Langyos leves a Duna Paks alatt

Publikálás dátuma
2018.08.27. 09:55
Pezseg a Duna a meleg víztől
Fotó: Bodajki Ákos, tájékoztatási munkatárs
A hivatalos hőmérő meghibásodott, az újságíró-kommandó szerint nem sikerül betartani a folyó hőmérsékletével kapcsolatos előírásokat.
Miután az Energiaklub hiába kérte a hivatalos mérési adatokat, az Átlátszó munkatársai a szervezet szakértőivel karöltve augusztus 24-én megmérték, milyen is a Duna vízének hőmérséklete Paksnál, az atomerőmű mellett. A rapid próba azt mutatta, hogy a folyó sehol nem tesz eleget annak a minisztériumi rendeletnek, miszerint a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius fokot. (Az atomerőműtől feljebb északra néhány kilométerrel 25-26 fokos volt a folyó vize ugyanebben az időpontban.) Emlékeztetőül: Ősz János gépészmérnök, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek tanszékének egyetemi docense a Magyar Narancs múlt heti számában azt nyilatkozta, hogy minden atomerőműnél megállapítanak egy határértéket, hogy legfeljebb hány fokos lehet a folyó, miután visszavezették bele a hűtővizet. Ez a paksi atomerőmű esetében 30 fok, de például Franciaországban csak 28 fok, ott augusztus elején három atomerőműben állítottak le blokkokat annak érdekében, hogy megvédjék a folyók élővilágát. 
És itt a Duna temésztes, "fűtetlen" állapotában
Fotó: Bodajki Ákos, tájékoztatási munkatárs
A megújuló energiaforrásokat népszerűsítő Energiaklub környezetvédelmi egyesület megpróbált hivatalos adatokat szerezni a szóban forgó Duna-szakasz hőmérsékletéről a Paksi Atomerőmű Zrt.-től közérdekű adatigénylés útján, ám megkeresésükre egyelőre nem is válaszoltak. A G7 gazdasági portál szombati cikkéből az is kiderült, hogy a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége éppen augusztus elején hibásodott meg. „Egy zátony kialakulása miatt a készülék rossz adatokat küldött, ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna.” – írja a G7 cikke. A Paksi Atomerőmű Zrt. a múlt héten azt nyilatkozta, hogy ha a Duna vízhőmérséklete átlépi a 25 fokot, időszakosan monitorozni fogják a hűtővíz torkolatától 500 méterre a folyó tényleges hőmérsékletét, és ha úgy látják, hogy megközelíti a határértéket, akkor csökkenteni tudják a Duna hőterhelését, például azzal, hogy a kondenzátor hűtővízrendszer által felhasznált víz mennyiségét megnövelik. Az Átlátszó terepszemléje szerint ez nem valósult meg.
Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 10:00

