Megvédi Orbánt a jogrendszer az átvilágítástól

A miniszterelnök nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, pedig – ha nem is a nyilvánosság számára – kiderülne, lehet-e őt valamivel zsarolni.

Fantomot kerget az ellenzék Orbán Viktor nemzetbiztonsági átvilágításának a követelésével: bár tény, hogy a miniszterelnök soha nem dolgozott olyan munkakörben - szemben elődjeivel – ahol átvilágításon kellett volna átesnie, azonban a hatályos nemzetbiztonsági törvény alapján a kormányfőt - több közméltósághoz hasonlóan - nem kell átvilágítani.

Azaz, amikor hétfőn Demeter Márta (LMP) képviselő másodjára is Orbán Viktor átvilágítását követelte, akkor valójában azt kérte, hogy a kétharmados Fidesz-többség előbb módosítsa az átvilágítás szabályait megállapító nemzetbiztonsági törvény szabályait. Egy ilyen változtatás után külföldi példák alapján feltehetően Áder Jánosra eshetne az a szerep, hogy kezdeményezze korábbi párttársa visszamenőleges, nemzetbiztonsági átvilágítását. Az eljárást ráadásul a szintén Orbán-kinevezett Kiss Zoltánnál, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatójánál kellene kezdeményezni, az eredményt pedig Trócsányi László igazságügyi miniszternek kellene ellenjegyeznie.

Túl azon, hogy egy ilyen procedúra politikai esélye a nullával egyenlő, komoly alkotmányossági aggályokat is felvet: így ugyanis a titkosszolgálat eljárása felülírná a választók akaratát azzal, hogy megtorpedózza egy demokratikusan megválasztott miniszterelnök vagy akár egy képviselő kinevezését nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva. (Igaz, a nemzetközi gyakorlatban arra is van példa, hogy a választások előtt átvilágítják az elnökjelölteket.)

A kormányfő egyébként nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ami azzal is jár, hogy a hazai elhárítás folyamatosan szemmel tartja mozgását és a védelme részeként - elvileg - figyelmeztetik, ha olyan személlyel készül találkozni, aki a szolgálatok szemében kockázatosnak számít. Ezeket a „jelzéseket” a nemzetbiztonsági védelem alatt állók nem kötelesek megfogadni.

Az is kérdés, hogy mennyire működik a szolgálatok immunrendszere - céloztak szakmai forrásaink arra, hogy Orbán környezetében rendszeresen felbukkannak elhárítói szemmel nézve problémás figurák. A miniszterelnök családjával bizniszelt például a nemzetközi körözés alatt álló, időközben már elhunyt Gaith Pharaon is, de hiába bukott meg a TEK terrorátvilágításán, rendszeresen a miniszterelnök környezetében látni a jordán tiszteletbeli konzult, Zaíd Naffát.

Demeter Márta felvetésével kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy ha mégis nemzetbiztonsági átvilágítás alá vetnék Orbán Viktort, akkor milyen új információ derülhetne ki róla.

- Nem nagy dolog, kitöltöttem egy negyvenvalahány kérdésből álló ívet, a szolgálatok emberei pedig elbeszélgettek kicsit az ismerőseimmel, aztán velem is” - fogalmazott egy, az átvilágításon átesett forrásunk. Volt olyan informátorunk is viszont, aki csak viccnek minősítette az átvilágítást, aminek inkább csak a neve hangzik komolyan.

Az biztos, elmúlt években több C-típusú átvilágításon átment emberről derült ki, hogy valószínűleg mégsem volt minden rendben. Például a Vizoviczki-ügyben megbukott, a drogmaffiával kapcsolatot fenntartott főrendőrök is korábban átmentek a szűrőn.

Forrásaink szerint ugyanakkor több esetben jól teljesítettek a szolgálatok és kiszűrték a kinevezésre váró jelöltek közül kockázatos személyeket. Ők később nem is kaphatták meg a posztot.

Az átvilágítás során a vizsgált embernek részletesen fel kell tüntetni a vagyoni helyzetét, jövedelmi viszonyait, külföldi kapcsolatait, de nyilatkoznia kell házasságon kívüli, netán homoszexuális kapcsolatairól. A lényeg pontosan az, hogy ne legyen semmilyen olyan körülmény az adott személy körül, amivel később zsarolhatják. Ha valakinek házasságon kívüli kapcsolata van és ezt bevallja az átvilágításkor, akkor még átmehet a vizsgálaton, mert nem titkolta el azt az átvilágítók előtt. Az elhárítás nem erkölcsrendészet, így csak arra figyelmeztetik az érintettet, hogy ha valaki esetleg ezzel az adattal próbálná őt zsarolni, azt időben jelezze nekik.

Ugyanígy: ha valakinek a múltjában olyan személlyel tartott fenn kapcsolatot akivel szemben nemzetbiztonsági aggályok merültek fel, ám ezt bevallja, szintén átmehet az átvilágításon.

- Ha száz százalékban nem is, ám 85-90 százalékban kiszűri, ha valami nem stimmel az illető nyilatkozatával - fogalmazott egy biztonsági forrásunk. A képzettséggel, munkavállalással kapcsolatos, bűncselekményekkel kapcsolatos adatok leellenőrzése sima adatbázis böngészés, szakmai nyelven szólva „priorálás”.

Bonyolultabb a helyzet viszont a vagyoni helyzet vizsgálatával, a strómanok miatt ugyanis nehéz meghatározni a valódi anyagi körülményeket, ezeknek a kapcsolatoknak a feltárására ugyanis kevés a rendelkezésre álló 90 nap. Ugyanakkor szakmai forrásaink szerint ez sem lehetetlen feladat az adóhivatal rendszerével. - Ha ilyenkor megnézik az adott személy adóbevallásában szereplő tételeket, esetleg egybevetik a nyilatkozatban feltüntetett jövedelmi viszonyaival, abból elég érdekes következtetések vonhatóak le. Orbán Viktor esetében is érdekes lenne látni, hogy pontosan ki és milyen számláról fizetett mondjuk a lánya svájci taníttatásáért vagy az esküvőjéért.

Elvileg járható út lenne, hogy a hazai szolgálatok információt kérnek a kinti társszervektől, forrásunk szerint kizárt, hogy a kinti szolgálatok ilyen információkat átadjanak a magyaroknak.

Orbán Viktor átvilágítását tehát nem csak az akadályozza, hogy a kormánytöbbség nem szavazna meg egy erről szóló törvénymódosítást, hanem az is, hogy kérdéses, a magyar szolgálatoknak egyáltalán lenne-e képessége és bátorsága „lejárni” egy ilyen, a mai politikai vezetőséghez kötődő ügyet.