Máris zavarok vannak a földeladásoknál

Máris zavarok mutatkoznak az állami földek eladása körül, ugyanis eltérő adatok szerepelnek a földnyilvántartásban és a pályázati kiírásokban. A Magyar Nemzet a bérleti idő lejáratában talált évtizedes eltéréseket, ami miatt akár érvénytelen is lehet egy-egy pályázat.

A magyar földekről hiteles nyilvántartás áll rendelkezésre, amit a földhivatalok kezelnek, ezekbe bárki betekinthet, és az ott látott adatokat összehasonlíthatja azokkal, amelyek a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) honlapján találhatók, és amelyek alapján az árverések zajlanak - hárította el a felelősséget Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti képviselő beszélt arról is, hogy az ellenzék egyértelműen a magyar gazdák ellen támadt, és "bevédte" azokat a kedvezményezetteket, akik most a piaci ár töredékéért bérlik a termőföldet, amikor nem támogatta a földforgalmi törvény módosítására tett előterjesztésének kétharmados többséget igénylő részét. A keddi szavazás azokat a gazdákat gátolta meg a vásárlásban, akik olyan területeket szerettek volna megvenni, amelyeken ugyan hosszútávú bérleti szerződés van, de saját területük közvetlen szomszédságában van - tette hozzá. Ezek a gazdák nem rendelkeznek kellő tőkével ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a terület megvételét úgy, hogy utána 20-30 évig a piaci bérleti díjnak csak a negyedét-ötödét kapják azért a területért, amiért ők piaci vagy afölötti árat voltak kénytelenek fizetni.

Győrffy nem beszélt arról, hogy "a piaci ár töredékéért" az első Orbán kormány adta bérbe 50 évre a hozzá közel állóknak az állami földeket. Azt sem fejtette ki, ha tudták, hogy ezek a bérleti díjak nem fedezik még a törlesztés részleteit sem, akkor miért nem a kormányrendelet elkészítése előtt hoztak törvényt a bérleti díjak emeléséről, vagy kezdeményeztek egyeztetést a jelenlegi bérlőkkel. Most a magánföldek bérlőit hozhatja lehetetlen helyzetbe a fideszes országgyűlési többség a törvénymódosítással, mert nem szabtak a bérleti díj emelésének felső határt. Az új tulajdonosok mellett különösen az agrártársaságok és az állattartó vállalkozások ihatják meg a levét az átgondolatlan törvénykezésnek.