"Mészárosra van pénz" - Keményen bírált az ellenzék

Változott az Országgyűlés hétfőre javasolt napirendje: az alaptörvény hetedik módosításának általános vitája rögtön a napirend elfogadását követően kezdődött a a Fidesz-frakció kezdeményezésére a miniszterelnök felszólalásával, ahol Orbán Kossuth Lajost idézve üzente Brüsszelnek, hogy "mi magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában". Napirend előtt adórendszerről, a szegénységről, a rezsicsökkentésről, a Quaestor-ügyről és az alaptörvény módosításáról is szó volt, amit az ellenzéki pártok élesen bíráltak. Az LMP kijelentette, hogy a frakció nem nyom gombot a szavazáson, az MSZP pedig az erről szóló vitától is távol marad.

LMP: elvették a pénzt a rászorulóktól

Szél Bernadett (LMP) szerint a kabinet hiába állítja, hogy adót csökkent, mégis az adóemelések kormánya. Pénzt vettek el a leginkább rászorulóktól, és odaadták azoknak, akik saját erejükből is tudnak boldogulni - mondta. Az ellenzéki politikus közölte, az LMP progresszív adórendszerben gondolkodik: 114 ezer forintig nulla, 139 ezer forint után 12 százalék lenne az adó, ehhez társulna egy 6,5 százalékos komplett munkavállalói járulékcsökkentés.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára "az LMP hazugságáról" beszélve közölte, a kormány éppen hogy csökkentette az adóterhelést. Míg 2010-ben 41 százalék volt az adóterhelés GDP-hez viszonyított aránya, két évvel ezelőtt 39 százalék volt - részletezte. Hozzátette: a progresszív adó többletadóterhet jelentene sok százezer embernek.

MSZP: Mészáros szállodáira van, az éhező gyerekekre nincs pénz

Korózs Lajos (MSZP) a szegénység elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából azt mondta, a magyar társadalom 70 éve nem élt ekkora nélkülözésben és kilátástalanságban, mint 2016-ban. Nincs alkotmányos védelme a szociális jogoknak - közölte. Elmondta: van pénz stadionokra, a Várba költözésre, Mészáros Lőrinc szállodáira, de nincs pénz szociális ellátásra, a rákbetegek gyógyszereire, az éhező gyerekekre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a legjobb szociálpolitika, ha egy munkanélküli embernek munkát adnak.

Jobbik: van takargatnivaló a Quaestor-ügyben

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arra szólította fel a Fideszt, hogy nyilatkozzon a Quaestor-ügyről, az offshore-ügyekről és képviselői hozzák nyilvánosságra családtagjaik vagyonnyilatkozatait is, ahogyan azt a Jobbik teszi. Szerinte a Fidesznek, mind a Quaestor-, mind az offshore-ügyben és a vagyonnyilatkozatok ügyében is van takargatnivalója. Ne mellébeszéljenek, cselekedjenek! - szólított fel.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta: a Quaestor-ügyben az Alkotmánybíróság által kijelölt úton halad a kártalanítás, 32 ezer károsult 124 milliárd forintnyi kártalanítást kap. Hangsúlyozta: a mostani kabinet volt az első, amely kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát. Úgy vélte, a felszólalás újabb bizonyítéka annak, hogy a Jobbik néppártosodása nem jelent mást, mint egy "jól kifejlett vágyakozást arra, hogy az egykori nemzeti pártot is bevegyék a baloldali összefogásba".

Alaptörvény-módosításról vitáztak

Az LMP nem nyom gombot

Hadházy Ákos azt mondta, hogy a módosítás látszólag a bevándorlás kérdéséről szól, de valójában nem foglalkozik a menedékkérők, a menedékkérelem problémájával. Magyarországon hatalmas félelem alakult ki a bevándorlás kérdése miatt, amit a kormány a "hecckampánnyal" felerősített, az alaptörvény-módosítás pedig nem lesz gyógyszer ezekre a félelmekre - közölte a képviselő, aki bejelentette, hogy a vitán részt vesz, de nem nyom gombot a szavazáson.

A javaslat jogi szempontból is "igénytelen", nem létező jogi fogalmakat használ - folytatta. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy az uniós jogrendszer alapján a magyar és az európai jog közötti ütközés esetében az utóbbi számít elsődlegesnek. Az alaptörvény-módosítás ráadásul nem oldja meg a menekültkérdést és nem mond ellent annak az uniós elképzelésnek sem, amelyik alapján a menekültkérelmek egy részét Magyarországon kell elbírálni - jelentette ki.

Szél Bernadett azt mondta, hogy amíg az alaptörvény-módosításról folyik a vita, a Fidesznek és a KDNP-nek addig sem kell a bérválságról, az összeomlott egészségügyről, a romokban heverő oktatásról, az "urizálásról" és a "korrupcióról" beszélnie.

Az MSZP távol marad a vitától is

Varga László azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. "Diktátortempó" a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja - szögezte le. Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokratikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz "hatalomtechnikai játékaihoz" - mondta Varga László, hozzátéve, hogy a szocialisták nem vesznek részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak.

Fodorék sem támogatják a javaslatot

A Magyar Liberális Párt nem támogatja az alaptörvény hetedik módosítását, de Fodor Gábor pártelnök képviselőként a parlamenti vitában részt vesz. A független képviselő hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a népszavazáson igennel voksolók képviselete arra kötelezi őket, hogy egyértelműen és határozottan álljanak ki a törvénymódosítás ellen. Az a kampány, amit Magyarország közel egy éve "nyög", arra volt jó, hogy a kormány elterelje a figyelmet a belpolitikai feszültségekről és a Fidesz számára kedvezőtlen botrányokról - jelentette ki Fodor Gábor. Azt is bírálta, hogy az alaptörvény-módosítás az LMP által szélsőségesnek tartott Jobbik támogatásával fog megvalósulni.

Fidesz: újabb ötpárti egyeztetés lesz csütörtökön

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a magyar választók október 2-án világos üzenetet küldtek Brüsszelnek, hogy Magyarország nem kér a kötelező betelepítési kvótából. Hozzátette: a baloldali ellenzék nem vesz részt a vitában, dacára annak, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban azt nyilatkozta, pártja támogatna egy kvótaellenes törvénymódosítást. Szerinte ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy az Európai Tanács ülésén továbbra is napirenden van a kötelező betelepítési kvóta, az európai baloldal és az európai országok egy része továbbra is arról nyilatkozik, hogy jónak tartja a bevándorlást. Magyarország elfogadja, ha más országok bevándorlással akarják megoldani belső problémáikat, azonban ezt tilos ráerőszakolni más országokra - jelentette ki. Kósa Lajos arra invitálta a frakcióvezetőket, hogy csütörtökön 10 órakor folytassák az ötpárti megbeszélést, így egyeztetett módosító javaslatot nyújtatnak be a törvényalkotási bizottság elé.

Orbán üzenete Brüsszelnek

Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta Orbán. A kormányfő Kossuth Lajost is idézte: "mi magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában". Orbán a Házban arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, "javaslom kövessük a példájukat" - mondta a kormányfő, ismét mélyen hallgatva a milliárdokba kerülő népszavazás érvénytelenségéről.

"Alkotmányos identitás védelme" miatt módosítanák az alaptörvényt

Kósa Lajos a kormányfő expozéját követő felszólalásában azt mondta: Első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására. A hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot - mutatott rá. Szájer József fideszes EP-képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, a szervezet alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel.