Másfél millióan bizonytalanságban: ennyi embernek nem érte el a jövedelme még a minimálbér szintjét sem

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:50
A kutatás szerint, ahol működik szakszervezet, magasabbak a bérek
Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
A 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét - mutatott rá a Policy Agenda nemrég elkészült elemzése.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak felhasználásával született tanulmány szerint két éve minimálbért vagy a fölötti összeget 2,8 millióan kerestek. A Pénzügyminisztérium 2019 januári adatai szerint a verseny- és a közszférában együtt 1,1 millió dolgozót foglalkoztatnak a legkisebb bérekért. A kétéves eltérés miatt ugyan nem pontosan összevethetők az adatok, de a tendencia egyértelmű: hozzávetőlegesen csak 1,7 millió munkavállaló keres elfogadható mennyiségű pénzt, hogy eltartsa magát és családját. A KSH kérdéseire 2015-ben 329 ezer alkalmazott vallotta azt, hogy fizet szakszervezeti tagdíjat, ami a munkaviszonnyal rendelkezőknek mindössze 7,4 százaléka. Ezt két évvel később újabb mélypont követte, a Policy Agenda tavalyelőtt már csak 305-307 ezer szervezett munkavállalót talált. Kiss Ambrus, a társadalomkutató cég ügyvezetője a Népszavának kiemelte, hogy a statisztika együtt szerepelteti a kamarai és a szakszervezeti tagdíjakat, az utóbbi létszám a szakmai kamarák tagdíjainak levonása után megmaradt dolgozókat rögzíti. Az adóbevallásokból az is kiolvasható, hogy ebből a 300 ezerből csak 66 ezren fizették be a hagyományoknak megfelelően a bruttó bér 1 százalékát a tagdíjra, a többiek levonása csak 0,75 százalékos volt. Ennek ellenére a Magyarországon működő szakszervezetek együttes tagdíjbevétele 2017-ben elérte a 7 milliárd forintot, azaz a kormány által nyújtott évi 100 millió forintos támogatások a büdzsé kisebb részét képezik.  A közpolitikai kérdésekkel foglalkozó független műhely munkatársai arra is választ kerestek, kikből áll a hazai szakszervezetek tagsága. Itt is meglepő adatokkal szembesültek – utal Kiss Ambrus például arra, hogy míg a legjobban kereső tíz százalék körében az átlagnál magasabb, 11,7 százalékos a szervezettség, ebben a csoportban nincs benne a legmagasabb fizetéssel rendelkező 22 ezer topvezető. Nekik már nincs szükségük az érdekvédőkre. Ugyancsak minimális a tagság, alig másfél százalék a legrosszabbul kereső 30 százalék körében, de 15-16 százalékos az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkezők közt. Az adóbevallások arról is képet adnak, hogy nem a minimálbéren, de rendszeresen foglalkoztatott százezrek vannak a legrosszabb helyzetben, hanem az a másfél millió ember, akinek bizonytalan a helyzete a munkaerőpiacon, mert egyik hónapban van munkája, a másikban nincs, hol bejelenti őket a munkaadó, hol nem. Ebben a körben nem él meg egy szakszervezet sem. Összességében azt találták a kutatók, hogy magasabbak a fizetések és ritkábbak a zsebbe csúsztatott adózatlan pénzek, tisztábbak a jövedelmek azokon a munkahelyeken, ahol működik szakszervezet. Az az érdekesség is kiderült, hogy a tagság háromnegyede nem – többnyire már nem – nevel gyereket.
Témák
szakszervezetek

Akár negyven százalékkal is drágulhat a tojás

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:43
Illusztráció: Shutterstock
A termelők szerint nem csupán fenntarthatósági és állatjóléti szempontok állnak a drágulás hátterében.
Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a 90 százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot, mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. A lap szerint a Tesco, amely már hivatalos közleményben is tudatta döntését, a fenntarthatósággal és állatjóléti szempontokkal indokolja azt.
Az ágazati szereplők szerint viszont ez nem állja meg a helyét, sőt az alternatív – szabadtartásos vagy mélyalmos – technológiák összességében ártalmasabbak a bolygóra, mivel energia- és területigényük nagyobb, jobban terhelik a talajt.

Pákozd úgy véli, állatvédői nyomás vagy üzleti érdekek állhatnak a háttérben. A szövetség alelnöke úgy számol, hogy
a váltás akár negyven százalékkal is megdrágítaná a tojást.

