Elsöprő siker Kurtág operája

Publikálás dátuma
2018.11.16. 21:05

Fotó: MILÁNÓI SCALA
Fényes sikernek nevezte az olasz sajtó Kurtág György operáját. Mint a L’Avvenire című lap fogalmazott, Samuel Beckett 1957-ben bemutatott A játszma vége című abszurd drámájának megzenésített változata, amelyet csütörtökön a milánói Scalában mutattak be, a magyar zeneszerző „opus maximuma”, mivel eddig legfeljebb 15 perces műveket írt. Az opera azonban két órás. A mű, amelyet Marjus Stenz vezényelt, azonban talán még Beckett drámájánál is jobb, állapítja meg a lap. Kurtág Beckett művének csak néhány elemét jelenítette meg. Kurtág önmagát hozza, zenei meggyőződését elemi erővel jeleníti meg. A szerző megállapítja A játszma vége valami új kezdete. „Ez életem legcsodálatosabb napja” – mondta az előadás után Alexander Pereira, a milánói Scala intendánsa. Egy tízéves álma vált ugyanis valóra azzal, hogy a híres operaházban mutatták be a világon először Kurtág darabját. A kétórás zene érzelmek sorát hozza elő. Nyolc percen át tapsolt a közönség. A 92 éves zeneszerző feleségével, Martával Budapesten hallgatta a bemutatót. Jelen volt azonban fia, ifj. Kurtág György, aki elmondta, apja azért valamiképpen mégiscsak jelen van a milánói operában. A szerző megállapítja, Kurtág valódi operát alkotott, az érzelmi intenzitást a tőle megszokott és a végletekig mértéktartó zenei stílussal párosította. A lap szerint ehhez igazodik a minimálisra redukált, de elegáns, fekete-fehér díszlet is, amely forgószínpaddal követi az opera öt jelenetét. A főszereplő Hamm szülei, Nell és Nagg úgy jelennek meg a színpadon, hogy felsőtestük egy-egy szemeteskukából emelkedik ki. A lap megemlítette, hogy a bemutatón neves kritikusok is megjelentek. Az Il Giornale di Vicenza ugyancsak óriási sikerről tett említést, s bár maga a szerző nem volt jelen, a hatalmas taps neki szólt.
Szerző
Frissítve: 2018.11.16. 21:07

Elhunyt Valachi Anna

Publikálás dátuma
2018.11.16. 20:46

Fotó: Népszava
Hosszú betegség után, 70 éves korában meghalt Valachi Anna író, irodalomtörténész, József Attila életének és költészetének kutatója, egyetemi magántanár – közölte a hírt a család a Literával.
Valachi Anna az ELTE Bölcsészkarán diplomázott 1977-ben, magyar-népművelés szakon. Posztgraduális tanulmányai során megszerezte a bölcsészdoktori, majd 1999-ben az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. Ugyanebben az évben kapta meg a Déry Tibor-díjat. Több mint három évtizeden át kulturális újságíróként és olvasószerkesztőként dolgozott. 1996-tól öt éven át lapunk munkatársa volt. Irodalomtörténészként József Attila élete és költészete, az alkotáslélektan, valamint az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolata volt fő kutatási területe. A Ferenczi Sándor Egyesület választmányi tagja és a József Attila Társaság társelnöke, a Thalassa folyóirat felelős szerkesztője, az Imago Budapest szerkesztő bizottságának tagja volt.
Szerző
Témák
halál

Meghalt William Goldman Oscar-díjas forgatókönyvíró

Publikálás dátuma
2018.11.16. 18:11

Elhunyt 87 évesen William Goldman, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök Oscar-díjas forgatókönyvírója - számolt be róla a The Hollywood Reporter.
Az író manhattani lakásában halt meg pénteken. Lánya, Jenny Goldman elmondta, hogy apja, aki vastagbélrákban szenvedett, tüdőgyulladás okozta komplikációk miatt hunyt el. Goldman a Paul Newmannel és Robert Redforddal forgatott, klasszikussá vált western mellett Az elnök emberei című film forgatókönyvéért is elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Saját regényeiből ő írta a Maraton életre-halálra (1976), A mágus (1978) és A herceg menyasszonya (1987) című filmek forgatókönyvét is. Legismertebb munkái közé tartozik még A stepfordi feleségek (1975), A híd túl messze van (1977), a Chaplin (1992), a Maverick (1994) vagy az Államérdek (1997) is.
Butch Cassidy és a Sundance kölyök
Fotó: AFP
"Csak arról tudsz írni, ami számít neked. Ha mondjuk nem szereted a különleges effektusokat, ne próbálkozz ilyesmivel, mert bukás lesz" - vallotta. Goldman több nem fikciós könyvet is írt. 1982-ben megjelent Adventures in the Screen Trade című memoárjában szereplő híres mondása, amely szerint "senki sem tud semmit" a filmbizniszről, szállóigévé vált a filmiparban. 1990-ben kiadott, Hype and Glory című kritikus hangú könyvében a cannes-i filmfesztivál zsűrijében és a Miss America szépségverseny zsűrijében szerzett tapasztalatait osztotta meg. 2000-ben publikált, Mit is hazudtam? című kötetében pedig a showbiznisz őszinte kritikáját fogalmazta meg. Goldman elismert szkriptdoktor is volt, akit számos alakalommal kértek fel forgatókönyvek megmentésére. Pályafutását a Nobody Knows Anything (Except William Goldman), a Senki sem tud semmit (kivéve William Goldman) című dokumentumfilm örökítette meg.
Szerző
Témák
elhunyt
Frissítve: 2018.11.16. 18:13