„Lépést vétett a konzervatív értelmiség” - vita az MTA átalakításáról

A minisztériumi bürokraták döntsék el, milyen tudományos kutatások induljanak Magyarországon vagy a tudósok? – tette fel a kérdést Győrffy Dóra, a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös Csoport tagja a szervezet szerdai rendezvényén, melynek fókuszában ezúttal a tudománypolitika, s különösen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása állt.

A minisztériumi bürokraták döntsék el, milyen tudományos kutatások induljanak Magyarországon vagy a tudósok? – tette fel a kérdést Győrffy Dóra, a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös Csoport tagja a szervezet szerdai rendezvényén, melynek fókuszában ezúttal a tudománypolitika, s különösen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása állt. A kormány a jövőben nagyobb beleszólást szeretne a tudományos folyamatokba, az MTA kutatóhálózatát is ennek szellemében alakítaná át.

Győrffy Dóra szerint a bürokratikus beavatkozásoknak jelentős – s nem feltétlen pozitív – hatásai lehetnek a magyar tudományos életre, így azokra a kutatásokra is, amelyek nem gazdasági érdekből, hanem a közjó szolgálata miatt zajlanak. Hangsúlyozta: az embereknek joguk van tájékozódni a valóságról, akkor is, ha a tudományos kutatások eredményei nem minden esetben kedvezőek a politikai hatalom számára.

Fábri György, az ELTE bölcsészkarának dékánhelyettese pedig arról beszélt: az úgynevezett „menedzserszemlélet” a világon szinte mindenhol - az akadémiai szabadság rovására - erősödik a tudománypolitikában. Az már viszont magyar sajátosság, hogy nálunk ez etatizmussal (államközpontúsággal) és populizmussal társul. – A populizmus felemelkedése a kritikus gondolkodás tereit szűkíti. Magyarországon egy magabiztos, korlátok nélküli politikai erő áll mögötte – mondta.

Úgy véli, a populizmus veszélyének felmérésénél a magyar akadémiai konzervatív értelmiség lépést vétett: azt gondolták, nekik, illetve az MTA-nak van akkora súlya, hogy megvédhessék az akadémiai autonómiát. – Aztán bekopogott a valóság. Egy populista rendszerben nincs szükség erre az értelmiségre – mondta az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseire utalva, amelyek az MTA gazdasági függetlenségét már „sikeresen” csorbították azáltal, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) önkényesen visszatartja az MTA kutatóhálózatának szánt költségvetési pénzeket.

Havas Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a kormány egyik legfőbb érvének (a magyar innovációs helyzet erősítése) ellentmondásaira mutatott rá. Mint mondta, maga az innováció a kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba, ez viszont a vállalkozások feladata. Addig, amíg a vállalati működés környezete nem változik, a hazai innovációs eredményeken az akadémiai kutatóhálózat átszervezése semmit nem fog javítani. Az ITM-et vezető Palkovics László miniszter gyakran hivatkozik német mintákra, ám ezeknek Havas szerint „540 fokkal megcsavart változatát” akarják nálunk alkalmazni (nemrég egyébként a német kutatóintézetek is aggodalmukat fejezték ki).

Előadását egy Deák Ferenc idézettel zárta: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”