Leszavazta a brit alsóház a Brexit-megállapodást

Theresa May jókora vereséget szenvedett: csak 202-en támogatták az elképzelését, míg 432-en ellene szavaztak. Bizalmatlansági indítvány jöhet a kormányfő ellen.

Ahogy azt várni lehetett, leszavazta a brit parlament alsóháza az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeiről szóló megállapodást kedd este. A képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene - a BBC szerint ez a valaha volt legnagyobb arányú vereség egy hatalomban lévő brit kormány számára.

Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn a szavazás után azt mondta, a kormány elvesztette a haza bizalmát. Theresa May miniszterelnök úgy fogalmazott, meg kell tudni, hogy a kormány még élvezi-e a parlament támogatását, úgyhogy ha Corbyn benyújt egy bizalmatlansági indítványt, azt már másnap tárgyalni fogják. Ha ő nem tesz így, akkor más pártok is benyújthatnak ilyet, ő pedig tárgyalni fog velük. Erre reagálva a Skót Nemzeti Párt máris közölte, támogatná a May elleni bizalmatlansági indítványt.

A hírre reagált Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki sajnálattal vette tudomásul az eredményt, és azt sürgette, Nagy-Britannia mielőbb tisztázza, mik most a szándékai a Brexittel kapcsolatban.

A kedd esti érdemi szavazás után új helyzet állt elő a Brexit, az Európai Unióból való brit kiválás folyamatában. A kedd délelőtti kormányülésen Theresa May konzervatív kormányfő azt mondta minisztereinek, hogy "a népet szolgálják”, és hogy ő személy szerint “szenvedélyesen hisz" a 2016-os referendumon kinyilvánított népakarat megvalósításának kötelezettségében. A Sky News idézte a kormányfő hivatalos szóvivőjét, aki a megbeszélés után világossá tette, hogy May “gyors válaszra” készül a voks után, de kabinetjével folytatott megbeszélésén nem érintette a unióból való kiválás március 29-i határidejének meghosszabbítását.

A Brexit-válság kapcsán a miniszterelnök kínos diplomáciai galibába bonyolódott. A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a The Sun tudomása szerint egy vasárnapi telefonbeszélgetés során Angela Merkel új kompromisszumok ígéretével örvendeztette meg brit hivatali megfelelőjét. A hírt előbb a kancellári hivatal, majd Heiko Maas német külügyminiszter is cáfolta. Utóbbi csak megismételte, amit Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és más EU-vezetők gyakorta ismételtek az utóbbi időben: a kialkudott megállapodást nem lehet “lényegesen” megváltoztatni. Újabb tárgyalások elengedhetetlenek, de Maas nem tud a “korábbiaktól eltérő megoldásokról”.

Pedig a nap folyamán a Brüsszelbe való visszatérést sürgette az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője, Arlene Foster is. A koronahű mozgalom tíz képviselője az elfogadhatatlannak tekintett északír megoldás miatt nem volt hajlandó igent mondani a brüsszeli megállapodásra. A párt nem tud azonosulni az olyan rendezéssel, amely esetleg visszaállíthatná a harmincéves konfliktus során oly sok tragédiáért felelős északír-ír határt.

Hiába hajtogatta Brüsszel és London is ismételten a szavazás előkészítése során, hogy a kidolgozott formulát soha meg nem valósuló biztosításnak kell tekinteni, északír politikusok szerint az EU vámuniójához tartozás miatt a tartományban az Egyesült Királyság többi részétől eltérő körülmények alakulnának ki. Foster úgy értesült, hogy May meg sem kísérelte rábeszélni Brüsszelt, távolítsa el a rendezési tervet a kilépési szerződésből.

A szavazással párhuzamosan az Open Britain szervezet nagygyűlést tartott a Parliament Square-en. Az EU-tagság megőrzését zászlajára tűző kampány egyik vezetője Chuka Umunna felszólította pártját, a Labourt, hogy még a hét vége előtt álljon ki a népszavazás megismétlése mellett.

Hivatalos politikája értelmében a párt vezetője, Jeremy Corbyn első lépésben a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal előrehozott parlamenti választ próbál kicsikarni. Kérdés ugyanakkor, hogy ha a konzervatív frakció 317 aktív tagjának a jelentős része hátat is fordít a kormányfőnek, amikor saját parlamenti jövője, megélhetése forog kockán, ugyanezek a tory képviselők támogatják-e majd a Munkáspártot. A DUP viszont már korábban jelezte, hogy ebben az esetben a kormány mellé áll.

A 2011-ben elfogadott törvény értelmében, mely pontosan öt évben írja elő a két választás közötti időt, Theresa May csak kétharmados többséggel oszlathatja fel a Házat. A The Daily Telegraph szerint egyébként a Downing Street 10. még egy újabb voksolást is előnyben részesít a megismételt népszavazással szemben. A referendum ismételt alkalmazásától az egyszerű emberek is aggódnak, attól tartva, hogy a “távozók” 52-48 százalékarányú “sikerének” a megfordítása válságba sodorja a szigetországot.

Az alsóházi hangulat röviddel a szavazás előtt is kifejezetten ellenséges volt a brüsszeli egyezménnyel szemben. Pedig Theresa May még a kormány egyik legmeggyőzőbb szónokát, Geoffrey Coxot is bevetette a késő délutánig tartó vitában. A legfőbb ügyész “precíznek, kiszámíthatónak és törvényesnek” nevezte az unió elhagyását szabályozó alkut, melynek a visszautasítása az egyes állampolgárok és vállalkozások “lába alól kihúzza a szőnyeget”, és ezernyi megoldhatatlan jogi kérdést vet fel. Geoffrey Cox szerint az “emberek életével játszanak” azok a törvényhozók, akik nem szavazzák meg a dokumentumot.