Megszüntetné Palkovics az MTA közgazdasági kutatóközpontját

Publikálás dátuma
2018.09.13. 15:14
FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Az MTA teljes kutatói bázisát megnyirbálná az innovációs miniszter, a közgazdasági intézetet pedig fel is számolná. Az Akadémia viszont nem tartja tárgyalási alapnak követeléseit.
Annyira „újra gondolná” Palkovics az MTA kutatói státuszát, hogy az egyet jelent a feldarabolással: egy Facebookra kitett üzenetből derült ki, hogy az innovációs és technológiai miniszter egyetemi fenntartásba helyezné át az Akadémia egyes kutatócsoportjait, más  intézeteket -köztük a közgazdaságtudományi részleget pedig egyszerűen felszámolna. A hírről Széky János, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója számolt be: 
„Az MTA tegnap este kiadott közleményében is szerepel, hogy "2018. szeptember 10-én szóbeli egyeztetés zajlott Lovász László, az akadémia elnöke és Palkovics László között. Ezen a miniszter az MTA elnökének rendelkezésére bocsátott egy munkaanyagot azzal, hogy ezt az Elnökség tagjainak rendelkezésére bocsáthatja. Az eddigiekhez képest teljesen új szempontokat is tartalmazó munkaanyagból többek között kiderül, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének. Más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA fenntartásában maradó intézetek "konszolidáción és profiltisztításon" mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics László elképzelései szerint." Az elnökség tegnapi ülésén úgy döntött, hogy "a miniszter új szempontjait megismerve - az MTA és az ITM közötti tárgyalásokat elakadtnak tekinti, és az intézethálózat feldarabolását nem tekinti tárgyalási alapnak, de a tárgyalásokat folytatni kívánja a Kormánnyal." Tegnap az elnökségi ülésen elhangzott az is, hogy az említett beszélgetésről távozóban Palkovics László arra a kérdésre válaszolva, hogy mely intézetet szüntetnék meg, azt mondta, hogy a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. Ezt a közlést komolyan kell venni, ezért döntöttem úgy, hogy ezt az információt meg kell osztanom az intézethez tartozó minden munkatársammal” -írta Széky.
Lapunk már korábban írt róla, hogy Palkovics átalakítaná az MTA struktúráját a költséghatékonyság és a szinergia jegyében.
Nem kell akadémikusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a pénzügyi menedzsment két bűvös kifejezése mindig leépítéseket és elbocsátásokat takar.

Az pedig, hogy a miniszter nyilatkozatában a Debreceni Egyetemet is méltatta, előre jelzi, hova kerülhetnek az MTA-ból kiemelni tervezett kutatócsoportok.
Szerző

Gulyás Gergely szerint nem fogadták el a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.13. 14:46
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Tóth Gergely / Népszava
Bár saját szemével látta az ellenkezőjét, a miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament nem kétharmados többséggel szavazta meg a magyar jogállamiság helyzetét elítélő anyagot.
A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.    Gulyás Gergely mindezt azzal indokolta, hogy, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség. A kormány jogi lépésekre készül az ügyben – hogy konkrétan mire, arról hétfői, uniós ülésen döntenek majd – idézi nyilatkozatát az MTI.
Gulyás ezt annak tudatában jelentette ki, hogy : 
  • ott volt a jelentés elfogadásán
  • az EP jogi bizottsága már szavazás előtt egyértelműen kimondta: a tartózkodó szavazatok nem befolyásolják a végeredményt
  • a képviselők közel 70 százalékos aránnyal az igen mellett döntöttek, az anyagot megfogalmazó Judith Sargentinit pedig tapssal fogadták
  • ráadásul, a jelentést 115 néppárti képviselő is megszavazta.
Az MSZP -melynek két EP-képviselője, Ujhelyi István és Szanyi Tibor  egyébként megszavazta a jelentést – lakonikusan reagált Gulyás Gergely szavaira. Mint közleményükben írták: a gyásznak öt szakasza van: tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás.
Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 15:05

Büszke a magyar menzákra az OGYÉI

Publikálás dátuma
2018.09.13. 14:41
Illusztráció
Fotó: THINKSTOCK
Sikeresnek tartja a 2015-ös menza-reformot az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Ám hiába javult az ételek minősége, a gyerekeknek sokszor még mindig nincs idejük megenni azt.
Az elmúlt három évben csökkent a közétkeztetésben kínált ételek só- és cukortartalma, több zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a gyerekeknek, számos új étel jelent meg a menzákon és a szolgáltatók törekednek arra, hogy a hagyományos ételeket egészségesebben készítsék el – ez derült ki abból a hatásvizsgálatból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO megbízásából készített el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).
Mindez - mint az OGYÉI közleményéből kiderül - összhangban van a 2015-ös menza-törvénnyel. A közétkeztetési rendelet bevezetése előtt több alkalommal − 2008-2009-ben és 2013-ban − is felmérték a menzák helyzetét, és az eredmények lesújtóak voltak. A három éves rendelet 10 napos ciklusokban határozza meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát. Szabályozza a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét, és rögzíti azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabona alapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. A cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást korlátozták. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazolt, diétás étkezést igénylők számára a megfelelő étrend biztosítását is.
A közétkeztetési rendelet eredményességét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) megállapodása alapján folytatta le az OGYÉI, 2017-ben. A felmérés a számos pozitív eredmény mellett úgy találta, még azért további munkára is szükség van. Az egyik legnagyobb probléma az ebédre szánt idő rövidsége - írták. A gyerekeknek átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol mindössze 10 perc állt rendelkezésükre.
Szerző