Németország;választás;Angela Merkel;Alsó-Szászország;

2017-10-14 07:33:00

Merkel pozíciója a tét

A német tartományi választásokat általában a parlamenti voksolás erőfelmérőjének tartják, s amelyik párt gyengébben szerepel, azzal vigasztalja magát és táborát, hogy az eredmény szövetségi szinten teljesen más lenne. A vasárnapi alsó-szászországi előrehozott választás abból a szempontból más, mint a többi, hogy még csak egy hónap sem telt el a szeptember 24-i parlamenti választás óta, s a kormányalakítási tárgyalások csak jövő szerdán kezdődnek meg.

Bár a voksolás fikarcnyit sem befolyásolja a következő, 2021-es szövetségi parlamenti választást, egyáltalán nem jelentéktelen a berlini politika szempontjából. Minél szorosabban fogja a gyeplőt Merkel, annál könnyebben tudja megalakítani az új kabinetet az uniópártok, a liberális FDP és a Zöldek részvételével. Ha vasárnap a CDU Németország negyedik legnagyobb tartományában átveszi az irányítást a szociáldemokratáktól, az komoly fegyvertény lenne a kancellár számára már csak azért is, mert eredményt tud felmutatni a jelentős mandátumveszteség miatt keserédes parlamenti győzelem után. Ha azonban a szociáldemokraták maradnának hatalmon Alsó-Szászországban, Stephan Weil tartományi miniszterelnök vezetésével, az gyengítené a kancellár pozícióját, egyúttal megerősítené Martin Schulzot, az SPD pártelnökét, aki jelezte: nem kíván távozni a balközép politikai erő éléről. Az SPD esetleges veresége után a szociáldemokratáknál is mind többször merülne fel az Európai Parlament volt elnökének alkalmassága, más kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben, a történelmien gyenge szeptemberi választási eredmény után nem túl népszerű a pártelnöki poszt, utódjelölt egyelőre nem bukkant fel a színen.

A legutóbbi két felmérés szerint az SPD hajszállal, 1,5-2 százalékkal a CDU előtt áll. Hogy a szövetségi parlamenti választás inkább a CDU-t vetette vissza, bizonyítja: Alsó-Szászországban augusztus végén még nyolc százalék volt a kereszténydemokraták előnye a szociáldemokraták előtt. A Zöldek és a liberálisok között komoly harc dúl a harmadik helyért (9-9 százalék). A jobboldali radikális Alternatíva 7, a Balpárt pedig 5 százalékra számíthat, így utóbbi nem biztos, hogy bekerül a tartományi törvényhozásba.