Langyos leves a Duna Paks alatt

A hivatalos hőmérő meghibásodott, az újságíró-kommandó szerint nem sikerül betartani a folyó hőmérsékletével kapcsolatos előírásokat.

Miután az Energiaklub hiába kérte a hivatalos mérési adatokat, az Átlátszó munkatársai a szervezet szakértőivel karöltve augusztus 24-én megmérték, milyen is a Duna vízének hőmérséklete Paksnál, az atomerőmű mellett. A rapid próba azt mutatta, hogy a folyó sehol nem tesz eleget annak a minisztériumi rendeletnek, miszerint a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius fokot. (Az atomerőműtől feljebb északra néhány kilométerrel 25-26 fokos volt a folyó vize ugyanebben az időpontban.)

Emlékeztetőül: Ősz János gépészmérnök, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek tanszékének egyetemi docense a Magyar Narancs múlt heti számában azt nyilatkozta, hogy minden atomerőműnél megállapítanak egy határértéket, hogy legfeljebb hány fokos lehet a folyó, miután visszavezették bele a hűtővizet. Ez a paksi atomerőmű esetében 30 fok, de például Franciaországban csak 28 fok, ott augusztus elején három atomerőműben állítottak le blokkokat annak érdekében, hogy megvédjék a folyók élővilágát.

A megújuló energiaforrásokat népszerűsítő Energiaklub környezetvédelmi egyesület megpróbált hivatalos adatokat szerezni a szóban forgó Duna-szakasz hőmérsékletéről a Paksi Atomerőmű Zrt.-től közérdekű adatigénylés útján, ám megkeresésükre egyelőre nem is válaszoltak. A G7 gazdasági portál szombati cikkéből az is kiderült, hogy a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége éppen augusztus elején hibásodott meg. „Egy zátony kialakulása miatt a készülék rossz adatokat küldött, ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna.” – írja a G7 cikke.

A Paksi Atomerőmű Zrt. a múlt héten azt nyilatkozta, hogy ha a Duna vízhőmérséklete átlépi a 25 fokot, időszakosan monitorozni fogják a hűtővíz torkolatától 500 méterre a folyó tényleges hőmérsékletét, és ha úgy látják, hogy megközelíti a határértéket, akkor csökkenteni tudják a Duna hőterhelését, például azzal, hogy a kondenzátor hűtővízrendszer által felhasznált víz mennyiségét megnövelik. Az Átlátszó terepszemléje szerint ez nem valósult meg.