Máris borul a tervezett Jobbik-LMP-Momentum-szövetség

Publikálás dátuma
2018.08.27. 09:30
Gyöngyösi Márton frakcióvezető és Sneider Tamás a Jobbik családi napján.
Fotó: Mónus Márton / MTI
A Jobbik stratégiájáról és szövetségi politikájáról még nincs végleges döntés, néhány kérdés azonban már eldőlni látszik. 
A pártban uralkodó általános hangulat alapján kijelenthető, hogy a Jobbik nem szeretne együttműködni a Momentum Mozgalommal – állapította meg Sneider Tamás pártelnök. Összeegyeztethetetlen az értékrendünk – magyarázta. Példaként elmondta, hogy a Jobbik, miközben tiszteletben tartja a homoszexuálisok jogait, „elutasítja a homoszexualitás propagálását, ezért nem támogatja a Budapest Pride megrendezését sem”. Ebben a kérdésben tehát a Jobbik álláspontja teljesen ellentétes azzal, amit a Momentum képvisel – hangsúlyozta Sneider. Eredetileg Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke javasolta, hogy a parlamenti választás után, ha az eredmény úgy alakul, szövetségre kellene lépnie a „XXI. század pártjainak”, a Jobbiknak, az LMP-nek és a Momentumnak. A hármas szövetségből a jelek szerint a Momentum kiesik, a Jobbik és az LMP összefogása viszont egyre inkább valósággá válik. A két párt politikusainak kölcsönösen barátkozó nyilatkozatain túl az együttműködés megnyilvánulása volt az is, hogy a Jobbik és az LMP együtt kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását. - Kétségtelen, hogy az elmúlt nyolc év során az LMP-vel találtuk meg a legtöbb közös pontot – közölte Sneider Tamás, aki reális lehetőségként számol azzal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon lehetnek települések, ahol a Jobbiknak és az LMP-nek közös jelöltjei lesznek. Véglegeset erről ma még nem lehet mondani. A politikai viszonyok gyorsan változnak, az LMP is egy alakulóban lévő párt – jegyezte meg óvatosan Sneider. Az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval ugyanakkor mindenféle együttműködést elképzelhetetlennek tart a Jobbik elnöke. Közlése szerint a Jobbik, amely a legnagyobb ellenzéki párt maradt a választás után, „szabadságharcos küzdelmet” akar folytatni az Orbán-kormány leváltása érdekében. Sneider úgy látja, a „régi baloldal” nem partner a fideszes hatalom leváltásában: az MSZP és a DK valójában „rendszerfenntartó pártként” működik. Arról nem is beszélve, hogy amikor a baloldal kormányon volt, a pártelnök szerint nem kiteljesítette, hanem csorbította a szabadságot. Márpedig a Jobbik most készülő stratégiájában kiemelkedően fontos szerep jut a szabadságjogoknak. Volner János jobbikos alelnök egyébként nemrég a Népszavának nyilatkozva keményen bírálta saját pártját. „Özönlenek rólunk a negatív hírek, de a Jobbik hónapok óta nem tud kezdeményezni a politikai térben. A tematizációs képességünk még soha nem volt ennyire gyenge” – mondta Volner. Szerinte gyorsan változtatni kell, nem szabad tovább megengedni, hogy a párt „béna kacsa módjára” sodródjon az eseményekkel. Szerencsétlen mondatok voltak, nem is kapott érte dicséretet – értékelte Volner szavait Sneider Tamás. - Egyáltalán nem sodródunk, világos irányvonalat követünk. Jól látható, hogy más ellenzéki pártok a mi közelségünket keresik – jelentette ki a Jobbik elnöke. Lapunknak adott nyilatkozatában Volner János egyértelművé tette, hogy – bár a Jobbik elnöksége „benne gondolkodik” – nem szeretne a párt listavezetője lenni a jövő évi ÉP-választáson: most itthon, a párt vezetésében van tennivaló. Sneider Tamás elmondása szerint a kérdés még nem aktuális, a Jobbik listájának összetételéről és a listavezető személyéről majd csak januárban várható döntés.
Szerző
Témák
LMP Jobbik
Frissítve: 2018.08.27. 09:58

Uniós populista viszályok - Inog az olasz–magyar szövetség

Publikálás dátuma
2018.08.27. 08:30
Salvini sérülékennyé válhat, ha sokáig fenntartja a barátságot a magyar kormányfővel.
Fotó: MAURO UJETTO / NUR PHOTO
A magyar kormányfő Rómába készül, hogy megerősítse a menekültellenes populista szövetséget az EP-választások előtt. Ám, a jelek szerint ez meglehetősen bizonytalan.
Bár Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter a populista bevándorlásellenes tömörülések összefogását szorgalmazza a jövő évi európai parlamenti választás előtt, egyre jobban bebizonyosodik, ha tartja a radikálisan jobboldali irányvonalat idővel akár a populista olasz koalíció is szétszakadhat. Salvini kedden folytat megbeszéléseket Orbán Viktor kormányfővel, ám már a találkozó ténye kiverte a biztosítékot nem csak az olasz baloldalnál, amely tüntetést hirdetett, hanem a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalomnál (M5S) is. A párt elhatárolódott a találkozótól, szombati közleménye szerint az nem hivatalos, így nem is kormányzati szintű. A nyilatkozat szerint azok az országok (beleértve Magyarországot), amelyek nem hajlandóak a szolidaritásra, válaszra sem méltatják Itália segélykérelmét, nem is részesülhetnek több európai támogatásban. Ám nem csak a baloldali populista politikát követő M5S számára vállalhatatlan Orbán személye, hanem a mérsékelt olasz jobboldal sem kíván közösködni vele. Ezt jelzi, hogy a napokban az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani a visegrádi négyeket nevezte hazája „legádázabb ellenségeinek”, mivel nem hajlandóak befogadni menekülteket. Az M5S igen kényes helyzetbe hozhatja Salvinit, hiszen a belügyminiszter rendre több szolidaritást követel az európai partnerektől. Lényegében lezárta a határokat a menekültek előtt, s azt követeli, más uniós országok fogadják be őket. Mindeközben azonban Orbán személyében olyan politikussal barátkozik, aki az uniós politikusok közül a legkeményebben utasít el bármiféle szolidaritást.