Szerző
Témák
tojás

Kampányidőszakban jobban látszik, hogy zöldek vagyunk - interjú Vágó Gáborral

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új voksolókat kell behozni, erre a klímaváltozás a legjobb téma, mert ez mindenkit érint – mondta Vágó Gábor, az LMP uniós-listavezetője.
Hány fa életébe került ez a rengeteg papírcetli, amivel érkezett? Az MTVA-ban voltam, a törvényi előírások miatt, ha csak pár percre is, de képernyőre engedtek. A műsorban ezekkel a cetlikkel illusztráltam a nézőknek a köztévében a kormány eddig be nem mondott visszaéléseit, kínos ügyeit. Egyébként a cetlik másik oldalára is írni fogunk, végül pedig újrahasznosítjuk azokat, nekünk ez fontos.
Pár hónapja lapunknak azt mondta, hogy két mandátumra számít. A minap viszont már csak egyről beszélt. Egy biztos, kettőért dolgozunk. Áder János köztársasági elnököt úgy jellemezte, hogy annyira zöld, mint egy rothadó narancs. Jellemezné Kövér Lászlót is? A házelnök szerint csak az agymosottak veszik be a klímaváltozás dumáját, igaz, később pontosított az álláspontján. Az erősen homofób kijelentése után is pontosítani fog a házelnök? Ismerjük Kövér erős megszólalásait, aztán néha azt mondja, mégse úgy gondolta. Fontos lenne, hogy a megfelelő szavakat használja. Az LMP minden választás előtt zöld lesz, de a szürke hétköznapokon ez nem látszik túlságosan. A szürke hétköznapokon a mindennapi munkába visszük a zöld vonalat. Amikor fakivágások voltak a Balatonnál, feljelentést tettünk. Amikor világgá kell kürtölni, hogy a hatvaniak nem tudják kinyitni az ablakukat a bűztől, akkor felszólalunk a Parlamentben. Amikor Szombathelyen a Falco gyár veszélyezteti az emberek egészségét, akkor felhívjuk erre a figyelmet. Természetes, hogy a kampányidőszakban jobban látszik a „zöldségünk.” Azért ez nem tűnik ilyen egyértelműnek. Pár hónapja például az európai zöldekkel is feszült volt a viszonyuk. Én zöld ember vagyok és zöld párt sikeréért dolgozom. Az Európai Zöld Párttal (EGP) remek a viszonyunk, amit az is bizonyít, hogy Bas Eickhout a zöldek csúcsjelöltje kétszer is járt itt a kampányban. Világosan elmondta, arra biztat mindenkit, hogy az LMP-re szavazzon.

Sokszor elmondta, hogy a klímaváltozás most a legfontosabb. Egy Nógrád megyei kis faluban mennyire érdekli ez az embereket? Gyakran sokkal jobban, mint Budapesten. Akkor például, amikor látják, hogy hiába ültették ki a palántákat a kiskertbe, mert a napsütés, meleg március után elfagytak az áprilisi hóban. És a Fidesz-szavazók értik a klímaváltozás veszélyeit? Az LMP ki akar szállni abból a ringlispilből, hogy más pártok szavazóira vadászik. Új voksolókat kell behozni, erre a klímaváltozás a legjobb téma, mert ez mindenkit érint. Baloldalit, jobboldalit, fiatalt, öreget. Azt mondta egy vitában az uniós tagságunk összegzéseként, hogy a szerszám rossz oldalán voltunk. Ön teszi majd a helyére Magyarországot? Bécsben, egy kint dolgozó magyarok számára meghirdetett fórumon feltettem a kérdést, hogy hány ember nyitott cukrászdát, vállalkozást és hányan dolgoznak alkalmazottként. 100 százalék volt az utóbbi. Vagyis teljes mértékben illúzió volt az tizenöt évvel ezelőtti, az uniós csatlakozásunk idején tett ígéret, hogy a tőke szabad áramlása megoldást nyújt a közép-kelet európai országok lemaradására. Ezt kell megállítani. Ki az a hazai politikus akivel a legjobban együtt tudna működni? Csak az európai dimenziót tekintve, egyértelműen a párbeszédes Jávor Benedekkel. Ő azonban rossz kompromisszumokat kötött, előtte a listán legalább két atompárti van, így nehéz tiszta Paks2 elleni üzenetet megfogalmazni. A legtöbb vitánk pedig óhatatlanul a liberális frakcióval, az ALDE-val, így a Momentummal lesz. Van azonban velük is sok közös követelésünk például az, hogy Magyarország is legyen tagja az Európai Ügyészségnek.
Szerző