London;gyermekek;kivándorlás;

2017-07-05 07:03:00

Londonban születnek a magyarok

A 29 ezer Magyarországon született kisgyermek mellett legalább 4875 külföldön jött világra az év első négy hónapjában – ismertette a legfrissebb adatokat tegnap az LMP. A párt ifjúsági szakszóvivője a Budapesti Kormányhivatal és a KSH adataira hivatkozva hozta nyilvánosságra, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka, minden hetedik baba már nem itthon jön világra, hanem abban az országban, ahol a szülei dolgoznak. Kanász-Nagy Máté hozzátette, hogy 2010 óta az ismert adatok alapján több mint 81 ezer gyerek nem itthon született, s míg Magyarországon csökken a születésszám, addig a külföldön letelepedett fiatalok közt nő. Az LMP a köz- és felsőoktatás javításával, minőségi munkahelyek teremtésével, a többkulcsos adórendszer visszaállításával, járulékcsökkentéssel, állami bérlakásprogrammal, több bölcsődével, rugalmasabb foglalkoztatással és az egyszülős családok kiemelt támogatásával próbálná hazacsábítani a külföldön dolgozó fiatalokat.

Ha azonban reálisan nézzük, akkor persze látjuk, hogy erre nem sok esély van, 2011 óta folyamatosan nő a külföldön született gyerekek száma, azt mutatva, hogy a szülők hosszú távra rendezkednek be új lakóhelyükön. Minden szakértő biztos benne, hogy a valós gyerekszám külföldön még magasabb, mert a hivatalos adat csak azokat a csecsemőket rögzíti, akiknek szülei az adott ország magyar konzulátusán kérik a magyarországi anyakönyvezést is. Amikor azonban az apa vagy anya nem magyar, nem biztos, hogy igénylik a babának a magyar állampolgárságot, ráadásul a magyar párokat sem büntetik, ha egyáltalán nem, vagy csak évekkel a születést követően jelentik be a magyar hatóságoknak a kicsi létezését.

A fiatalok külföldi munkavállalása a gazdasági válság idején erősödött fel, 2014-ben már a gyermeket vállaló korosztály 7-8 százaléka élt más országban. Most ugyan erről nem jelent meg új adat, de biztosra vehető, hogy még többen vannak, hiszen 2010 minden idevágó statisztika erőteljes kivándorlási trendről árulkodik. Hetente 300 gyermek hazai anyakönyvezését kezdeményezik valamelyik konzulátuson, a legtöbbet Németországban és az Egyesült Királyságban.

Tovább szegényedtek a szegények
A kivándorlás főként megélhetési gondokra vezethető vissza, s ebből a szempontból nem sok jót ígér a GKI tegnap megjelent elemzése sem. Az Eurostat adataiból kiindulva ugyanis a gazdaságkutató megállapította, hogy a 2010-ben mért 20,2 százalékról 2016-ra 22,6 százalékra nőtt a magyar lakosság legjobban kereső 10 százalékának részesedése az összes jövedelemből és a többlet a legszegényebbeknél hiányzik. A társadalom legalsó tizede már csak a jövedelmek 3,3 százalékához jut hozzá, míg ez az arány 2010-ben még 4,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 2006 óta ennek a majdnem egymilliós rétegnek mindössze 6 százalékkal nőtt az egy főre jutó – akkor 39 ezer 700 forintos havi jövedelme.