal elkerített, fegyveresekkel őrzött tranzitzóna zsúfolt konténereiben kellett kivárniuk, míg ügyükben bíróság dönt. Október elején a bíróság elutasító határozata után a magyar hatóságok Szerbiába kényszerítették őket.

A kormány ugyan azt állítja, a „tranzitzónában történő elhelyezés" nem fogva tartás, az EJEB több hasonló nemzetközi eset után most is kimondta, hogy igenis az, mert bírói végzés nélkül megfosztják az embereket személyes szabadságuktól. A strasbourgi bírák hangsúlyozták, hogy a magyar tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, tehát nem „területen kívüli" intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.

A múlt héten tovább szigorított törvény alapján a menedékkérőket kizárólag tranzitzónákban helyezik el, ami végképp ellenkezik az emberi jogi bíróság eheti ítéletével. A Magyar Helsinki Bizottság ezért azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, mert ha az hatályba lép, menedékkérők ezrei fordulhatnak a nemzetközi bírósághoz, ami komoly sérelmi díjak kifizetésére kötelezheti a magyar kormányt.

Közben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága az Európai Bizottság vizsgálatát kezdeményezte arról, összeegyeztethető-e a magyar jogi határzár az uniós menekültügyi szabályokkal – nyilatkozta a Fidesz egyik európai parlamenti képviselője. Gál Kinga szerint a vizsgálat felesleges, mert az Európai Bizottság a szabály miatt hamarosan Magyarországra küldi a migrációért felelős biztosát. Közben a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője, Niedermüller Péter azt követelte, a kormány tagjai, illetve a fideszes és jobbikos országgyűlési képviselők a saját zsebükből fizessék ki a az EJEB által kiszabott bírságot. A Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig jelezte, hogy "ellenállunk a brüsszeli és strasbourgi nyomásgyakorlásnak", az emberek a hamarosan kezdődő nemzeti konzultációban újra elmondhatják "véleményüket a magyar, illetve a brüsszeli bevándorláspolitikáról". Szijjártó Péter külügyminiszter a bírósági döntésre is reagálva azt hangsúlyozta: Magyarországra csak a törvényeket betartva lehet bejönni, és "ezzel nem megszegjük a nemzetközi előírásokat, hanem betartjuk azokat".

Éhségsztrájkkal tiktakoztak
Befejeződött az éhségsztrájk a békéscsabai befogadó központban. A kormánymédia hétfőn számolt be arról, hogy ezzel a módszerrel tiltakozott a zárt intézményben fogvatartott 102 bevándorló közül 94. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) tájékoztatása szerint kedd este abbahagyták ugyan az akciót, de tiltakozásukat eljuttatták a sajtóhoz. Nyilatkozatuk szerint testi és lelki betegségektől szenvednek, többen az öngyilkosság elkövetését fontolgatják. Az éhségsztrájkkal el akarták érni, hogy a külföldi sajtó is foglalkozzon velük, mert csak így látnak reményt arra, hogy mielőbb kiszabadulhassanak a befogadó központból.