Salvini rendkívül sérülékennyé válik, ha huzamosabb ideig fenntartja a barátságot a magyar kormányfővel. A tapasztalat ráadásul azt mutatja, hogy az európai populisták csak szavakban képesek együttműködni, valójában teljesen mást akarnak. Ez bizonyosodott be nemrégiben Horst Seehofer, a bajor CSU elnöke, Sebastian Kurz osztrák kancellár és Salvini esetében is. Seehofer és Kurz még júniusban hozták létre a „tettrekészek koalícióját”, ami azt jelentette, ők azok, akik hajlandóak kemény irányvonalat követni a menekültpolitikában. Később Salvini is csatlakozott hozzájuk. Csakhogy hamar bebizonyosodott, hogy ez a triumvirátus működésképtelen, hiszen ha Seehofer radikális elképzelései érvényesülnének Németországban, annak Ausztria inná meg a levét, Bécs pedig az osztrák határról küldené vissza a menekülteket. Az Orbán-Salvini összefogás sem lehet sokkal hosszabb életű, mint az Orbán-Kurz-tengely. A magyar kormányfő alighanem abban reménykedett, hogy valamiként Ausztriát is megnyerheti partnernek a kvótarendszert elutasító visegrádi államok számára. Sebastian Kurz azonban nem mutatott nagy lelkesedést a Bécs-Budapest-tengely iránt. Eleve leszögezte, hazája biztosan nem csatlakozik a V4-ekhez. Az igazán nagy pofont azonban bécsi vizitje során kapta a magyar miniszterelnök, amikor az osztrák kancellár kerek-perec kijelentette, csökkenteni kell az EU eddigi legnagyobb haszonélvezői – beleértve Magyarországot is – támogatását. A menekültek elleni fellépés tehát önmagában nem elég egy tartós szövetséghez. S nemcsak Salvininek okozhat gondokat egy összefogás Orbánnal, a magyar miniszterelnök sem biztos, hogy jól jönne ki belőle. Ha ugyanis a Fidesz csatlakozna egy Salvini által irányított bevándorlás- és nyilvánvalóan Merkel-ellenes mozgalomhoz, akkor kiírná magát az Európai Néppártból, ami nemzetközi súlyának csökkenését eredményezné. Márpedig a jelek éppen arra utalnak, hogy a jövő tavaszi EP-választás után a konzervatív pártcsaládon belül nő Berlin befolyása, mert minden bizonnyal Manfred Weber frakcióvezetőt nevezik ki novemberben listavezetőnek, így jó esélye van arra, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke.

Másként állnak az EU-hoz

A főként volt jobbikos politikusokból létrejövő Mi Hazánk Mozgalom népszavazást tartana Magyarország uniós tagságáról, a szervezet alelnöke szerint ugyanis abszurd, hogy a csatlakozásról meg lehetett kérdezni az emberek véleményét, a kilépésről viszont nem. Novák Előd szerint Magyarországnak távoznia kellene az Unióból, mert „a nemzeti függetlenség egyrészt nem pénzkérdés, másrészt a támogatások haszonélvezői inkább külföldi multicégek”. A Mi Hazánk azonban hivatalosan nem foglal állást: megelégszik azzal, hogy népszavazás döntsön a kérdésről. Elkötelezett az uniós tagság mellett azonban az MSZP, a párt konzultációt is indított, hogy felmérje, a választók hogyan képzelik el Európa jövőjét. Ujhelyi István, az MSZP EP-kampányfőnökének tájékoztatása szerint néhány hét alatt csaknem húszezren vettek részt a kezdeményezésben. Tüttő Kata, az MSZP elnökségi tagja az eddigi eredmények alapján arról beszélt: szinte minden válaszadó az EU tagjaként képzeli el Magyarországot, ahogy a többség úgy nyilatkozott, az eurózónához csatlakozást hatékonyabb eszköznek tartja a válságkezelésre, mint a jegybanki műkincsvásárlást.
Szintén az uniós tagság mellett áll a Demokratikus Koalíció, amely programja szerint a még szorosabb együttműködésért, az Európai Egyesült Államok megteremtéséért küzdene.